A 2012/2013-as évadban is folytatódott Kis Violetta és Hegyes Bertalan párosának egyenletes szereplése: a kettős az október 27-én, Moszkvában rendezett ifjúsági tíztánc-világbajnokságon a legjobb tizenkét kettős közé került. A versenyről Violettával beszélgettünk.
Sajó Annamária A Hegyes, Kis duónak biztatóan indult a 2012-es év a tíztánc-kategória versenyeiben. A páros a műfaj felnőtt és ifjúsági hazai bajnokságát egyaránt megnyerte, a korosztályos kontinensviadalon a tizenegyedik, a felnőttön pedig a huszonnegyedik helyen zárt. Eddigi legjobb pozíciójukon, a 2011-es korosztályos Európa-bajnokságon szerzett hatodik helyükön azonban nem tudtak javítani, így erős motivációval vágtak neki a világbajnokságnak.
Moszkvában harmincegy ország párosa vonult a bírák elé, hogy lépésével és koreográfiájával kivívja a világbajnoki címet. S bár a viadalt szó szerint a medve barlangjában, a sportágban egyeduralkodó Oroszországban rendezték, kettősünknek könnyebbséget, nagyobb esélyt jelentett, hogy ezúttal minden ország csak egy duót nevezhetett. Az ellenfelek persze így sem lettek ügyetlenebbek, hiszen a riválisok között ott voltak az orosz iskolát képviselő nemzetek: Észtország, Lettország, Moldávia, Lengyelország, Románia és Ukrajna versenyzői, Dánia, Németország, Kazahsztán és Olaszország duóival kiegészülve.
Az első kört sikeresen vette párosunk, így bejutott a legjobb huszonnégy közé. A második körben sem torpant meg, tovább táncolt a tizenkét kettőst jelentő középdöntőig, ahol azonban a pontozók úgy ítélték meg, hogy a döntőbe a kazah, a lengyel, a lett, a német, az orosz és az ukrán duó jut. A Hegyes, Kis kettős így összesítésben a tizenkettedik helyet szerezte meg. A verseny után pedig a tizennyolc éves Violetta kimondta azt, amit a sportdiplomatáknak kellene - nem csak mondani.
- Erős helyezésnek érezzük a tizenkettediket, mert a lettek, a románok, az észtek és a románok úgy léptek pályára, mintha otthon lennének - kezdte az ifjú hölgy. - Küzdenünk kellett, hiszen hozzá vagyunk szokva, hogy az itthoni ranglistaversenyeken mindenki nekünk szurkol, Moszkvában azonban a közönség szeretetét is el kellett nyernünk. Az edzőnk, László Csaba már a márciusi, ugyanitt rendezett Európa-bajnokságon is úgy látta, hogy a legjobb tizenkét pát táncolása között nincs különbség, mi sem ropjuk rosszabbul, mint az első hat duó, így egyértelműen a politika fog dönteni - világított rá az ifjú táncos a sportág versenyein jellemző mentalitásra.
A táncot - és összességében az esztétikai sportágakat - gyakran éri az a vád, hogy a bírák nem tudnak elfogulatlanul dönteni, különösen olyan, hagyományos mozgáskultúrát és iskolát örökítő országok között, mint amilyenek a volt Szovjetunió utódállamai. A táncsportban ráadásul a párosok különböző koreográfiával lépnek parkettre, a laikusok így rögtön felteszik a teljesen jogos kérdést: hogy lehet így objektíven ítélni? Violetta szerint azonban éppen a koreográfia az, amellyel betörhetnek a legjobbak közé, amellyel új színt hozhatnak a versenyekbe.
- Színesítettük, hiszen ezek közül a párosok közül nem lehet máshogy kitörni, mint a lépéssorok különlegesebb fűzésével, az előadásmóddal és a zeneiséggel. Más kérdés, hogy ez nem mutatkozott meg az eredményben. Éppen ezért a magyar táncsportban sokat kellene változtatni; feljebb lépni egy szintet, mert így egyetlen páros sem fog tudni kitörni. Meg kell magunkat ismertetni a pontozóbírákkal, ehhez pedig minél több nemzetközi versenyen kell parkettre lépnünk. Ez sem garancia a sikerre, de legalább egy lépéssel közelebb lennénk.
