Megéri?

Nemrég tették közé a golfpályák téli bérleti díjait és a jövő évi tagdíjakat: az utánpótláskorú gyerekek havonta ötezer forintért játszhatnak, használt ütőkészletet pedig negyvenezerért birtokolhatnak. Arról, hogy a várható eredmények tükrében érdemes-e a fiataloknak golfozniuk, Damien McPhersonnal, a legnépszerűbb hazai pálya, az Old Lake Golf Club edzőjével, az utánpótlás-válogatott volt kapitányával beszélgettünk.

Sajó Annamária A golfot sokszor éri az a vád, hogy elitsportág, csak a vastag pénztárcával rendelkezők engedhetik meg maguknak. S bár a szövetség tavasszal meghirdette új irányelvét, amely tömegesítené a golfot, Damien McPherson szerint a társadalom továbbra is nehezen képzeli el, hogy a gyerekek egyik kedvencévé váljon. „Rossz imázsa van a sportágnak, mindenki azt hiszi, hogy a golf a gazdagoknak és az öregeknek való, de ez nem egészen igaz. Aki intenzíven foglalkozik a játékkal, tehát rendszeresen edz, versenyre utazik, és fizeti a költségeit, annak egy évben negyven-százezer forint között mozog a kiadása. Ha valaki sokszor játszik, nyílván többe kerül neki, de nem többe, mint a tenisz vagy a síelés. A legtöbb pályán ráadásul már bevezették a juniorprogramot, amely kedvező feltételeket teremt a fiatal golfozni vágyóknak. A gyerekek két edzésen vehetnek részt egy héten, havi öt, ötezer-ötszáz forintért. Gyakorlatilag minden budapesti pályán bevezették már, vidéken pedig Kisorosziban. Ezt az összeget nem mondanám soknak: nyilván nem lehet minden sportág olyan olcsó, mint a futball, mihez nem kell más, csak egy labda, de én például hetente kétszer viszem a gyerekemet úszni, ami kétszer annyiba kerül, mint a juniorok havi golftagdíja.” - avat be a részletekbe Damien. Amikor a szülő sportágat és egyesületet választ gyermekének, a fiatal tehetségén, érdeklődésén kívül azt is mérlegeli, mennyire jó befektetés az adott sportág, vagyis a pénze mennyi időn belül, és milyen eredménnyel térül meg: „Ha komoly célt tűz ki maga elé az a fiatal, tíz év kell, hogy lássuk, mire képes” - mondja az edző. „A tehetsége és a fejlődési üteme természetesen már korábban napvilágra kerülhet. Ekkor van értelme magát más belföldi versenyzőhöz hasonlítani, de igazán csak akkor derül ki, milyen szinten van, ha a nemzetközi pályán méretteti meg magát. Ez a csata azonban nagyon kemény, hiszen a világon hatvan-hetven millió ember golfozik, de csak ötszáz él meg belőle.”

A fiatal magyar golfozók esélyei azért is vannak napirenden, mert jövőre éppen Magyarországon kezdődik el az Európai Olimpiai Reménységek Versenye (EORV) sorozata, amelyben hazánk, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia ifjú sportolói lépnek pályára a hat állomásos tornán. Damien szerint azonban az EORV-nek elsősorban reklám szerepe lesz: „ A nemzeti szövetségeknek csinál hírverést, és motivációt jelent, hogy többállomásos viadalt rendezhetnek. A versenyzőknek azért fontos, hogy kilépjenek a nagy hal-kis tenger helyzetből, és megválaszolják maguknak a legfontosabb kérdéseket: hol tartok valójában? Tudok-e keményebben játszani? Ha jobbak nálam, folytatom-e? Ha a válaszok negatívak, akkor az utánpótlásra negatív hatással is lehet az EORV, a szervező országoknak azonban jó hírt hoz.” Az EORV létrehozására az adta az okot, hogy a golf 2014-ben az ifjúsági, 2016-ben pedig a nyári olimpiai játékok műsorára került, a volt kapitány szerint azonban nehéz lesz kikerülniük a fiatal magyar golfozóknak. „Nem ismerjük a kvalifikációs rendszert, nem tudjuk, mekkora lehetőséget adnak a kis országoknak. Nem lehetetlen, de nehéz csata lesz, hogy magyar versenyző kerüljön ki. Közép és Kelet-Európa éppen azzal küzd, hogy nincsen nagy golfélete. Négy év azonban sok idő, és Magyarországnak biztató tehetségei vannak: Rózsa Csillának például nagyon jó éve volt. A magyar és külföldi versenyeken egyaránt jól szerepelt, továbbá minden adottsága és háttere megvan a sikerre.” Az edző szerint az edzés vajmi kevés ehhez, ezért is vezette be a legjobb, tíz-tizennégy éves sportolókat összegyűjtő Jövő Csillagai-csapatban azokat az újításokat, amelyeket az EORV-versenyekre való felkészítésben is sürget. „Szükség van jó csapatra, hogy a sportolónak megfelelő támasza legyen. Az edzések pedig nem csak a technikáról szólnak: versenyző nem léphet pályára eséllyel táplálkozás-szakember, gyógytornász segítsége nélkül. A legfontosabb azonban a mentális felkészítés, és hogy télen is tudjon edzeni. Mivel a hazai időjárás nem megfelelő, a fiataloknak is utazniuk kell, vagy itthon téli pályát bérelni.. Ha eredményesek akarnak lenni, tizenegy hónapot keményen kell dolgozniuk.”