Felnőttek a lányok

Két világbajnoki arany- és egy ezüstérem: közel fél év alatt ez a női jégkorong mérlege. Előbbi kettőt – az A csoportba feljutással megspékelve – az U18-as lánycsapat érte el decemberben Asiagóban, majd januárban Tromsőben. Utóbbit pedig az erre a keretre épülő felnőtt együttes Mariborban.

eFBé Az U18-as és a felnőtt női válogatottat is Gömöri Csaba irányítja. A Budai Bocsok fiúcsapatát is vezető tréner megérdemelten lazított a szlovéniai világbajnokság után. Egy estére legalábbis sportágat váltott. – Elég volt a jégkorongból? – Abból sosem elég. Viszont kaptam két tiszteletjegyet a Bayern München–Olympique Marseille BL-negyeddöntő visszavágóra, amit természetesen nem lehetett kihagyni. A fiammal voltunk a bajor fővárosban és kedvet is kaptunk, hogy valamikor újra elmenjünk az Allianz Arénába. Tényleg más világba pillanthattunk be. – Kanyarodjunk vissza a jéghez, egészen pontosan a világbajnokság előtti beszélgetésünkhöz. Akkor említette, hogy a lányok megfogalmaztak valamit, amiről akkor még nem beszélt. Mi volt a fogadalom? – Természetesen az, hogy világbajnokként és feljutóként térnek haza. – Borús volt a hangulat a buszon visszafelé amiatt, hogy egy nem így lett? – Egyáltalán nem, sőt, kifejezetten jó hangulat uralkodott. Mindenki megértette, hogy ezt az eredményt nem úgy kell felfogni, hogy elveszítettük az aranyérmet, hanem úgy, hogy megnyertük az ezüstöt! Ausztrália igen kemény ellenfél volt, Észak-Korea pedig  jelen pillanatban rutinosabb és jobb hokit játszik nálunk. Ettől függetlenül abban a meccsben bőven benne volt számunkra a győzelem lehetősége. – Szinte végig vezetett a csapat… – Azt kell mondjam, az utolsó 7-8 perc nem úgy jött ki, ahogy elterveztük. Ráadásul 4-2-s vezetésünknél kihagytunk egy óriási helyzetet, a kontrából pedig ők lőttek gólt. Az sem volt mindegy, hogy 5-2 helyett 4-3 lett az állás. A végén ugyan hibáztunk, de lett volna lehetőségünk korrigálni és ha megvan a döntetlen, kihúzzuk a „hirtelen halált”, a büntetőlövéseknél a mi higgadt és okos játékunk győzelmet hozott volna. De ezt a fejezetet lezártuk – természetesen jobb lett volna, ha az idén megvan a feljutás, de a sors valamiért nem így akarta. Ez a csapat roppant fiatal, alig lépjük túl átlagéletkor tekintetében a 18 évet. Jövőre a koreaihoz hasonló kvalitású csapat biztosan nem lesz ebben a csoportban, tehát semmi nem ment meg minket a feljutástól...

A maribori divízió II/A csoportos női vébé végeredménye: 1. Észak-Korea 15 pont, 2. Magyarország 12, 3. Ausztrália 9, 4. Új-Zéland 6, 5. Szlovénia 2, 6. Horvátország 1. Észak-Korea a divízió I/B-be jutott fel, míg Horvátország jövőre a divízió III-ban folytathatja.

