Sportágtörténelmi sikert aratott a magyar junior válogatott: először nyert a szlovákiai Pavel Rosa-tornán. A teremgyeplabda Európa-bajnokságra készülő csapat a kontinensviadal helyszínén, Pozsonyban veretlenül nyerte a viadalt.
eFBé Öt együttes szerepelt december 9-én és 10-én Pozsonyban a Pavel Rosa Kupán. Két szlovén (Moravske Toplice, HK Triglav) és egy litván (HK Vilnius) felnőtt csapat mellett a szlovák és a magyar U21-es válogatott szerepelt a megméretésen, a mieink három győzelmet és egy döntetlent értek el a körmérkőzéseken. A közelgő Európa-bajnokság előtt az egyébként is ambiciózus együttes számára nagy lökést adhat a siker. Kiváltképp az, hogy az egyik Eb-ellenfelet, Szlovákiát is sikerült legyőzni 4-2-re.
A korosztályos teremgyeplabdázók második divíziós Európa-bajnokságát január 18. és 20. között rendezik a szlovák fővárosban. Pozsonyban a házigazdák és a magyar válogatott mellett Dánia, Szlovénia, Portugália, Törökország és Wales szerepel. A Pavel Rosa-tornáról, valamint az Eb-felkészülésről a magyar U21-s válogatott szövetségi kapitánya, a Rosco felnőtt csapatának edzője, Tápai Tibor beszélt honlapunknak.
– A csapat az egyhetes nyári edzőtáborral kezdte meg a felkészülést az Eb-re, de már azt megelőzően is elkezdtük a közös munkát azzal, hogy személyesen minden kerettagot felkerestem és beszélgettem velük. A meccsalapú felkészülésnek vagyok a híve, így ez a Pavel Rosa-emléktorna remekül illeszkedett a sorozatba. Minden második évben – az adott Eb előtt – az U21-es magyar válogatott szerepel a tornán, a köztes években pedig vagy a felnőtt együttes, vagy valamelyik magyar klubcsapat felnőtt garnitúrája. Emlékeim szerint magyar együttes még sosem nyerte meg ezt a viadalt.
– Jó Eb-előjel a tornagyőzelem?
– Messzemenő következtetéseket nem vonnék le, mert az Európa-bajnokság teljesen más viadal lesz. A mi csapatunk ráadásul nagyon fiatal, a korosztályban megengedett legidősebb játékosokból mindössze kettő van, a többiek mind fiatalabbak, 19-20 évesek, de akadnak 17-18 esztendős játékosok is. Kiugró eredmény ez a siker, bár többször voltunk már a kapujában – két évvel ezelőtt például csak büntetőkkel maradt alul a döntőben az akkori magyar junior válogatott. De hangsúlyozom, hogy az Európa-bajnokság teljesen más lesz.
A Pavel Rosa-emléktornán a magyar U21-s válogatott eredményei: Magyarország–Moravske Toplice 13-1, Magyarország–HK Triglav 6-6, Magyarország–HK Vilnius 5-1, Magyarország–Szlovákia 4-2.
A tornagyőztes csapat tagjai: Deli Dániel – kapus. Balogh András, Botka Dániel, Botka Levente, Gracza Stephen, Kecskeméti János, Langer Bálint, Léber Sebastian, Tápai Márk, Újvári Viktor, Wesselényi Márton – mezőnyjátékosok. Szövetségi kapitány: Tápai Tibor.
– Hogyan készülnek az Eb-ellenfelekből?
– Leginkább a szlovákokat ismerjük, tudjuk, hogy milyenek a lehetőségeik, hogyan készülhetnek. Lassan ők is fényévekre vannak tőlünk ilyen téren, a legyőzésük ezért is nagy fegyvertény. Olimpiát megjárt lengyel edző készíti fel őket, aki mind a mai napig profi játékos Ausztriában, emellett kiváló a menedzsmentjük is. Mi velük ellentétben leginkább saját magunkban bízhatunk, a szövetség lehetőségei is korlátozottak a csapat támogatására. Sajnos a többi ellenfelet csak a helyszínen fogjuk megismerni. Hiába láttam már ezeknek a válogatottaknak a felnőtt csapatait játszani, a korosztályos válogatottak és a felnőttek között nagy különbség is lehet. Az U21-es korosztályban nagy a formabeli hullámzás, s egy-egy jó generáció után többször előfordul, hogy sokkal gyengébb következik.
