Hátrányos helyzetben

A magyar U17-es lány válogatott október elején Litvániában járt Európa-bajnoki selejtezős minitornán. Hevesi Tamás szövetségi edző csapata a hazaiak elleni fölényes győzelem után Bosznia-Hercegovinával játszott ki-ki mérkőzést a 2. fordulóban, de a 3-3-as döntetlennel elszálltak továbbjutási reményei. Ezek után a franciák elleni 5-0-s vereség már csak a realitást tükrözte, ezzel a második helyen végeztek a lányok.

Nagy-Pál Tamás Hevesi Tamással, az U17-es válogatott trénerével beszélgettünk. Első körben az Eb-selejtezőkről. Aztán kicsit továbbmentünk, és a női labdarúgás nehéz helyzetét is elemeztük, a szakember óriási hiányosságokra hívta fel a figyelmet. Végezetül szóba jött a most zajló világbajnokság is. - Közel egy hete véget ért a torna. Mit érez most? - Jó szájízzel gondolok vissza rá. A második hely volt a kitűzött cél. A továbbjutásra a realitás nagyon alacsony volt, a csoda kategóriába tartozott volna. Nagyon tehetséges csapatom van, jól futballoztunk. Kis hiányérzet van bennem, hogy nem nyertük meg a második mérkőzést. - Min múlott? - Csak a koncentráción, emiatt volt rossz a helyzetkihasználásunk. Főleg az első félidőben voltunk gyengék, amikor gyorsan hátrányba is kerültünk. Az lehetett valójában a baj, hogy a videózás során a bosnyák-francia meccset néztük meg, ahol azt láttuk, hogy a gallok lemossák későbbi ellenfelünket. Helyzetük nem volt, kaphattak volna vagy húsz gólt, megúszták öttel. Tudat alatt lebecsülték őket a lányok, emiatt ment el az első húsz perc. - Akkor még mindig tartja, hogy a magyar jobb csapat a bosnyáknál? - Jobbak vagyunk, bizony. A mérkőzés után egyébként maguk a lányok is elismerték, hogy lebecsülték őket. - Ezek után a franciák ellen nem lehetett gond feltüzelni őket. - Érezték, hogy ők szúrták el, ezért nagyon szerettek volna bizonyítani. - Olyan ország ellen, amely a korosztályban két csapatot is képes kiállítani, az egyik pár nap múlva vb-döntőt játszik Azerbajdzsánban Észak-Koreával… - Ráadásul még onnan is átcsoportosítottak négy játékost. Nekik van U16-os csapatuk is, nálunk ez a korosztály az első, így nekem a nulláról kell felépítenem a csapatot 48 játékosból. Ha kicsit utánaszámolunk, kiderül, hogy minden harmadik lányból válogatott lesz. Ehhez képest az is csoda, hogy egyáltalán itt tartunk. Nekik több mint ötvenezer igazolt játékosuk van, nekünk jó, ha ezer. Szerintem ezzel mindent elmondtam. - Ilyen meccsen el lehet lesni egy-két dolgot a jobb csapattól? - Nem, a nőkre ez nem igazán jellemző. Itt mindent háromszoros szorzóval kell csinálni. Van, hogy megtanítok nekik valamit, és a következő összetartás során már nem, vagy csak alig emlékeznek rá. A nők másképp működnek, mint a férfiak. - Ezzel egyébként ennyi volt ennek a garnitúrának? Hiszen tétmeccs még két évig nem vár rájuk. - Nahát, találtunk még egy problémát. Igen, sajnos ezzel véget ért a munka velük, mert nincs U18-as csapat. A fele nagyjából marad a következő U17-es csapatban, a másik része talán majd jövőre szerepelhet az U19-ben. Persze, félreértés ne essék, már az is óriási dolog, hogy a felnőttel együtt van egyáltalán három női válogatottunk. - Nehéz kérdésre keresem a választ. Mit lehetne tenni a magyar női labdarúgással ahhoz, hogy mondjuk a francia válogatottól legközelebb nagyon szoros mérkőzésen szenvedjen vereséget? - Először is: a létszámból lesz a minőség. Másodszor: olyan bajnokságban kéne edződniük, ahol nem az történik, mint most. Vagyis, ha egy csatárhoz kerül a labda, ne érhessen még hozzá harmincötször, anélkül, hogy elvennék tőle. Sajnos, mindegyik magyar bajnokság színvonala rendkívül alacsony. - Van elképzelése, hogyan lehetne változtatni? - Szerintem a belga szerkezetet kéne lemásolnunk. Kisebb ország nálunk, és van huszonötezer igazolt játékosuk. Nem kell felfedezni a spanyolviaszt, egyszerűen csak át kell venni az ottani modellt. - A tömegesítésre ott a Bozsik-program, hiszen a női focira is kiterjed. - Nagyon jó alap a program, csak éppen nincs folytatás. Emellett, és ezt ki kell mondanom, hiányzik a megfelelő szakmai munka. Emiatt kell állami szinten is támogatni az edzőképzést kedvezményekkel, netán ingyenes képzésekkel, hogy olyan trénereket képezzünk, akik nem csak üvöltözni tudnak, és elvenni a gyerekek kedvét a labdarúgástól. - Kemény szavak. Ezek szerint nagy reformra lenne szükség. - És még folytatom. A női futball nem vonzó, nincs PR-értéke, nincs marketingje. A szülő előbb viszi el kézilabdázni a lányát, mert többet hall róla, és meg is van becsülve. A női foci viszont nincs. Lenézik a lányokat, kirakják őket a salakra, nehogy a füvet tönkretegyék. A médiáról nem is beszélve. Hogy van az, hogy az országos sportnapilapban hosszabban írnak a dartsról mondjuk, mint a női fociról? És akkor is csak gúnyos, minden jóindulattól mentes cikket. Ez diszkrimináció, kérem szépen! - Az Eurosport viszont nem különböztet meg senkit, majdnem minden mérkőzést élőben sugárzott a most zajló vb-ről. Szombat óta figyelemmel követi? - Nagyon örömteli, hogy már 16 csapatos a torna. Amikor tavaly találkoztam Michel Platinivel, mondtam is neki: nem értem miért nem juthat ki ugyanannyi csapat az Eb-re, mint az U19-es korosztályban. Hiszen ezekkel a lányokkal megszerettetni kéne a futballt, nem elvenni a sikerélményt tőlük. - Ezek szerint tetszik a torna. - Nagyon színvonalas, és van egy-két fantasztikus csapat. Ázsia nagyon erős már U17-ben is, egyértelműen uralja a világ női labdarúgását. A dél-amerikaiak kicsit szervezetlenek, lezserek, ez annyira nem tetszik. Még Brazília sem, pedig a szurkolója vagyok. A németeké most gyengébb korosztály, amennyire én láttam. De a lényeg, hogy ez nagyon jó propagandája a női focinak, hiszen a tv előtt ülve arra gondolnak a lányok, hogy ők is ott akarnak lenni. Ettől talán kedvet kapnak a focihoz.