Alázat és segítség

Sokoldalúan kell foglalkozni a gyerekekkel – vallja Lengyák György, a Magyar Atlétikai Szövetség utánpótlás szakreferense. A tréner honlapunknak beszélt a munkamegosztás és a tanulás fontosságáról is.

K. D. Az ügyességi atlétikával és a váltóval foglalkozna kiemelten az utánpótlásért felelős szakreferens. Lengyák György példaként említette, hogy ha valaki 100 méteren 10,5 másodpercet tud futni, azzal nem lesz esélye a világ élvonalába kerülni, de 8 méterre képes távolugrót még lehet belőle faragni. Véleménye szerint ezért is fontos, hogy a gyerekekkel sokoldalúan foglalkozzanak az edzők, mert később már nehéz váltani, de a Sport XXI. és a kölyökatlétikai program segíthet ebben.

– Alázattal kell viseltetni az atlétika, a sportok királynője iránt. Nincs külön versenyző, csak edzővel együtt, és ebben Spiriev Attila szakmai igazgatóval egyezik a véleményünk – ismertette hitvallását a rutinos tréner. Lengyák 1972 óta foglalkozik a sportággal, hosszú évek óta nevelgeti a Haladás és a Szombathelyi Sportiskola tehetségeit. Évekig fizetés nélkül dolgozott, ezért – mint mondja – különösképpen nem fogadja el a kifogásokat és a trehányságot. Januártól, szakreferensi kinevezése óta, megsokasodtak a feladatok, de fontosnak tartja, hogy klubja érdekei se sérüljenek. Ha éppen nem tud edzést tartani a szövetségi megbízatásokkal kapcsolatos teendői miatt, akkor szombathelyi kollégái besegítenek. A többi szövetségi szakreferenssel is megosztják a munkát, hiszen sok az átfedés a feladatok között. A felnőttek való foglalkozás tevékenységük 10 százalékát teszi ki, a többiben az utánpótlásra fókuszálnak. Járják a klubedzéseket és a versenyeket, s javaslatot tesznek, hogy kik kerüljenek az eredményeik alapján a válogatott keretbe, de a végső döntés és annak felelőssége a szakmai igazgatóé.

Januárban lépett életbe az új rendszer az atlétikai szövetségben. Spiriev Attila szakmai igazgató szakági referenseket nevezett ki: a vágta és a gátfutás felelőse Németh Roland, a közép- és hosszútávfutás, a gyaloglás Csoma Ferenchez, míg az ugrás és az összetett számok Szabó Dezsőhöz kerültek. A dobószámok referense Dívós Katalin lett, Palanek Éva pedig általános szakreferensként dolgozik.

– Egy év múlva azzal lennék elégedett, ha az edzők szemében látnám, hogy úgy érzik, jól dolgoztam, a gyerekkel sokoldalúan foglalkoznánk és mind több utánpótláskorú versenyző maradna a pályán – fogalmazott Lengyák, aki addig folytatná a munkát, amíg úgy érzi, hasznára van a sportágnak. Szombathelyi versenyzője, Juhász Lilla a virginiai egyetemtől kapott ösztöndíj-ajánlatot. A lehetőség csábító, túl jó ahhoz, hogy ne használja ki, bár az utóbbi időben nem mindenkinek vált be az amerikai lehetőség, Lengyák szerint vannak pozitív és negatív tapasztalatok is. A jelenség ugyanakkor egy fontos problémára mutat rá, a pénztelenségre. Egy fiatal atléta nem számíthat sok pénzre, a Héraklész-program nyújtotta támogatása mellett a Gerevich-ösztöndíj áll rendelkezésre, és az edző is elismeri, sokan az anyagiak hiánya miatt fejezik be idő előtt pályafutásukat. A szakreferens szerint segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy az atléta középiskolás kora végéig otthon, a szülők mellett maradhasson, ettől csak kivételes esetben érdemes eltérni, akkor, ha az valóban a fejlődést szolgálja. Az is lényeges, hogy a szülő érezze, odafigyelnek gyermeke egészségére az edzéseken – vélekedett. A tanulással is foglalkozni kell, a szülő mellett az edzőnek is kapcsolatot kell tartani a tanárokkal. Az ugyanakkor nem lehet megoldás, ha az edzésektől tiltjuk el a gyereket, amennyiben rossz jegyeket kap – jelentette ki Lengyák. Elismerte, hogy az élsportért áldozatokat kell hozni, de az elvesztett szabadidőt a sportoló visszakapja a versenyeken, utazások során szerzett élményeknek köszönhetően, ez pedig a személyiségfejlődésre is pozitívan hat.