A pályán nincs barátság

Szeptember első hétvégéje szerencsét hozott Békefi Biankának: a 15 éves lány megszerezte első ITF-tornagyőzelmét Budaörsön, a Talentum Cupon. Nagy álma, hogy egyszer majd Grand Slam-tornát is nyerjen, addig pedig Sarapova mérkőzéseiből igyekszik tanulni.

Krecsik Adrienn

– Sokat kellett várnod erre a győzelemre? – Az idén játszottam már elődöntőt, sőt döntőt is ITF-versenyen, de nagyon nehezen viseltem, hogy soha nem jött össze a győzelem. És pont most sikerült, amikor egyáltalán nem számítottam rá. Meglepetésként ért, de végtelenül jó érzés, hogy elértem ezt is. – Erős mezőny gyűlt össze, a korosztály hazai krémje jelen volt a versenyen. Számoltál azzal az elején, hogy megnyerheted? – Nem igazán, mert rossz formában voltam. De ahogy követték egymást a meccsek, kezdtem egyre jobban játszani, megjött az önbizalmam is. Borzasztóan örülök, hogy hazai pályán nyertem először ITF-tornát, itt voltak a családom tagjai és ismerősök,  akik bátorítottak. Ez is sokat tett hozzá. – A fináléig szinte csak háromszettes mérkőzéseket játszottál, az elődöntőben Gálfi Dalmát is így győzted le 6-0, 4-6, 6-4-re. Felteszem, kemény ellenfél lehetett, hisz mostanában sikert sikerre halmoz, ráadásul az európai ranglista második helyén áll. – Tudtam, hogy nem fogja könnyen adni, úgy léptem pályára, hogy megpróbálok mindent bevetni ellene. Jól be is kezdtem, majd vezettem a második játszmában is, aztán viszont elkezdtem hibázgatni, Dalma pedig kezdett feljönni. De baráti meccs volt mindenféle pályán kialakult vitával együtt, én élveztem. – Ha már a baráti meccseket említed, a legjobb barátnőd, Stollár Fanny ellen döntőztél. Ez előfordult már valaha? – Persze, többször is, eddig állandóan én nyertem, de tudtam, hogy nem lesz mindig könnyű dolgom vele. Ez most be is igazolódott. Legutóbbi meccsünk másfél évvel ezelőtt volt, azóta Fanny rettentő sokat fejlődött, egész felnőttesen játszik már, s most igen kellemetlen ellenfél volt, de még meglátszott, hogy van köztünk több mint egy év korkülönbség, és taktikával meg tudtam verni 6-4, 6-3-ra. – Mi volt a taktikád? – Mivel nagyon lámpalázas voltam a döntő előtt, nem akartam belemenni hosszú ütésváltásokba, mert azokkal könnyű hibázni. Próbálkoztam ritmusváltásokkal és mozgatni Fannyt, így hibára kényszeríteni, hogy nekem ne kelljen sokat mozogni, mert eléggé fáradt is voltam. És ez szerencsére bejött. – Ilyenkor lehet szó közös ünneplésről, lányos traccsapartikról, ha valaki kikap a másiktól? – Hát… ilyenkor elég feszült a viszony két játékos között, de ahogy telik az idő kezdünk kiengedni és lassan minden visszatér a régi kerékvágásba. Ünnepelni mindenki a saját családjával ment, de nem azért, mert lenne köztünk konfliktus, remekül kijövünk egymással. – Van olyan teniszező, akinek követed a pályafutását és olyan szeretnél lenni, mint ő? – Az első számú kedvencem Marija Sarapova. Ő számomra a tenisz hercegnője, olyan karriert szeretnék befutni, mint ő. – Szoktál is nézni róla videókat, amelyekből elleshetsz néhány ügyes húzást? – Beletrafáltál… Apukám minden egyes mérkőzését felveszi videóra, hogy aztán én később visszanézhessem és elemezgessem kicsit, s mindig találok olyan ütéseket, nagy szervákat, amiket megpróbálok lekopírozni. Ezenkívül rendszeresen olvasom a blogját, a vele készült interjúkat, hogy minél többet megtudjak arról, hogyan él, hogyan dolgozik. – Milyen úton keresztül tervezed elérni azt, amit Sarapova? – Továbbra is ITF-versenyeken indulok, és még az idén szeretnék az első százba bekerülni a ranglistán, amire lehetőségem is van, ha jól teljesítek a következő három versenyen. Jövőre pedig amint betöltöm a tizenhatot, szeretnék tízezres WTA-viadalokon is indulni, már többen javasolták, hogy meg kéne próbálnom néha a kvalifikációt. Ám egyelőre a csehországi második kategóriás versenyen vagyok, legközelebb a legjobb nyolcba jutásért játszom, mindent bele fogok adni, célom legalább az elődöntő. – Mik az erényeid, amelyek segítenének megállni a helyed a profi mezőnyben? Fizikailag elég erősnek érzem magam és az ütéseimet is, hogy felnőttekkel együtt játsszak és le is tudjam győzni őket. Mert velem egykorú riválisaim, akiket már megvertem, szintén nyertek már köröket WTA-tornán, és ha nekik sikerült, nekem miért ne? – Ha már bent vagy a felnőttek között, meddig sikerülhet eljutnod? – Tudom, hogy mindenkinél ez a sablon szöveg, hogy szeretne először top100-as lenni, majd ötvenes és tízes. De igen, én is így vagyok ezzel, az a vágyam, hogy bekerüljek a legjobb tízbe és legalább egy vagy két Grand Slamet nyerjek. Ez a hatalmas álmom. A háttér, meg a lehetőségek úgy érzem, adottak. Szerencsére mindent megkapok, amire szükségem lehet. Minden azon áll, hogy én ehhez mit tudok lelkileg, fejben és szorgalomban hozzátenni. Megteszek mindent, ami tőlem telik, hogy aztán ne a lehetőségeken múljon, csak rajtam. – A tenisz tölti ki az életed, mire van időd mellette? – Az iskolával nehéz összeegyeztetni, nem is forszírozom a jó tanuló, jó sportoló dolgot. Magántanuló vagyok, háromhetente vizsgázom, de jó ez így. Persze nem állítom, hogy nem fontos a tanulás. Ha nem jön össze a profi tenisz, a B tervem is az, hogy a sport közelében maradok, mondjuk, mint sportdiplomata. A szabadidőm egyébként nekem bőven elég, nem olyan szoros az időbeosztásom, hogy ne férne bele egy-egy szombat esti, vasárnapi kiruccanás a barátokkal.