Két napja még inkább csónakázó tóra, semmint futballpályára hasonlított a váci stadion gyepszőnyege. Az utánpótlásért felelős Vác Város Labdarúgó SE igazgatója, Belák Gyula érdeklődésünkre elmondta, hogy elsősorban nem a jelenlegi, szezonvégi munkát hátráltatja az árvíz, hanem a nyári felkészülést akadályozza.
reb Ez nem hiányzott. A váci labdarúgás így is épp elég gyászos időszakon van túl, hiszen Héger József és John Marshall tulajdonosi vitája nyomán megszűnt az NB II-es felnőtt csapat. És hogy a következő idény kezdése se legyen zökkenőmentes, arról az árvíz „gondoskodott”.
A korábbi nagy áradások idején elkerülte a baj az egyesületet, most azonban betört a víz a pályára: ránézésre könnyebb lett volna vízilabdameccset rendezni a játéktéren, mint labdarúgó mérkőzést. Bár már vasárnap késő délután tetőzött errefelé a Duna, a lassú apadás miatt az igazgató, Belák Gyula szerint még most sem tudják pontosan felmérni, milyen kár érte őket.
„Valószínűleg a víz már levonult a gyepről, de egyelőre még nem tudtuk felmérni a pusztítást. Olyan szempontból szerencsések vagyunk, hogy a városban vannak pályák, ahol az utolsó bajnoki meccseinket lejátszhattuk, és egyébként is a szezon végén vagyunk” – mondta.
Az U11-estől U19-es korosztályig 330 gyerekkel foglalkozó egyesületben nagyobb gondot jelent, hogy használhatóvá tegyék a létesítményt a nyári felkészülésre. Az egyesület elnöke, Bodonyi Béla korábban úgy nyilatkozott, hogy a legnagyobb veszteség az egy éves, húsz millió forintba kerülő műfüves pálya, amit szintén nem tudtak megvédeni.
Belák úgy látja, a stadion még legalább két-három hétig használhatatlan lesz, kell ennyi idő, míg gépekkel rámehetnek a gyepre. Ez még nem is jelentene problémát, az viszont már igen, hogy a tervezett felújítás után további négy hétig nem használhatják. A 6-7 hét ugyanis már jócskán belenyúlik a tervezett felkészülés idejébe.
„Várhatóan a városban található pályákon gyakorlunk majd, ezzel és edzőtáborokkal áthidalható a probléma, de a terveinket így is alaposan keresztülhúzta az árvíz.”
Főoldali fotó: Selmeczi Kovács Ádám