Műhely, munka, sikerek

A röplabda az okos emberek sportja – vallja Boros Márta. A Központi Röplabda Akadémia így nemcsak a lányok sportági fejlődésével, de az iskolai tanulmányaival is foglalkozik, kicsi koruktól kezdve. A sikeres évet maga mögött tudó műhely sportigazgatójával beszélgettünk.

Nagy-Pál Tamás Történetének legsikeresebb szezonján van túl a TFSE-KRA, hiszen megnyerte a junior- és a leány serdülőbajnokságot, míg a fiatal, saját nevelésű játékosokra épülő felnőttcsapata negyedik helyen végzett az NB I-ben és a kupában is. A lányokkal foglalkozó műhely sportigazgatójával, Boros Mártával beszélgettünk az elmúlt szezonról, az akadémia működéséről és természetesen a jövőbeli tervekről is.

„Mi fontosnak tartjuk az eredményeket is – kezdte. – Mert való igaz, hogy a korosztályos játékosok tudását meg kell alapozni, de felkészült edzői gárdával a kettő együtt jár, nem zárja ki egymást. Minden gyerek úgy születik, hogy győzni akar. Ezt megtehetik úgy is, hogy közben alaposan megtanítjuk nekik a sportágat. Emellett a tanulmányi eredmény is nagyon fontos nálunk, mert ez szerintem az okos emberek sportja. