Hazafias történet

A Patriot Budapest szereplése az MHL-ben a nemzetközi szövetség figyelmét is Magyarország felé fordította. Az IIHF honlapján Hanrik Manninen öles írása foglalkozik a „Hazafikkal”, valamint közvetve a magyar jégkorongsport utánpótlásával is.

eFBé, Forrás: IIHF, Hanrik Manninen Bár a Patriot magyarul hazafit jelent, aktuálisan csupán három magyar játékos (Hardi Richárd, Nemes Benjámin, Vay Ádám) szerepel a Patriot Budapestben, amely a nyáron szinte a semmiből tűnt elő. Kemény alapozást követően a szlovák, cseh és magyar fiatalok szeptembertől már a KHL utánpótlás-bajnokságában, az MHL Nyugati-főcsoportjában vitézkednek.

Fekti Ádám nyolc MHL-találkozóval a háta mögött október közepén távozott a csapattól, míg Hardi Márton és Vojtkó Mátyás tagja volt a bő keretnek, de a szezonban a HK Nitra junior extraligás csapatában szerepelnek. A magyar junior válogatottba közülük csak Vojtkó kapott meghívót a jelenleg is zajló világbajnokságra. A Nemes, Hardi, Vay triót mellőzi Tim Kehler szövetségi kapitány. (Az eddigi vb-meccsek nem feltétlenül a szakvezető döntésének helyességét igazolják...) Az elmúlt évtizedbeli fejlődést emeli ki az IIHF-cikk: a magyar jégkorongsport eddigi legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy a férfi válogatott 2009-ben az A csoportban szerepelhetett (az idén a női U18 játszhat ott – a Szerk.). Ez év őszén aztán újabb együttes jelent meg a nemzetközi elitben: a KHL juniorbajnoksága, az MHL kiszélesedett és már nemcsak a szovjet utódállamok csapataira épül. A cseh Karlovy Vary együttese mellett a Patriot Budapest is bekapcsolódott a Nyugati-főcsoport tagjaként sorozatba, utóbbi megjelenése szúrt inkább szemet a jégkorongbarátoknak.

A cikk szerzője kiemeli, hogy Magyarország jelenleg a 19. helyen áll a világranglistán, a felnőttek a divízió I/A csoportban szerepelnek – 2013 tavaszán ráadásul Budapest rendezik a csoport világbajnokságát. Korosztályos szinten ellenben alacsonyabb osztályban versenyeznek a válogatottak (az U20 és az U18 is a divízió II/A-ban), a komolyabb erőpróbákért több klub nemzetközi bajnokságokban játszik (a SAPA a junior EBEL-ben, az UTE-Vasas, a MAC és a Debrecen pedig a szlovák junior 1. ligában – a Szerk.). Ezért is fogadta örömmel a Patriot-kezdeményezést a Magyar Jégkorong Szövetség. „Tíz évvel ezelőtt mindössze négy fedett jégpálya volt Magyarországon, jelenleg már van tizenhét, de ettől még a magyar jégkorong a fejlődő szakaszban van” – idézi a cikk Kovács Zoltán MJSZ-főtitkárt. „Számunkra az MHL különleges lehetőség, ezért nagyon hálásak vagyunk, hogy megkaptuk – a junior jégkorongsport legmagasabb szintje vendég itt hétről hétre.” Kiváló volt a kezdet: a Patriot első hazai mérkőzésén legyőzte a Lokomotiv Jaroszljavlt, majd ezt nem sokkal a Mityiscsinszkije Atlanti elleni három győzelem (ebből két idegenbeli) követte. A jó rajt óta egyre keményebb az MHL, októberben és novemberben zsinórban jöttek a vereségek, legutóbb az Amurszkije Tyigri otthonában a távol-keleten (igaz, az első mérkőzést a Patriot nyerte). A nyugati főcsoportban az együttes jelenleg a 15., azaz utolsó előtti helyen áll, ám egyelőre az is sokat számít, hogy hétről-hétre van mit tanulni és van hová fejlődni.

