Szauder Gábor: az olimpia a cél

Czékus Eszter és Kiss Szofi szerdán kezdi a versenyzést az olimpiai kvótáért. A műúszóduó egyik utolsó, itthoni edzésén Szauder Gábor trénerrel beszélgettünk a páros erősségeiről, harmóniájáról és a kamaszlányok motiválásáról.

Sajó Annamária

– Edzés közben olyan jelzőket használt a lányok kűrjére, mint értékelhetetlen, katasztrofális. Tényleg, vagy ez a motivációs módszer? – Borzasztó egyszerű a válasz: van egy célunk. Tudjuk, hogy mi kell ahhoz, hogy kijussuk az olimpiára, és hogyan kell kinéznie a kűrnek, hogy ez sikerüljön. Bármi, ami nem éri el ezt a szintet, az nekünk katasztrofális és értékelhetetlen. Teljesen mindegy, hogy egy tized vagy tizennégy ponttal csúszunk le az olimpiáról, ha lecsúszunk. Márpedig a mi célunk az, hogy kijussunk. – A lábmunkára helyezték a legnagyobb hangsúlyt. Ezt kell a leginkább finomítani? – Ma a lábmunka maradt el attól a szinttől, ami a kvalifikáció megszerzéséhez szükséges pontszám eléréséhez kell. Kicsit beragadt a lányok mozgása. Ez általában a harmadik, napi két edzés esetén pedig az ötödik tréning alkalmával fordul elő, az oka pedig nem más, mint a pszichés fáradtság. A gyerekek már egy éve tudják a verseny időpontját, vagyis azóta készülnek rá lelkileg. Most a formába hozás időszakában vagyunk, már mennének, csinálnák. Ilyenkor egy kicsit tovább tartom őket vízben, míg rá nem veszem őket, hogy a kellő szinten dolgozzanak. Ez persze kamaszlányok esetében nem egyszerű… Ez pontosan olyan, mint amikor a szülő rászól a gyerekére, hogy szedje össze a zokniját. Amíg nem figyelmezteti határozottan, nem fogja megtanulni, hogy annak a szennyestartóban a helye.

– Kamaszlányokat nem egyszerű kezelni: az ember azt gondolja, kesztyűs kézzel kell bánni a nőkkel. Ám ön meglehetősen szigorú. Mi a legjobb módszer a lányok motiválására? – Ami eredményhez vezet, az pedig egy hét múlva derül ki. A dolgos hétköznapokban ez egy hullámvasút, amelyen minden nap el kell találni, hogy mi a leghatékonyabb pedagógiai eszköz. Az edző is ember: ő is elindulhat otthonról rossz hangulatban, ő is kaphat magas gázszámlát, így nehezebben tolerál és sokkal szigorúbb. Ma azért volt szükség kemény kézre, mert a formába hozás időszakában már nem férnek bele a kilengések. Alapozásnál, amikor napi nyolc órát edzünk, több mindent benyel az ember, de ilyenkor már nem. – A lányok mennyire vannak harmóniában egymással? – Annyira, amennyire kell. A világ legjobb párosai nem barátnők. Tolerálják egymást, tudnak együtt dolgozni, de nem a legjobb barátnők. Ugyanúgy, mint Eszter és Szofi. Nem egyformák, és ezt szerencsésnek tartom. Más a habitusuk, más az érdeklődési körük, éppen ezért sportolóként kiegészítik egymást, a mi szempontunkból pedig ez a fontos. Négy éve, amióta félig együtt élnek, profin működik a kapcsolatuk. Húszéves edzői pályafutásom alatt soha nem voltam a híve, hogy a párosok égen-földön, mindenáron együtt legyenek, mert az mindig konfliktust szült, különösen verseny előtt, amikor emelkedett az adrenalinszintjük. Akik napi nyolc órát dolgoznak, azok között munkakapcsolatnak kell lennie, nem puszipajtásságnak. – Nem sportoló nőket is sokkol néha, ha együtt kell tölteniük pár napot, ezek a lányok viszont szinte össze vannak zárva. Hogy lehet kezelni a verseny előtti feszültebb időszakot? – Pont ennek enyhítésére jó a formába hozás időszaka, amikor csak napi három órát vagyunk együtt. Utána megkérem őket, hogy menjenek el a barátjukkal, a szüleikkel vacsorázni, moziba, színházba, vagyis töltsék ki a szabadidejüket szellemi elfoglaltsággal, amely a pszichéjük feltöltésére irányul. Egy edzőnek rá kell éreznie, hogy melyik az a pillanat, amikor nagyon keményen oda kell vágnia, és nincs kecmec, és melyik az, amikor becsukhatja a szemét.

– Azt gondolnám, hogy élsportban nincs olyan pillanat, amikor be lehet csukni a szemet. Vagy mégis? – A tinédzsereknél sokszor előfordul, hogy önmaguknak tesznek rosszat a viselkedésükkel, mondhatni önrombolóak. Tinédzserek, nem fogják fel. Ilyenkor kell határozottan rájuk szólni. Amikor azonban emberileg vannak rossz passzban, vagy olyan fáradtak, hogy nem képesek többre, akkor nem kell a szemükre vetni a dolgot. – Ön a kvalifikációs versenyre, vagy az olimpiára készíti fel a lányokat? – A kvalifikációs versenyre, hiszen enélkül nem lenne olimpia. Ha ott kijutunk, akkor természetesen az ötkarikás játékokra, és az azt követő junior világbajnokságra. – Mi a Czékus-Kiss duó erőssége? – Amivel nemzetközi szinten is kitűnnek a mezőnyből, az az, hogy magasan dolgoznak, vagyis a felső- és alsótestük is szépen a víz felszíne felé emelkedik. Ezenkívül a tavalyi, sanghaji világbajnokság óta mindkettejükre feljött három-négy kiló izom, amely a mozgásindításban és -megfogásban segít. Végül, a világversenyen még tizenhat évesen, a kis babaarcukkal és termetükkel álltak a huszonéves nők közé, mostanra viszont beértek. Mégis azt gondolom, hogy fejben dől majd el minden, hiszen a körülöttünk lévő országok hasonló adottságokkal és körülményekkel rendelkeznek, mint mi. Aki jobban, hosszabban koncentrál, aki jobb mentalitással megy neki a kűröknek, az fog nyerni. – Mi lehet a gyengesége a párosnak? – Nincs nekik.

Czékus Eszter és Kiss Szofi szerdán a Kontroll című film zenéjére készített rövid programmal kezdi meg a versenyzést. Pénteken a Sherlock Holmes egyik betétdalára koreografált kűrjüket mutatják be az ítészeknek. A huszonnyolc párost felvonultató mezőnyben négy duó szerezhet kvótát;a lányok legnagyobb ellenfele az argentin kettős lesz.