Két bronzéremmel, valamint rengeteg tapasztalattal és élménnyel tért haza Azerbajdzsánból, a Hejdar Alijev-emlékversenyről a junior férfi ökölvívó-válogatott.
A. Á. Azerbajdzsán nem a demokratikus berendezkedéséről híres, de a sportra és az utánpótlássportra rendkívül odafigyel a hatalmat – és persze az olaj döntő többségét – birtokló Aliyev család. A 2003-ban elhunyt elnökről, Hejdar Alijevről elnevezett junior ökölvívó-emlékverseny is erről tett tanúbizonyságot: erős mezőny, jó szervezés és megkülönböztetett figyelem várta a magyar öklözőket az országban.
Dr. Szendrő Zsolt, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség ellenőrző testületi elnöke elmondta: az azeriek mindent biztosítottak a versenyre érkező válogatottak számára, így a szövetségnek csak a kiutazás költségeit kellett fedeznie. Persze nem ettől lesz jó egy verseny, hanem attól, hogy a világ élvonala képviselteti magát. Erre Bakuban nem lehetett panasz, ugyanis az amatőr ökölvívósport fellegvárainak számító nemzetek, így Oroszország, Ukrajna, Bulgária, Törökország, Üzbegisztán, Kazahsztán, India és persze a rendező Azerbajdzsán legjobb öklözői is ringbe léptek. Kazahsztán ráadásul két csapattal érkezett, és a házigazdák is szívesen indítottak akár két versenyzőt súlycsoportonként.
A magyar csapatból a +80 kilogrammban versenyző Komor László és az 57 kilós Könnyű Richárd szerepelt a legjobban: mindketten bronzérmet szereztek. Komor Lacinak talán még arra sem volt ideje, hogy helyet találjon a szobájában a múlt héten átvett Papp László-díjnak, máris utazott Bakuba, ahol az első körben a török Ozduru Huseyint két menetben elintézte. Bár a török fiú nem fogott padlót, gyakorlatilag már csak a kötelek tartották talpon, ezért bírói megszakítással ért véget a meccs. Az elődöntőben az Eb-ezüstérmes hazai bokszoló, Tahirov Mahammadali következett, aki kis mérkőzésvezetői hátszéllel 8-2-re legyőzte a DVSC-Hajdúhadház versenyzőjét. Laci a meccs után a következőképp értékelt: „8:2-re kikaptam, talán jogosan, de a pontozás egyáltalán nem tükrözi a valóságot.” Dr. Szendrő Zsolt ennél markánsabb véleményt fogalmazott meg, szerinte ugyanis a meccs erősen „egálszagú” volt. Az elnök úr elmondta: amikor Laci kilépett a szorítóból, az arányt leszámítva ők is jogosnak látták a vereséget, de a videós visszanézés után már mind inkább úgy érezték, hogy kissé lejtett a hazai pálya.
Könnyű Richárd szintén egy török ellen kezdett Bakuban, és ez a meccs sem ment végig, ugyanis 17-10-es magyar vezetésnél a főbíró úgy döntött, a küzdelem annyira egyoldalúvá vált, hogy nem szabad folytatni. Az elődöntőben aztán egy indiai ellenfél jött, aki jóval magasabb volt Ricsinél, Dr. Szendrő Zsolt szerint a bírók számunkra kedvezőtlenül választottak oldalt. A mérkőzésvezetők – az amatőr bokszban bevett gyakorlat szerint - az első két menetben az indiait pontozták fel, és bár a harmadik menetben lehetőséget adtak az egri versenyzőnek a fordításra, erre nem volt reális esély, ugyanis az ázsiai rivális hosszabb kezeivel ki tudta húzni a végéig. Ricsi így is büszke lehet a teljesítményére, ahogyan a magyar csapat is arra, hogy a versenyen mindössze két kiütés volt, és mindkettő magyar öklöző nevéhez fűződött.
Az ellenőrző testületi elnök beszámolója szerint nagyon jó meccseket vívott Hoppál Dávid, Bársony Bernárd, Farkas Szilárd, Vári Attila és Herczeg Zsolt is, ám éremig nem sikerült felkapaszkodniuk. Utóbbi két versenyző kapcsán Dr. Szendrő Zsolt megjegyezte: Attila és Zsolt is most debütált nemzetközi junior tornán, így számukra már a tapasztalatszerzés is nagy eredmény. Érdemes még megemlíteni, hogy az öklözők önszerveződő jelleggel – nemzetközi versenyeken ritkán látható módon – egyfajta mini edzőtáborrá alakították a bakui kalandot, ugyanis kölcsönösen gyakorlási lehetőséget kértek egymástól. A cél az volt, hogy az edzők által felügyelt tréningeken a fiatalok megismerhessék egymás gyakorlási módszereit, és hasonló színvonalú ellenféllel kesztyűzhessenek. A magyar csapat tagjai leginkább a bolgárokkal barátkoztak, akikkel melegítőt is cseréltek, így a két ország bokszolóinak meccsein sikerült megduplázni a magyar vagy éppen bolgár szurkolótábort. Szintén örömteli hír, hogy a verseny után a bírók önmaguk közül Dorkó Pétert választották meg a torna legjobb mérkőzésvezetőjének.
Dr. Szendrő Zsolt az utazás kapcsán megjegyezte: nem csak a rangos verseny miatt volt érdemes kiutazni Bakuba, hanem a szívélyes fogadtatás miatt is. A magyar csapatot igencsak elkényeztették a házigazdák: a holtidőben sok bakui látványosságot, kulturális érdekességet megmutattak nekik, többek között a hamarosan kezdődő Eurovíziós dalfesztivál helyszínét is, sőt az is előfordult, hogy a belvárosban válogatott melegítőben sétáló fiatalokat a járókelők spontán megtapsolták. Ilyen élmények után nem kérdés, hogy a magyar válogatott jövőre is szívesen „emlékezik meg” Bakuban Hejdar Alijev államfőről.
