Út a győztessé válásig

Nem sokkal maradt le a feljutásról a nyári U18-as Európa-bajnokságon az ifjúsági lány kosárlabda-válogatott. A csapat legjobbja, Szamosi Amadea volt, aki azt mondta, nem kárpótolta, hogy bekerült a torna csapatába. A pécsi játékost a kezdetekről és terveiről is kérdeztük.

K. D. – Sportos családból származol, nem is volt kérdés, hogy te is sportolni fogsz? – Elsősorban én választottam kosárlabdát. Persze biztosan valahol az is motivált, amikor elmentem az első edzésemre, hogy anyukám is kosárlabdázott. A magasságomból is adódhatott volna, hogy erre a pályára terelnek a szüleim, ám a sportot végül én szerettem meg, én döntöttem mellette. – Mióta kosarazol és hol kezdtél komolyabban sportolni? – 2004-ben kezdtem kosarazni a TÁSI-ban, a pécsi sportiskolában. 2008-ban átkerültem a PVSK-hoz, tavaly volt az első évem profi körülmények között a Pécs2010-ben, nyártól pedig a PEAC csapatában játszom. – Negyedik lett a válogatott az U18-as B divíziós Európa-bajnokságon. Milyen élményekkel zártad a tornát? – Vannak pozitívak és negatívak is. Az utóbbihoz tartozott, hogy nem értük el a célunkat, az A divízióba jutást, de mellette ott vannak a pozitívumok is. A rengeteg motiváció, amit ebből meríteni lehet a jövőre nézve, a tapasztalat, amit a nemzetközi mérkőzések jelentettek, és a nyár alatt végzett komoly munka, ami alatt játékosként és emberként is sokat fejlődtünk. – Macedóniában milyen körülmények fogadták a csapatot? – Két éve ugyanezzel a korosztállyal már jártunk Macedóniában Európa-bajnokságon. Ahhoz képest nekem sokkal jobban tetszettek a körülmények. Kellemeseket sétáltunk a csapattal a központi főutcán, a város szívében lévő parkban. – A feljutás volt a cél a kiutazás előtt, vagy evés közben jött meg az étvágy? – A célunk már a felkészülés alatt is végig az A divízióba kerülés volt. – Melyik volt a legnehezebb meccs?

– Mindegyik meccs egy újabb, külön kihívás. Lépésről lépésre mindig a következő a legnehezebb. Fontossági szempontból a döntőbe jutásért rendezett meccset emelném ki, a fehéroroszok ellenit, amit nem szabadott volna kiengedni a kezünkből. Bár odáig eljutni is nagy feladat volt, azon a meccsen sok múlhatott volna. – Az elődöntőben, majd a feljutásról is döntő bronzmeccsen az utolsó negyedben egy nagy felzárkózás után vezettetek, majd mégis el tudtak húzni az ellenfelek. Hogy látod, mi hiányzott végül? – Egy ilyen jellegű kérdésre mindig nehéz válaszolni. Egy jó sportolónak veszíteni, győzni is tudni kell. Hideg fejjel, teljes lélekjelenléttel kell helytállni a pályán az utolsó percekben. Mentálisan még nem voltunk elég felkészültek ennek a megvalósítására. A győztessé válásig egy nagyon hosszú út vezet, amiért keményen meg kell dolgozni. Ezen a tornán az elért sikereink és kudarcaink ennek az utazásnak a részei lehetnek. – Vigaszt jelentett, hogy az All-Star csapatba beválasztottak, miután nem jött össze a feljutás? – Óriási megtiszteltetés az All-Star ötös tagjának lenni, a csapattal elért győzelmek mámorát azonban semmivel nem lehet pótolni. Aki a csapatsportot választja, az tudhatja, hogy nincs a közös győzelemhez fogható érzés. – Kaptál-e ajánlatokat a jó játékod után? – Jövőre az Egyesült Államokban szeretnék kosarazni és folytatni a tanulmányaimat. Már meg is kerestek egyetemek. – Nektek nem sikerült feljutni, de az U20-asokak igen, jövőre pedig abban a korosztályban folytathatod. Mekkora motiváció, hogy a legjobbak között szerepelhet a magyar válogatott? – Számomra ez rengeteg motivációt ad. Óriási izgalommal tölt el, hogy a válogatottal végre újra Európában mérvadó sikerekért harcolhatunk.

– A PEAC keretéhez tartozol. Hogy látod, megnyugtatóan rendeződik a pécsi kosárlabda helyzete? – Csak remélni tudom én is, mint mindenki más, hogy végül rendeződni fog minden, de egyelőre nem érzem megnyugtatónak a helyzetet. A városban a kosárlabda körül még mindig nagy a feszültség. – Mire lehet képes a keret a bajnokságban és az Adria Ligában? – Reális célkitűzéseket akkor tudunk majd magunk elé állítani, ha teljes lesz a csapatunk. Remélem, erre már nem kell sokat várni. – Hogy tervezed a karrieredet építeni? – Az egyetemi éveim után, ha lehetőségem lesz, szeretnék az Euroligában, esetleg a WNBA-ben játszani. Ehhez rengeteg kitartás és akarat kell, de én hiszek benne, hogyha céltudatosan edzek és dolgozok, egyszer sikerülni fog.

Névjegy Szamosi Amadea Dóra. Szül. dátum: 1994.02.01. Poszt: 4-5. Magasság: 189 cm. Testsúly: 75 kg. Sikerei: U16-os B divíziós Európa-bajnok (2010), U18-as Európa-bajnoki negyedik, a Héraklész-program legjobbja (2010).