– A mi csapatunk viszont „magas hullámon” van…
– Jelenleg igen, de az Eb-ig még van egy bő hónap, így az elsődleges feladatom az, hogy a fiúk formáját és motiváltságát fenntartsam január végéig. Az biztos, hogy a fehéroroszokból nem kell felkészülnünk, mert az A csoportból visszalépő olaszok helyére őket sorolták fel. Így a nyolcas létszám hétre szűkült, megváltozott a torna lebonyolítása is.
– Ez jó nekünk?
– Két négyes csoport helyett körmérkőzések lesznek, ez nekünk, úgymond „kisebb” csapatnak kedvez. Azzal, hogy mindenki mindenkivel játszik, van esély a körbeverésre és arra, hogy valamelyik „nagy hal” rosszabb napot fog ki – ilyenkor lehet nekünk is keresnivalónk. Ily módon minden mérkőzés olyan lesz, mintha egyenes kieséses szakaszban lenne, ez pedig nekünk segít: a csapat mentálisan erős, ezt bizonyította a Pavel Rosán is. Kétszer felálltunk hátrányból a szlovén Triglav ellen: 2-0-ra vezettek, onnan 4-2-re mi, majd 6-4-re ők, s végül 6-6-ra egyenlítettünk. Olyan csapat ellen sikerült mindet, amelyet jól ismerünk, tudjuk, hogy mind teremben, mind nagypályán erősek.
– Volt a tornán külön díjazás, akár a legjobb játékosé vagy a legjobb kapusé?
– Ezúttal nem, de ha a legjobb kapust kell említenem, akkor kettőt is ki tudnék emelni: a két szlovák srác kiváló teljesítményt nyújtott. Mi úgy vertük meg őket 4-2-re, hogyha nincs két ilyen kapusuk, akkor nyolc-tíz gólt üthettünk volna.
– A saját csapatából kit emelne ki?
– Név szerint senkit, egyébként pedig mindenkit: minden mérkőzésen a csapatjáték dominált, a végső győzelem is az egység diadala volt. Az örömmel tölt el, hogy a legfiatalabbak is folyamatosan fejlődnek, bármikor bevethetem őket úgy, hogy tudom, nem okoznak csalódást. Gracza Stephent csak azért emelem ki, hogy ezúton is jobbulást kívánjak neki: a litvánok ellen kapott egy ütést az állkapcsára, utána már nem is játszhatott a tornán.
– Hogyan készülnek a hátralévő időben?
– A magyar bajnokságban az U21-s válogatott önálló csapatként indult, van még két mérkőzés az Eb-ig. Ezen felül szeretném, ha hazai felnőtt csapatok részvételével sikerülne összehozni egy minitornát – ellenük játszani mindig kihívás. Ígéretünk van Ausztriából is, hogy a korosztályos válogatottjukkal megmérkőzhetünk – A-csoportos együttesről van szó, amelyik négy éve megnyerte a junior Eb-t, tehát nem kell mondanom, hogy milyen erősségű ellenfél.
– Amikor nagyjából egy éve elvállata a felkérést és a csapat szövetségi kapitánya lett, tudta, hogy milyen játékosállományból válogathat.
– Személyes motivációm is volt: egyrészt a jelenlegi kerettagok többségét ismerem, hiszen a Rosco játékosai. Másrészt a fiam révén is érintett vagyok, ő az egyik 21 éves a csapatban. A Rosco együttesével többször értünk el jó eredményt nemzetközi szinten, ráadásul ezeket a srácokat gyerekkoruk óta ismerem, ezért mindenképpen motivált engem is a lehetőség: ki akartam próbálni magam ezen a poszton. Így együtt „álmodhatok” a fiúkkal – mert a feljutás az talán álom, de az már nem elérhetetlen cél, hogy annak közelében legyünk és végig versenyben maradjunk a kiemeltebb csapatokkal. A legjobb magyar eredmény a második vonalban, vagyis a B csoportban a negyedik hely volt, ha ekörül végzünk, az dicséretes…
