Produnova szellemében

Böczögő Dorina július 29-én két céllal lépett a szerek közé: egyéni összetettben a huszonnégyes fináléba, ugrásban a szerenkénti döntőbe akart jutni. A gerendára rosszul letett tenyér, és az ugrásban egy rossz lépés szertefoszlatta az álmokat.

eFBé A londoni olimpia női tornaversenyeiben július 29-e a selejtező napja volt. Három csoportban küzdöttek a csapatok, hogy a legjobb nyolc a keddi döntőben küzdhessen az aranyéremért, illetve azok a tornászhölgyek is szerepeltek, akik csak az egyéni versenyben voltak érdekeltek. A békéscsabai olimpiai műhely tornásza, Böczögő Dorina 22 évesen második olimpiáján szerepel Londonban. Az első csoportba sorsolták, a délelőtti körben gerendán kezdett. Kedvenc szerén pici hiba tette bizonytalanná, hogy aztán szép talajgyakorlatát követően feljöjjön egyéni összetettben a 10. helyre. Az ugrás, egészen pontosan az első gyakorlat nem sikerült: a leérkezésnél elcsúszott és a szőnyegre ült, ezzel biztossá vált, hogy nagyon sok hiba kell a többiektől a későbbiekben, hogy az egyéni összetett döntő még reális cél legyen, az ugrásdöntő pedig elszállt. Felemás korláton Dorina megmutatta, hogy mire is képes: 13,200 pontot kapott hibátlan előadására. Az csak a következő két selejtezőkör után derült ki, hogy mindez mire elég – a mezőny nagy része nem, vagy keveset hibázott, így 60 tornászból Dorina a 49. Talajon és felemás korláton a középmezőnyben zárt. „A gerenda előtt nagyon izgultam, már a várakozásnál bestresszeltem, de igazából nem tudom az okát. Ez látszott is a gyakorlaton, nem sikerült túl jól. A talajjal elégedett vagyok és a felemás korláttal is, de az ugrás teljesen elment, ugyanígy volt az Eb-n is. El vagyok keseredve, mert az lett volna a célom, hogy négy hibátlan gyakorlatot mutassak be, helyette kettő sikerült. Négy éve Pekingben kevesebbet rontottam” – értékelt a békéscsabai tornászhölgy. Edzője, Petrovszky Pál szűkszavú és érthetően elkeseredett volt: „A gerenda előtt rettentően izgult Dodó, szinte oxigén nélkül ment fel, ez látszott is a gyakorlatán. A talaj és a korlát jól sikerült, az ugrás viszont katasztrófa volt. El vagyok keseredve, úgy érzem, fejben nem tudott igazából teljesíteni.”

A csapatversenyben négy garnitúra emelkedett ki, az amerikai, az orosz, a kínai és a román. Az ázsiaiak a többihez képest tapasztaltabb kerettel érkeztek, Jao Ji-Nan kivételével csupa húsz éves tornászból állt az ötfős együttes. Az amerikaiak és az oroszok is 16-18 éves tornászaikkal érkeztek, az egyéni összetettben uralják a mezőnyt. Olyannyira, hogy a tengerentúliaké az első négyből három tornászhölgy. Jordyn Wieber a legpechesebb közülük, lévén országonként csak két versenyző kerülhetett a legjobb 24-be. Talajon vigasztalódhat, ott van a szerenkénti döntőkben.

A nap egyik embere kétség kívül a Dominikai Köztársaság 19 esztendős tornásza, Yamilet Peña Abre. Amerikai, orosz, kínai, német, olasz, ausztrál és román versenyzők mellett ott van a szerenkénti finálékban ugrásban. A híres Produnova-ugrás lehet a siker kulcsa: ha szinte tökéletesen viszi véghez, biztosan érmes, hiszen anyagerősségben az ő gyakorlata indul a legmagasabb pontszámból a mezőnyben. A korelnök, Elizabeth Tweddle a másik kiemelkedő alakja a selejtezőnek. A huszonhét esztendős tornász óriási terhet cipel a vállán. Hiába a három világbajnoki, hat Európa-bajnoki elsőség (felemás korláton, illetve talajon), olimpián eddig nem állhatott a dobogóra – Pekingben 4. volt felemás korláton. Most ezen a szeren a legpontosabb gyakorlattal első helyen jutott a fináléba. Talajon az első számú tartalék: pontszáma azonos az orosz Musztafinájéval, de gyakorlata gyengébb erősségű volt.