Nemes Benjámin 16 évesen került Svédországba, ahol a stockholmi Djurgården együttesében három szezont húzott le. A 19 éves Benji huszonegy alkalommal játszott világbajnokságon a korosztályos válogatottakban, 2011-ben ő volt az U18-as garnitúra csapatkapitánya a divízió I-s vébén – a szezon elején tért haza. Magyarországon számára most „két világ találkozik”. „Miért a legjobb választás a Patriot? Egyrészt a legjobb európai bajnokságban játszom, másrészt Budapesten vagyok sokat, végre együtt lehetek a családommal is – az elmúlt években ez hiányzott a legjobban. A magyar jégkorongsport is profitál abból, hogy az MHL-ben játszunk: a fiatalok láthatják hétről-hétre, hogy milyen kemény munkát kell végezni ahhoz, hogy valaki úgymond a legmagasabb szintre jusson.”

Mint arról korábban szó volt, a Patriot együttesében jelenleg három magyar játszik, sokkal többen a kezdeti időszakban sem voltak. A maroknyi fiatal azonban megtestesíti azt a szintet, amelyet a klubvezetés elvár – kiváltképp Nemes-szintű játékosokat keresnek. Az együttes főszponzora cseh, csakúgy, mint az első vezetőedző, Piotr Novak. Az őt váltó Igor Tóth szlovák, a játékosok többsége szintén ebből a két országból kerül ki. A magyarokkal kiegészülve adnak igazi csapatot – a Patriot a jó példa arra, hogy manapság a profi sportban és a modern Európában nincsenek határok, a nemzetiség pedig kevesebb szerepet játszik. Mindazonáltal a klub keresi a magyar tehetségeket. „Arra nem volt lehetőségünk, hogy nagyon szelektáljunk és próbajátékosokat teszteljünk a szűk kéthónapos felkészülés alatt” – mondta Bial Tibor, a Patriot PR-menedzsere. „Jelenleg három magyar játékos tagja a keretnek, de folyamatosan kutatjuk az újabb tehetségeket. Néhány éven belül a csapat gerincét magyarok adhatják” – emelete ki a célt a menedzser, aki szerint fontos a korosztályos hazai klubokkal való együttműködés is ahhoz, hogy egyre több fiatal magyar kerüljön a Patriothoz.

„Mi magunk az úgymond egyesületi élet elején tartunk, de a magyar klubokkal tartani szeretnénk a kapcsolatot és építeni azt. A magyar bajnokságban nem kívánunk indulni, ám ettől függetlenül hosszú időre tervezünk: egy részt azt, hogy Budapesten maradunk, másrészt azt, hogy a fővárosban komoly jégkorongkultúra alapjait fektessük le.” Az MHL ügyvezető igazgatója, Dmitrij Jefimov szerint a magyar játékosok száma kulcskérdés lehet a közeljövőben. „A Patriot valósággal beviharzott az MHL-be, a budapesti csapat üde színfolt a palettán. Ám csak akkor van értelme a magyar fővárosban maradniuk, ha néhány éven belül a keret magját magyar fiatalok alkotják. Ehhez még van idejük, most elég az, hogy a magyar szövetség támogatja a kezdeményezést.” Ha egy klub csapatot indít az MHL-ben, akkor előbb-utóbb a felnőtt bajnokságra, a KHL-re is kész kerete lesz. A magyar szövetség ebben a kérdésben egyelőre a realitások talaján áll: egyelőre több esély mutatkozik arra, hogy az osztrák bázisú EBEL-ben növekedjen a magyar résztvevők száma (jelenleg csak a SAPA Fehérvár szerepel ott). Kovács Zoltán MJSZ-főtitkár legalábbis ezt látja kivitelezhetőbbnek. „Több összetevője van a KHL-es szereplésnek, ilyen például a jégcsarnok kérdése. Kell egy olyan, amelyiket kifejezetten a jégkorongsportra találták ki. Budapesten a Papp László Sportaréna multifunkcionális, ám egyrészt drága, másrészt folyamatosan koncerteket, kiállításokat és egyéb sportrendezvényeket tartanak benne. Aztán a játékosok tudása is fontos szempont: a mai magyar felnőtt válogatottban ketten-hárman érik el a KHL-szintet. Remélem, hogy néhány év múlva ez már nem így lesz…”