2013-07-10 13:01
Végre MLSZ-döntés a tucatlégiósok ellen!
A magyar futball jövője szempontjából mindenképp pozitívan értékelhető, hogy az MLSZ elnöksége döntött: a 2013/2014-es bajnoki szezontól kezdve az anyagi juttatások differenciálásával ösztönzik majd a klubokat arra, hogy minél több hazai nevelésű fiatal játékost szerepeltessenek.
Nagy-Pál Tamás A Magyar Labdarúgó Szövetség általános szabályként határozta meg, hogy a következő szezonban egy élvonalbeli vagy másodosztályú csapat 25 fős keretében minimum 8, az ezt követő idényben 12, míg a 2015/2016-os bajnokságokban 13 olyan futballistának kell szerepelnie, akik 15 és 21 éves koruk között legalább három évig az MLSZ-hez tartozó sportszervezet, vagy -szervezetek igazolt játékosai volt. Erre anyagilag is megpróbálja ösztönözni a klubokat: a televíziós jogdíjak esetében a teljes összeg 15 százalékát osztják majd fel aszerint, hogy egy-egy együttesben hány 23 éven aluli magyar futballista játszik. A másodosztályú együttesek pedig egyenesen nem is kaphatnak a jogdíjakból, ha a mostani határozat elfogadása, azaz július 9-e után igazolt külföldi futballistát szerepeltetnek. A szándék egyértelmű és megalapozott: a szövetség azt szeretné, hogy a magyar klubok sokkal bátrabban nyúljanak a fiatal hazai nevelésű (és nem magyar nemzetiségű, erre rögtön kitérünk...) játékosokhoz, hiszen nálunk még egy 23 éves futballistát is csak tehetségként tartanak számon. Ahhoz, hogy ennek az ellenkezőjét említsük, a közhiedelemmel szemben nem kell Nyugat-Európai példákat sorolni, hiszen az egyik legszembetűnőbb példát déli szomszédunknál, közelebbről a Dinamo Zagrebnél találtuk: két 17 éves játékosát adta el a napokban a klub az angol első osztályú Tottenhamnek, összesen 17 millió fontért. Talán mondani sem kell, hogy Alen Halilovic és Tin Jedvaj is végigjátszotta az előző szezont a horvát első osztályban, ráadásul már a Bajnokok Ligájában is bemutatkozhattak. Hat évet vártunk Az, hogy ezentúl 8 hazai nevelésű fiatalt kell foglalkoztatni a keretben, nem éppen újdonság, ugyanis a nemzetközi kupákban érdekelt kluboknak már eddig is meg kellett felelniük ennek a követelménynek. Az UEFA régóta szorgalmazta ezt a gyakorlatot, 2007-ben pedig az Európai Unió is elfogadta a szabályozást. Így végiggondolva inkább az a meglepő, hogy hat évet kellett várnunk az üdvözlendő törekvés átvételére, hiszen a tucatlégiósok silány teljesítménye és a saját nevelésű játékosok hiánya nem éppen újkeletű probléma az NB I-ben. Fontos kihangsúlyozni, hogy a szabály a hazai nevelésű és nem a magyar játékosokra vonatkozik, vagyis ez esetben teljesen mindegy az állampolgárság. Ez az egyetlen módja ugyanis annak, hogy „EU-kompatibilis” legyen a korlátozás. Erről a román szövetség mesélhetne, ugyanis szomszédaink szövetségi vezetésének sikerült teljesen amatőr módon megoldaniuk ezt a dolgot, de ez legyen az ő gondjuk. A románok elrontották Az RLSZ ugyanis egy évvel ezelőtt hozta a szabályt, mely szerint a 2013/2014-es szezontól hat román játékosnak kell kötelezően szerepelnie egy klubcsapat keretében, 2016-ra pedig már nyolcra növelték volna ezt a számot. A másodosztályba 12 hazai labdarúgót tettek kötelezővé, míg a harmadosztályban egyenesen megtiltották az EU-n kívüli játékosok igazolását. A rendszeres Bajnokok Ligája résztvevő CFR Cluj – melyet a legérzékenyebben érintett volna a dolog – azonnal a Sportdöntőbírósághoz (TAS) fordult, amely egy év után igazat is adott neki és kimondta: a szövetség versenyszabályzatának vonatkozó pontjai ellentétesek az EU szabad munkavállalást és mozgást biztosító előírásaival. Ha az RLSZ nem vonja vissza a szabályzat vonatkozó pontjait, a román klubcsapatokat akár ki is zárhatják a nemzetközi kupákból. A különbség azonban szembetűnő a magyar és a román szabályozás között: itthon hazai nevelésű, s nem magyar nemzetiségű korlátozásról van szó, az NB II-ben pedig nincs megtiltva a külföldi játékosok nevezése, csak anyagi ösztönzéssel próbálják ennek elejét venni. Elvileg a televíziós jogdíjak kiosztásáról az adott szövetség önállóan dönthet, így ezt nem lehet megtámadni a TAS-nál. Eljutottunk tehát odáig, hogy, ha másban nem is, de szabályalkotásban sikerült a román bajnokság fölé kerekednünk. Reméljük, hosszútávon meg lesz a haszna és nem azt tapasztalhatjuk első eredményként, hogy a nagyobb klubok már 14 évesen elhozzák a „tehetségeket” Afrikából, hogy saját nevelésű játékosokként nevezhessék be őket a bajnokságba. Vagy nem állnak neki az NB II-es klubok pereskedni a TAS-nál a kiesett televíziós jogdíjak miatt, hanem inkább elfelejtik a huszadrangú légiósokat. Mert kiskapu az van, amit a magyar futball legtöbb résztvevője szeret kihasználni. Pedig a fejlődést, a színvonalasabb jövőt, az elmozdulást az állóvízből, csak az az út jelenthet, amelyikre, ha megkésve is, de most végre rálépett az MLSZ. Tudjuk, persze, hogy egy fecske, egyetlen ilyen, íróasztal mellett hozott szabály nem váltja meg a (futball)világot, s ettől még nem lesz világverő csapatunk, de... Apró lépésekkel remélhetőleg el lehet érni eredményeket!