Tanulmányút Angliában

Liverpoolban járt az elmúlt hét végén a Mészöly Géza, az U19-es válogatott szövetségi edzője. A szakember rengeteg élménnyel és tapasztalattal lett gazdagabb, miután bepillantást nyert az angol akadémiák működésébe.

Nagy-Pál Tamás - Tartalmas hétvégén van túl! - Abszolút! Két ősi riválisnál jártunk, az Evertonnál és a Liverpoolnál. Megtekinthettük a felnőtt csapatokat edzésen és mérkőzéseken is, valamint tanulmányozhattuk az akadémiák működését is. Jólesett a felismerés, hogy jó úton haladunk, hogy konkrétan a Mészöly Focisulit említsem. - Miből szűrte le ezt a kellemes tapasztalatot? - Abból, hogy náluk is nagy hangsúlyt kap a 6-12 éves korosztály. Rájöttek, hogy nem az úgynevezett elit utánpótlással kell csak kiemelten foglalkozni. Olyan ez, mint az írás és olvasás, az alapoknál kell kezdeni. Sajnos itthon még nem figyelnek oda a kisgyerekekre ennyire. - Más különbséget látott a honi akadémiákhoz képest? - Egyre jobban mozdulnak el a nem bennlakásos, hanem amolyan napközis, félakadémiai rendszer felé. A közelebb lakó gyerekeket busszal viszik az akadémiára, ahol ugyanúgy teljes ellátást kapnak, mintha ott is laknának és az edzések után közös tanulószobán készülnek az iskolára. - Vagyis a gyerekek otthon élhetnek a családjukkal? - Bizony. Ugyanúgy oda tudnak figyelni a tehetségekre egész nap, akik azonban késő délután hazamehetnek a családhoz, kikapcsolódhatnak. Egyszóval: meghagyják őket gyereknek. Ez nagyon fontos szerintem. - Milyen később hasznosítható tanulságai vannak látogatásának? - Nekem nagyon tetszett például, hogy az Evertonnál az akadémiai csapat egy helyen készül a felnőttel. David Moyes menedzser sokszor szervez közös programokat a különböző csapatoknak. Az étterem is közös, látogatják a felnőttek a gyerekek edzéseit, ugyanazt a konditermet használják. Ez alaposan motiválhatja őket. Ezen kívül azt vettem még észre, hogy a fiatalabbaknál egyáltalán nincs eredménykényszer. Félre ne értsen, a gyerekek nyerni szeretnének, de csak ők. Nem a szülő, nem a tulajdonos és nem is az edző erölteti, a játékosokban spontán alakul ki a versenyszellem. Így tudják fiatal korban élvezni a játékot. Azt csinálják, amit annak idején apáink a grundon. Mivel ez mára megszűnt, mesterségesen kell számukra megteremtenünk. - És mit tapasztalt a nagycsapat edzésén a fiatalokkal kapcsolatban? - Bátran hozzájuk mernek nyúlni, persze nem adják nekik ingyen a kerettagságot. A bajnoki előtt együtt edzettek a bő keret fiatalabb tagjai is a nagyokkal és az egymás elleni játékba is besegítettek, hogy meglegyenek 11-en. Így kínálkozik számukra a lehetőség a fejlődésre. - Liverpoolban az elmúlt hetekben több magyar is megfordult. - Korozmán Kevinre és Polgár Kristófra gondol? - Természetesen! - Kimondhatatlanul büszke voltam rájuk. Amikor megtudták, hogy korosztályos válogatott edzőként dolgozom, külön kielemezték nekem mindkettejük játékát. Nagyon jó véleménnyel voltak róluk, ez remek érzéssel töltött el. - Adorján Krisztián is szóba került? - Bizony. Róla is csak csupa jót hallottam. De ez nemcsak mellébeszélés, hiszen az egyik legnagyobb tehetségnek van kikiáltva Liverpoolban. Reméljük, hamarosan majd a nagy sztárokkal egy csapatban láthatjuk. - A válogatottat illetően mi a legfőbb tanulság? - Már a fiataloknál is nagy hangsúlyt kap Angliában a labdabirtoklás és az azonnali visszatámadás gyakorlása. Nekünk is az a filozófiánk a válogatottnál, hogy ezeket már a gyerekeknek is meg kell tanítani. A nemzetközi elitbe bekerülni csak így lehet. És ezt nemcsak itt láttam, hanem például a Manchester United akadémiáján is. Korozmán Kevin liverpooli sztoriját IDE kattintva olvashatja el.