Kész a tananyag

Elkészítette és a MOB-nak benyújtotta sportágfejlesztési programját a Magyar Röplabda Szövetség. A dokumentum azt taglalja, hogy a szervezet hogyan képzeli a sportág működését 2013 és 2017 között. A stratégia meghatározó része az utánpótlással foglalkozik.

Nagy-Pál Tamás A sportágfejlesztési program kidolgozásának előzménye egy kormányzati döntés, amely szerint jövőre 10-15 milliárd forintos közvetlen állami támogatásban részesül 14 sportág, a többi közt a röplabda is. A Magyar Röplabda Szövetség sajtótájékoztatója és az ott kiosztott dokumentum alapján most bemutatjuk, hogy a program mely részei és hogyan érintik közvetlenül az utánpótlást. A cselekvési programban az alulról építkezést tartják szem előtt, vagyis az első komolyabb rész az iskolai programról szól: ez életpályamodellt kínál az óvodától az egyetemig. A terv szerint a gyerekeknek már óvodás korban meg kellene ismerkedniük a a labdajátékokkal, így elsajátíthatnák a röplabda ügyességi elemeit is. Ezután következne a komplex iskolai program, mellyel azt szeretné elérni a szövetség, hogy a testnevelés órákon nagyobb szerepet kapjon a röplabda – heti kétszer szerepeljen - és a tanítás után is lehetőség lehessen mindenhol a sportág gyakorlására. Az iskolai programnak szintén fontos része lehet a röplabda-akadémiák bővítése. A jelenleg is létező utánpótlás-műhelyek számát a cselekvési terv szerint kettővel kellene növelni, de az eddigi rendszert is át kéne alakítani, hogy ezek az akadémiák régiós központként funkcionálhassanak. Ennek lényege, hogy egy-egy országrész legjobb röplabdásai közösen, bentlakásos rendszerben sportoljanak, tanuljanak. A felsőoktatás számára egy sportösztöndíj-rendszer bevezetését szeretné elérni a szövetség az állami vezetéssel és az egyetemekkel, a főiskolákkal együttműködve. Ez úgy nézne ki, hogy a tehetséges sportolók ösztöndíjban részesülnének, melynek forrását a gazdasági szereplők segítségével biztosítanák. Cserébe a sportolók marketingértékét hasznosíthatnák, illetve személyre szabott gyakornoki program kialakításával a munkaerejét is kiaknázhatnák. A sportoló számára tehát biztosítva lenne a tandíja és a civil éltbe való átmenet. Még mindig az iskolai program része lenne a 10000 labda-projekt, melynek keretében 10000 labdát és 1000 röplabdaszettet adnának az ország településeinek és iskoláinak. Ezen kívül a szövetség biztosítaná a testnevelők továbbképzését is, valamint havonta vagy kéthavonta területi tornákat rendezne az iskolák számára. A fentebb említett programrész a 2013-as évben több mint 500 millió forintot igényelne a kormányzati támogatásból. A második fő programpont a meglévő utánpótlásklubok támogatási rendszerének átalakítása. A szövetség teljes lefedettséget szeretne biztosítani az ország minden régiójában, vagyis ne legyen olyan terület, ahol nincs élvonalbeli felvevő klub. Sok egyesület a magas nevezési díj miatt nem tud elindulni a legmagasabb osztályú bajnokságban, így erre a problémára is megoldás lehet az a differenciált támogatási rendszer, melyet a szövetség kidolgozott. A direkt támogatáson kívül indirekt támogatás lenne például az, hogy a nevezési díjakat mindenhol a felére csökkentené a szövetség. A program harmadik része a strandröplabda fejlesztése. Ez a sportág már óriási népszerűségnek örvend a világban, míg itthon kevésbé ismert. Az építkezést itt is az utánpótlásnál kell elkezdeni. Először is sokkal több országos bajnokságra, kupára és táborra van szükség, ezen kívül be kell kapcsolódni a nemzetközi versenyrendszerekbe. A célok között szerepel, hogy az összes korosztályban (U18, U19, U20, U21, U23, Universiade) legalább két-két párost versenyeztessenek nemzetközi szinten is. A szövetség ezen felül szeretne beruházni egy fedett pályás strandröplanda-központba, ahol rangos nemzetközi eseményt is lehetne rendezni. A riói olimpiára való felkészítés is nagy szerepet kapna, nyolc-nyolc pár kiválasztásával kezdődne a program szakmai része. A 16-24 év közötti fiatalok tavaszi-nyári kiválasztó-képző táborok keretében tréningezhetnének. Náluk a 2013-as kazanyi Universiade kapna kiemelt figyelmet, melyre egy-egy párost készítene fel a szövetség A program negyedik pontjában a sportág szakemberekkel való ellátottságát szeretné biztosítani a szövetség, az ötödikben pedig a nemzeti utánpótlás és felnőtt válogatottak anyagi támogatását rendezné az MRSZ, az utolsó pont pedig a létesítmény-fejlesztés. Ki kell hangsúlyozni, hogy a programot még jóvá kell hagynia a kormányzatnak, amely a támogatás megítélésével is együtt jár. Ellenkező esetben a program az anyagi háttér hiánya miatt nem valósulhat meg, de Tóth Tamás MRSZ-elnök elmondása szerint ezzel az eshetőséggel nem is számolnak.