A nyolcadik helyen végzett az U16-os Világ Kupán a magyar válogatott a hollandiai Schijndelben. A kétnapos viadalon hét mérkőzést játszott a csapat, a mérleg: 2 döntetlen, öt vereség. A szövetségi kapitány értékeléséből kiderül, mi hiányzott a győzelemhez.
eFBé Mozgalmas hétvégén van túl az U16-os válogatott, amely a hollandiai Világ Kupán vett részt. Az elvárások között a dobogó közeli helyezés szerepelt – Hack Barnabás szövetségi kapitány értékeléséből kiderül, hogy a végül elnyert 8. pozíció és az akár elérhető 5. között minimális volt a különbség.
− Németország ellen vereséggel nyitott az együttes. A 13-11-s eredményt elnézve ebben az összecsapásban is benne volt számunkra a győzelem lehetősége.
- A német csapat jobban együtt volt, több volt a merítési lehetőségük is, de ami a legfontosabb, és számunkra ma áthidalhatatlan: az a fizikai erőfölényük. A leány játékosaik mindegyike egy fejjel magasabb a mieinknél, erősebbek, gyorsabbak. Ez a különbség több meccsen is kiütközött, de a németek ellen különösen szembetűnő volt. A találkozó elején elkövetett hibáinkat kihasználták, és az akkor megszerzett előnyüket megtartották a meccs végéig. A vereség ellenére is azt mondom, a tornán ezen a találkozón láttam a csapattól a legjobb játékot: nem volt üresjárat, megfelelő volt a koncentráció, ez a 11 dobott gólból is látszik. A németek is frissek voltak, felpörögtek a meccsre, sajnos, így nem volt esélyünk arra, hogy az elején két szabaddobásból összeszedett hátrányt ledolgozzuk. Kiválóan védekeztünk, csak távoli dobásokból kaptunk gólt.
− Az oroszok ellen egy góllal kapott ki az együttes. Végig vezetett az ellenfél?
− Nem, épp ellenkezőleg: a félidőben is nálunk volt az előny, a találkozó végén fordítottak az oroszok. Az a „betegsége” jött elő a csapatnak ezen a meccsen, ami aztán többször is a tornán: ha gyengébb ellenféllel találjuk szembe magunkat, nem tudjuk azt a teljesítményt nyújtani, amire valóban képesek vagyunk. Nem volt „éles” a játékunk. Sokszor hibáztunk, támadásban kapkodtunk – a sok apró hiba összeadódott. Sajnáltam a srácokat, nyerhető mérkőzés volt.
− A hollandok elleni találkozó levezetés volt…
− Úgy fogalmaznék, hogy az élményszerzésről szólt a játék. Nincs olyan csapat, amelyik Hollandia és Belgium válogatottjával fel tudná venni a harcot, a tízpontos különbség a minimum. Az oroszok például húsz fölötti különbséggel kaptak ki, mi ez alatt tartottuk magunkat. Hasonló volt a helyzet a vasárnapi meccsen, a Dél-holland régió válogatottja ellen – az eredmény azért szorosabb volt, köszönhetően annak, hogy több játékosunknak, aki „kiöregszik” ebből a korosztályból, ez volt a búcsúmeccse.
− A cseh meccsnek külön története van… Az első napon nagyon jó csapat benyomását keltették, ellenünk viszont a gyengébb játékosaik kezdtek. Ezzel a szituációval, hasonlóan az orosz meccshez, nem tudtunk mit kezdeni. Az ellenfél talán ötször dobott korfra, ebből három pontot ért el. Mi végigtámadtuk a húsz percet, folyamatosan szedtük a lepattanókat, gólokkal kellett volna vezetnünk a szünetben… Ehhez képest elhibáztuk a büntetőket, a szabaddobásokat, így 3-0 volt a félidő oda. A szünetben cseréltek, bejött az első számú csapatuk a pályára − attól kezdve élénkültünk fel, és egyenlítettünk 5-5-re. Nagy tanulsága ennek a meccsnek különösen az, ha láthatóan jobbak vagyunk az ellenfélnél, akkor higgadtan játszva ki kell használni a lehetőséget.
Az U16-os válogatott kerete a Világ Kupán. Lányok: Berecz Lucza, Berényi Hanna, Berki Rozália, Beöthy Enikő, Bulucz Brigitta, Görgényi Tünde, Nyvelt Anna, Vajda Boróka.
Fiúk: Bellusz Viktor, Berényi Balázs, Berényi Tamás, Dawson Ábel, Király Mátyás, Lönhardt Norbert, Majer Zsolt, Mihály Ariel.
− Anglia ellen hol ment el a győzelem?
− Az utolsó öt percben elhibázott büntető volt a meccslabda. Pocsékul kezdtük a találkozót, a szünetben komoly változtatást eszközöltem, s ennek meg is lett az eredménye: 6-6-tal indultunk a futóórás hajrának. Ha a büntető bemegy, a miénk a lélektani előny, biztos vagyok benne, hogy nem tudtak volna egyenlíteni.
A háromoroszlánosokkal a helyosztón újra megmérkőztünk, sajnos ismét kijött a „gyengébb ellen nem megy" betegség, és újabb meccset ajándékoztunk az ellenfélnek. Érdekessége volt a találkozónak az, hogy valamennyi pontunkat leány játékos dobta.
− Összességében csalódott a kapitány?
− Kettős érzés kavarog bennem. Bosszús vagyok amiatt, hogy a német meccset leszámítva hagytunk lehetőséget az összecsapásokban. A számtalan kihagyott büntető, a vaktában előtt labdák, a kapkodás… A németek ellen játszottunk a legjobban, abban a meccsben mégsem volt benne a győzelem. A többiben igen, azt sajnálom, hogy játszottunk négy ki-ki meccset, és egyiket sem tudtuk megnyerni: 2 döntetlen, 2 vereség a mérleg. Úgy végeztünk a nyolcadikként, hogy nagyobb odafigyeléssel az 5., kis szerencsével a 4. hely is elérhető közelségben volt.
Ami pozitívum, az a sportágban hazai szinten tapasztalható fejlődés. 2007-ben vettünk részt először U16-os VK-n, az akkori csapat jelenleg az U21-es válogatott. Annak a korosztálynak négy-öt évébe telt, hogy játéktudásban beérje a riválisokat. A jelenlegi U16-os garnitúra már most közel egy szinten van a többiekkel, öt év alatt komoly esélyünk van arra, hogy megelőzzük őket…
A torna összefoglalója ITT olvasható, az eredmények ITT találhatók.