– A többi csapat mennyire lobbizott az ellen, hogy ne cseréljék meg az első és második játéknap mérkőzéseit? – Akkor is, utána is szinte minden együttes a versenybíróság döntése ellen volt. Ausztrália például annak nem örült, hogy kvázi felkészületlenül kapott meg minket. A végül kieső horvátok, de a hazai szlovének is azt mondták, hogy másképp alakult volna a sorsuk, ha marad az eredeti sorrend. A versenybíróság a csapatmegbeszélésre már kinyomtatva hozta az új programot, így nem volt miről beszélgetni és szavazni. A többség ötlete az volt, hogy ne a napokat, csak a mérkőzéseket cseréljék meg, de a szervezők hajthatatlanok voltak. Én amondó vagyok, hogy a legjobb az, ha a jégen dől el minden, és nem a zsűriasztalnál. A nemzetközi szövetség ugyanígy gondolkodott és megoldotta, hogy ne legyen csúszás, vagy elmaradt mérkőzés. Amiért kicsit bosszús vagyok, az csak az, hogy ha minden az eredeti program szerint megy, akkor a repülőút után fáradtan jégre lépő koreai válogatott ellen megnyerjük a meccset. Utólag a Fair Play-díjat megérdemeltük volna. De ezen kár keseregni, pláne úgy, hogy így is volt esélyünk Korea ellen a győzelemre. – Lezárult egy korszak a női jégkorongban? – Hangsúlyoznom kell, hogy bár előre gondolkozom én is, közel sem biztos, hogy a szövetség a továbbiakban is engem bíz meg a csapat vezetésével. Ami tény: elkezdődött a fiatalítás és folytatódni is fog. Ezen a vébén is hiányzott 1-2 ifiválogatott játékos, akinek biztosan helye volt a csapatban, de más elfoglaltsága miatt nem tarthatott velünk. Azért azt is látni kell, hogy a zömmel 16-17 évesekből álló ifjúsági csapatot egy az egyben átültetni a felnőttbe, hiába világbajnok garnitúra, nem lehet. Hasonló a helyzet ahhoz, mint 2009-ben a labdarúgóknál volt: akkor az U20 bronzérmet szerzett az egyiptomi vébén és a közvélemény nagy része az Egervári-csapat tagjait követelte a felnőttek helyére. Ott sem volt reális a teljes csere, itt sem az. Az nyilvánvaló, hogy nehéz a fiatalokat megállítani, pláne úgy, hogy a női jégkorongban az utánpótlás korosztályok lányai a fiú bajnokságokban játszhatnak. Folyamatosan edzésben vannak, hetente kiélezett tétmeccseket játszanak, ellentétben a felnőtt játékosokkal. Nem véletlen, hogy a sikereket, amit a női jégkorong az utóbbi fél évben elért, a fiatalok hozták. Három-négy év múlva kellően rutinos, de még mindig csak húszéves játékosokról beszélhetünk majd – bele sem merek gondolni, hogy esetleg a felnőtt csapat is, ahogyan jövőre az U18, a világelitben játszhasson. – Van erre reális esély? – Ha az idén feljutottunk volna, azzal nyerünk egy évet. de egymásra épülnek a feltételek. Ha nincs Korea visszaminősítése az idén, akkor Nagy-Britanniával játszunk a divízió II/A-ban. A brit válogatott szintén nagy százalékban azokra a játékosokra épül, akik az U18-as tornákon szerepeltek, márpedig ott rendre győztünk ellenük. Ha idén feljebb lépünk egy osztállyal, erősebb csapatok között edződhettünk volna. – Nehezebb így motiválni a lányokat? – Erről azért nincs szó, hiszen az ősszel olimpiai előselejtező következik: ha valami, akkor az mindenkit motivál, hogy 2014-ben ott lehet Szocsiban. Emellett januárban az U18-asok az A csoportos vébén szerepelnek, és a klubokban sem sétagalopp az élet… mondhatom tehát, hogy lesz feladatuk a lányoknak. Tény, hogy ha jövőre a felnőtt csapat fel is jut a divízió I/B-be, utána az olimpiai év miatt nem lesz világbajnokság, tehát legkorábban 2015-ben küzdhet ez a garnitúra a divízió I/A csoportért, onnan is tovább kell még lépni, tehát az elitkörbe a legjobb esetben 2017-ben szerepelhetne. Az túlságosan távol van, de nem csak emiatt nem gondolom elérhetőnek. De a divízió I-es mezőny közepére, tehát világviszonylatban a 10-12. helyre ez a fiatal csapat oda kell, hogy érjen… A maribori vébéhez kapcsolódó írások: első játéknap; második játéknap; kapitányi értékelés; harmadik játéknap.; negyedik játéknap; a záró nap eseményei. Eredmények a világbajnokságról ITT, Denis Zelnik fotói ITT.