Családias csapat

Fiatal kerettel, kiesőjelöltként futottak az ob I-nek. Minél több tapasztalatot akartak szerezni, ehhez képest verték a BVSC-t és a Ferencvárost. A titok egyik nyitját nevesíteni is lehet: Székely Bulcsú. Ő a KSI SE rutinos észembere, olimpiai bajnok.

Jegesy András Már a szezon első mérkőzése emlékezetes lett a KSI-nek. Hazai környezetben, a BVSC-Zugló csapatával találkozott Horváth János együttese, és 16-14-re nyert. Két héttel az álomrajt után a sportiskolások idegenben győzték le a Ferencvárost. Erre a teljesítményre már többen felkapták a fejüket. Lehet, hogy a KSI mégsem tuti kieső? – kérdezhették. De ez az Istvánmezei úton nem volt kérdés...

„A Fradi elleni győzelem felemelő érzés volt, az egész csapat szenzációsan játszott, és az is látszódott, hogy 18 évesen megálljuk a helyünket a legjobbak között” – mondja Kardos Gergely, a csapat kapusa. A fiatal hálóőrök közül ő védett a legtöbbet az idei szezonban, ami nagy hasznára válik, nemcsak neki, hanem a nyári Európa-bajnokságra készülő juniorválogatottnak is. A sok játéklehetőség mindenkinek fontos, így az idei szezonban 45 gólig jutó Kalanovics Balázsnak is. „Volt már ob I-es tapasztalata némelyünknek, mivel a tavalyi szezonban a juniorválogatott is részt vett a bajnokságban. Mondanom se kell, sokkal jobb itt játszani, mint mondjuk Egerben vagy Szolnokban padozni. Ott a fiatalok körülbelül másfél-két negyedet játszanak végig, míg mondjuk én itt, a KSI-ben minimum három negyedet a vízben töltök”. Az interjú alatt mindkét játékos folyamatosan kezel a csapattársakkal, egy-két megjegyzés is elhangzik a többiektől, persze a kontra-rekontra sem marad el. Családiasnak tűnik a hangulat – a játékosok felvilágosítnak, hogy az is. „Lelkesek vagyunk, és tudjuk, hogy bármikor számíthatunk a másikra, nemcsak a vízben – válaszol a ki nem mondott kérdésre Kardos Gergely. – Barátok vagyunk, az összetartások is sokszor erről szólnak, Bakonybélben például az edzések mellett kirándultunk, kártyáztunk, jól éreztük magunkat együtt”.

„Ha látjuk, hogy valakivel valami nincs rendben, próbálunk rajta segíteni – teszi hozzá Kalanovics. – A csapat morálja szempontjából is rendkívül fontos, hogy mindenki rendben legyen az uszodán kívül is – ezért mindent meg is teszünk”. Tehát a KSI nemcsak klub, nemcsak a sportról szól, hanem életre szóló kötelék. Ezt már Székely Bulcsú, Sydney olimpiai bajnoka állítja, aki az idei szezonban játékosként volt a keret tagja. „Amikor mi nőttünk fel együtt a KSI-ben, életreszóló barátságok születtek. Függetlenül attól, hogy az akkori csapatból azóta az Amerikában él valaki, vagy esetleg nincs is már a vízilabda közelében – ugyanúgy tekint a klubra, mint amikor ott játszott, mintha az otthonáról lenne szó. A KSI tagjának lenni edzőként vagy játékosként egyaránt rangot jelent – nagyon fontos, hogy a klub nemcsak jó pólósokat, hanem mentálisan érett, tudatos sportembereket is nevel. Horváth János, az edző is olyan, mintha második apjuk lenne a gyerekeknek. Nagyon szigorú, de következetes, és tudja, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor érdemesebb lazítani a gyeplőn a jó szereplés érdekében”. Székely Bulcsú csak a KSI-ben tudja elképzelni a jövőjét, azt mondja, akár öt hónappal, akár öt évvel tekint előre, csak ebben a klubban akar vízilabdával foglalkozni, bár nemcsak ilyen tervei vannak. Nem tud létezni a KSI nélkül. Talán azt állítani sem túlzás, hogy a KSI sem létezne nélküle. Amikor a játékosokat arról kérdeztem, ki a csapat szerintük legfontosabb embere, mindketten hezitálás nélkül Székelyt nevezték meg. „Rengeteg önbizalmat ad, mindig bátorít, akár rossz védés után is – mondja Kardos Gergely. –  Már a jelenléte is elképesztő energiákat ad." Vagy akár egy jó passzt – teszi hozzá Kalanovics Balázs, aki számára az év pillanata is a népszerű Csucsuhoz kötődik. „A Szentes elleni odavágón nagy labdát kaptam Bulcsútól, lövés helyett ejtettem, végül gól lett. Amikor olimpiai bajnok ad neked gólpasszt, együtt örül veled és ordítva bíztat, hogy jó volt... Leírhatatlan érzés.” Nevezett olimpiai bajnok mindehhez pusztán egyetlen gondolatot fűz: „Mi, itt a KSI-ben  nem a vízilabdából élünk, hanem a vízilabdáért.”