Lepattanó darázsfészek

A labdarúgók után darázsfészekbe nyúltak a kosarasok is. Átfogó projekt keretében vizsgálják át az akadémiai rendszert a fejlődés, fejlesztés érdekében. Amit az auditálási folyamatról jelenleg tudni lehet, itt elolvashatja, mert a részletekbe a projektvezető, dr. Szabó Tamás avatta be honlapunkat.

reb A labdarúgó-szövetség már 2012-ben megkezdte az akadémiák átvilágítását. A minősítési rendszer kidolgozása a módszertani problémák kiküszöbölését, a jól definiálható akadémiai rendszer létrehozását, az eljárások formalizálását szolgálhatja. Mivel nem lett volna hiteles, ha az MLSZ a saját hatáskörén belül jár el, a nemzetközi futballéletben elismert céget, a belga Double Passt kérte fel. A nagyjából háromévesre tervezett folyamat még zajlik, a jövő dönti el, milyen eredménnyel. S hogy miért kezdtük a kosárlabdaéletre várhatóan jelentős hatást gyakorló kezdeményezés felvezetését a legnépszerűbb hazai sportág „állapotjelentésével”? A kosárlabda-szövetség éppen a labdarúgásban zajló folyamatot látva határozott a saját akadémiai rendszerének a felülvizsgálata mellett. Közös bennük, hogy mindkettőnek dr. Szabó Tamás a projektvezetője. Ő a 2000-es évek elején megálmodója, és bő tíz esztendőn keresztül megvalósítója volt a Héraklész bajnokprogramnak, vezette az Utánpótlás-nevelési Intézetet, alelnöke volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak, s nem mellesleg a biológia tudományok kandidátusa, professzor, jelenleg a Sporttudományi- és Diagnosztikai Központ vezetője.

– A kosárlabda hasonló problémákkal küzd, mint a labdarúgás, ha nem nagyobbakkal, mert például kevésbé népszerű – kezd bele dr. Szabó. – Jelentős állami támogatások érkeztek a sportágba, nem csak társaságiadó-kedvezmény formájában, hanem a Héraklész-program vagy a Sport XXI. révén. Mégis, látványos javulás nem következett be sem az utánpótlásban, sem a felnőttmezőnyben. És eredményekben sem. Ezért aztán a szövetség elszánt, hogy a kosárlabda-társadalom valóban tükörbe nézzen, és változtasson. Ezért kérték fel, vezesse a projektet, amelynek keretében alaposan átvizsgálják a jelenleg 13 akadémiával működő rendszert. Ebben nem vesz részt a Double Pass, a kosárlabda-szövetség saját erőből kívánja megoldani az auditot. A tavaly ősszel született elnökségi döntést tettek követik. Szabó professzor elmondta: az első és talán legfontosabb lépés, hogy begyűjtsenek minden, akadémiával kapcsolatos információt. Arra jutottak, elektronikus kérdőívvel szerzik a dokumentumokat, információkat. Összesen 14 fő témakörben kérdeznek, és természetesen az érintetteknek válaszolniuk kell. Csak összehasonlításként: a labdarúgásban nyolc témakörben kérdeztek, ami szinte mindent lefedett, és nagyjából kétszáz oldal terjedelemben érkeztek válaszok. Az alapossághoz kétség sem férhet.

14 témakör/főindikátor: 1. Az akadémiai egység létrehozásának céljai, 2. a szervezet felépítése, 3. A rendelkezésre álló humán erőforrás, 4. A pénzügyi források szerkezete, nagysága, 5. Infrastrukturális jellemzők, 6. A tehetséggondozó program (beiskolázás, képzés, nevelés), 7. A versenyeztetési program, 8. A munka szervezése a feladatok ellátásában, 9. Az egészségügyi gondozás helyzete, 10. Időmérleg, 11. a képzés-nevelés programja és a közoktatás, 12. A szülőkel való kapcsolattartás, 13. A továbbképzés területei, formái, 14. A szervezet működésének ellenőrzése, minősítő módszerek megbízólevele.

A 14 témakör, avagy ahogy a projektvezető nevezi, főindikátor szolgál a később felállítandó minőségbiztosítási rendszer alapjául. Nyilván változó nehézségű egyik vagy másik feltérképezése. Objektíven leírható például a létesítményhelyzet, mennyi pálya és palánk áll rendelkezésre, míg értelemszerűen sokkal nehezebb lesz, mondjuk, a beiskolázási rendszer, a működés, a humán erőforrás, vagy az edzők képzettségének felderítése. Mivel a papír sokat elbír, és az önbevallás mindig kérdéses, a részfolyamat fontos eleme, hogy ütős, független auditálási csoport a helyszínen tovább vizsgálódik. – Nem vitatkoznak, de nem is meséket hallgatnak, hanem konkrét kérdéseket tesznek fel. Egyébként a csapatot összeállítani sem lesz egyszerű feladat: nehéz a saját berkeken belül olyan embereket találni, akik jól ismerik a sportágat, tudnak kérdezni és függetlenek is.

Orvosi szakszóval élve a diagnózis felállításának (azaz adatok begyűjtése és ellenőrzése) az év végéig kell lezárulnia. Szabó szerint erőltetett menet lesz, mégis végezni kell, nem szabad húzni, mert rengeteg további teendő vár az illetékesekre. Az adatok birtokában dönthet a szövetség, milyen fejlesztési tervet dolgoz ki, hogyan egységesíti a képzést. Viszont az információk összegzése sokkal bonyolultabb lesz, mint a labdarúgásban. A belga cég jól kidolgozott és bevált értékelési rendszerét már csak jogilag sem megengedett használni, és persze a sportági sajátosságok miatt sem. Szabó szerint olyan mélységben elemeznek, olyan összetevők kerülnek felszínre, amit a hazai sportélet elképzelni sem tud. Olyan részletekre is gondol itt, mint léteznek-e az akadémiákon jól felszerelt konditermek, ahol az életkori sajátosságoknak megfelelően lehet fejleszteni? Jól működik-e az egyéni képzés, létezik-e posztra képzés? Megfelelő-e a versenyrendszer, amelyben ma az ügyesebb gyerek akár négy meccset játszik egyetlen hétvége alatt? – A szövetségnek fejlesztési tervet kell kidolgoznia, amelyet elfogadtat a támogatandó műhelyekkel. Két év múlva már olyan alapfeltételekhez lehet hozzárendelni a kifizetéseket, mint hogy legyen megfelelő pedagógia program, stáb, amely kapcsolatot tart a szülőkkel, teljesítménydiagnosztika és a többi. Meg kell szüntetni, hogy lokális mindentudók tevékenykedjenek. Az nem állapot, hogy tőlünk három-négyszáz kilométerre, délre remek a kosárlabdázás, itthon meg nem. Véleményem szerint később akár nemzetközi összehasonlító elemzéseket készíthetnénk, horvátokkal, szerbekkel. De ezt természetesen a szövetségi vezetők hatáskörébe tartozik. A feladat óriási, és szinte biztosan érdekeket sért. Szabó Tamás szerint egyértelmű: darázsfészekbe nyúl a szövetség. Ugyanakkor azt érzi, az egész magyar sportra hasonló vizsgálatot kellene kiterjeszteni. Aki előbb ébred, lépéselőnybe kerül.