Íme, a sportág hazai szülőatyja...

Véletlenül ismerkedett meg a sportággal, de annyira megszerette, hogy épített egy pályát Kamaraerdőn, majd szerzett egy világbajnoki ezüstöt a feleségével. Nélküle valószínűleg nem lenne curling Magyarországon. Ő Nagy György, aki a mai napig űzi kedvenc sportját, tagja a válogatottnak.

Szegő Tibor Véletlenül nem találkozik senki a curling nevű sporttal. Vagy a tv-n nézi, és elcsodálkozik, hogy milyen boszorkányos ügyességgel csúsztatják a nyolc-nyolc követ a csapattagok egyre közelebb a kijelölt ponthoz, vagy ahogy egymás játékszerét kiütik akár a legjobb pozícióból is. A másik módja a felfedezésének, ha valaki saját maga próbálja ki. Nagy Györgyöt először arról faggatom, hogy milyen körülmények között ismerkedett meg a sportággal? – 2002-ben síelni voltunk a feleségemmel és néhány barátommal, akkor próbáltuk k és mindenkinek nagyon megtetszett. Lévén már 38 éves, tudtam, hogy sok más sportágban nem érhetek el kimagasló eredményeket. Úgy voltam vele, hogy belevágok, mert ez olyan, hogy érdemes bele munkát fektetni, talán még ebben a korban is lehet fejlődni.

– Ezért aztán épített egy pályát Kamaraerdőn. – Két és fél évig – amíg nemzetközi versenyekre készültünk – Svájcba és Ausztriába jártunk edzőtáborozni, ez nyilván hosszútávon nem volt tartható. Akkoriban szóba sem jöhetett, hogy a jeges sportágak állami támogatásban részesülhessenek, ami a létesítményfejlesztés illeti. Abban a szerencsés helyzetben voltam, megtehettem, hogy építek egy pályát. 2005. március 22-én adtuk át, azóta működik. Nagyon fontos, hogy a jég minősége megfelelő legyen, emiatt sajnos a létesítmény nem alkalmas más sportágak űzésére, mert a korcsolya roncsolja az egyenletes jégfelületet.

Mesél a pályafutásáról: 2009-ben vegyespárosban – feleségével – világbajnoki ezüstérmes lett Cortina d'Ampezzoban, tehát ugyanabban a számban, melyben most aranyat szerzett a Palancsa Dorottya, Kiss Zsolt kettősünk. A mai napig is aktívan sportol, hiszen a curling az életének része lett. Az országos bajnokság döntőjében például az immáron világbajnok párostól kaptak ki, így Zsolték utazhattak a sportág őshazájába, Kanadába. Ahogy mondja, óriási boldogság neki ez a vb-arany, hiszen nyolc év alatt a semmiből épült fel  nálunk a sportág, de amikor rákérdezek arra, hogy egy kicsit a sajátjának is érzi-e ezt az aranyat, szerényen hárítja el a dicsőséget: – Ez a világraszóló siker Dórié és Zsolté. Vele egyébként a férfi csapatban együtt játszunk. Sokat gyakoroltunk közösen, s talán egy pici hatással voltam rá, de leginkább annak örülök, hogy az általa elvégzett munkának meglett az eredménye. Átbeszéljük a magyar curling helyzetét. Kiderül, hogy Európában - hasonlóan a jégkoronghoz - a férfiaknál és a nőknél is az „A-csoport" az elit. Tavaly fordult elő első alkalommal, hogy mindkét nemben itt szerepelhettünk, ám miután a hölgyek és az urak is a 10. helyen végeztek, kiestek, visszacsúsztunk a B-csoportba. Ennek oka, hogy miután a csapatok négytagúak, itthon nincs ekkora választék, nehéz ennyi profi curlingest találni. Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy olyan ismert személyiségek is a sportág mellé álltak, mint Béres Alexandra fitneszvilágbajnok.

– Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó versenyzőnek? – Elsősorban a koncentrációt említeném. Aztán ott a seprés, ami komoly fizikai megterhelés, ezért remek állóképességgel kell rendelkezni. Olyan mintha két-három percenként futna valaki egy ötvenméteres sprintet. Ezt sokan nem gondolják végig, de ha két meccsünk van, akkor naponta 5-6 órát töltünk a jégen, ahol 4-5 fok van, tehát már ennek puszta elviselése is kihívás. – Hogy látja a fejlődési lehetőségeket, hogyan kerülhetnénk vissza a legjobbak közé, netán az olimpián is lehetnek-e esélyeink? – Abban bízom, hogy 2018-ban a vegyespáros is felkerül az ötkarikás játékok programjára, mert ebben több esélyt látok. Az eddigi hat világbajnokságon minden alkalommal a tizenhatban volt a fiú-leány kettősünk. A férfi, illetve a női csapatversenyben addig nem lesz esélyünk, amíg amatőr sportág vagyunk. Munka után hosszú edzésekre járni, a fizetett szabadság terhére utazni, nem könnyű dolog. A hatékony változtatás lényege tehát az lenne, ha a curlingből meg lehetne élni és akkor gyakrabban érnénk el olyan sikereket, mint most Dóri és Zsolt.

Néhány adat: Igazolt versenyzők Magyarországon: 150 Igazolt versenyzők Kanadában: 1.500.000 Igazolt versenyzők Skóciában: 100.000 Klubok Magyarországon: 15 Pálya Magyarországon: 1