Megsemmisítő vereség

A második harmad végén 2-1-re vezetett, végül 7-2-re kikapott a magyar junior férfi jégkorong-válogatott a brassói világbajnokságon Japántól. A divízió II/A-t megnyerni utazott a csapat – át kell értékelni a célt?

eFBé Japán ellen kezdte a negyedik vonal világbajnokságát a magyar juniorválogatott december 9-én: a divízió II/A brassói viadalán az eggyel magasabb osztályból kieső ázsiaiak ellen nehéz nyitómérkőzésre lehetett számítani. Talán azért, mert Japán lehet az európaiak számára a „sötét ló”: bár a felnőtt vébékről a mieink ismerhetik az ázsiaiak játékerejét (a két ország mérlege a győzelmek számát tekintve közel azonos), az U20-as korosztály kicsit kilóg a sorból. Gyorsak és agresszívak, de a lövéserejük – és pontosságuk — már hagy kívánnivalót maga után. Kanadai stílusukat Mark Mahon „biztosítja”: a felnőtt válogatottnak is ő a szövetségi kapitánya 2003 óta. Voltak hangok, amelyek a világbajnokság előrehozott döntőjének titulálták a magyar–japánt: ha így van, akkor a „fináléban” súlyos vereséget szenvedett a magyar csapat. A vébé előtt Tim Kehler szövetségi kapitány és a játékosok is azt mondták: egyben van a csapat, jó a közösség. Nos, az egység szűk húsz perc alatt szétesett… Pedig két harmad után 2-1-re még Magyarország vezetett. Az első játékrészben Ocu előnyből szerzett vezetést Japánnak, másfél perccel később Nagy Krisztián ugyancsak fórból egalizált. A második harmad közepén kivédekeztünk egy kettős emberhátrányt: először elcserélte magát a csapat, majd Nagy volt kíméletlen – fejre és nyakra irányuló ütése nagybüntetést ért. Négy perccel a vége előtt viszont örülhetett a magyar kispad: Erdély Csanád passzát fehérvári csapattársa, Sárpátki Tamás lőtte be, ez a gól is emberelőnyből született. Az utolsó harmadban öt perc alatt fordított Japán úgy, hogy az egyenlítő gólt még egyenlő létszámnál érte el, de a következőt, majd utána még négyet végig előnyből. Az ázsiai csapat azt a fegyelmezetlenséget használta ki könyörtelenül, amelyre Tim Kehler a vébé előtt felhívta a figyelmet: nem szabad indokolatlanul begyűjteni a kiállításokat, mert a folyamatos hátrányban védekezés felőrli az energiát. Az 53. percben Ritó Lászlót állították ki bottal ütésért, az ötperces büntetés fegyelmivel végleges kiállítássá duzzadt. Amíg Ritó helyett Fliszár Zalán leülte az öt percet, kétszer eredményes volt Japán, amely végül 7-2-re győzött. A találkozón 53 percnyi kiállítást szedtek össze a mieink szemben a japánok 12 percével.

Junior divízió II/A csoportos világbajnokság, Brassó, 1. nap, eredmények: Litvánia–Hollandia 1-2 (0-1, 0-0, 1-1), Magyarország–Japán 2-7 (1-1, 1-0, 0-6), Románia–Spanyolország 6-3 (1-1, 1-1, 4-1).

A találkozóról mindkét edző elmondta a véleményét, őket Darányi Lea, a Magyar Jégkorong Szövetség és az icehockey.hu munkatársa kérdezte a találkozó után. „Úgy gondolom, egyszerűen kiszálltunk – kezdte értékelését Tim Kehler, a magyar válogatott szövetségi kapitánya. — Pontosan ez az, ami hatalmas hibája a magyar jégkorongsportnak. Vezettünk, aztán egy szép góllal egyenlítettek a japánok, de még akkor is jó pozícióban voltunk. Aztán egyszerűen nem játszottunk tovább. Összeszedetlenek lettünk, önző büntetéseket kaptunk, fegyelmezetlenek voltunk, egyszerűen feladtuk. Nincs elég eltökéltség, karakter és nincs elég elkötelezettség sem a csapatban, nem dolgozunk eléggé. Két harmadon át jól játszottunk, nem volt különbség a két együttes között. Ők nem adták fel, mi érthetetlen módon igen – ez nagyon kellemetlen.” Mark Mahon mintha nem is a győztes csapat edzőjeként nyilatkozott volna: „A harmadik harmadban végre kicsit jobban játszottunk, és az emberelőnyös helyzeteinket jól ki tudtuk használni, talán ez lehetett a különbség a két csapat között. Az első negyven perc után nagyon mérges voltam a csapatomra – összességében egyáltalán nem vagyok elégedett a mutatott játékkal, túl sok egyénieskedés ment, és kevés volt a csapatmunka. Ezt a játékot nem, de a győzelmeket hoznunk kell továbbra is.” Hétfőn kora délután a hollandoktól vereséget szenvedő Litvánia lesz a mieink ellenfele.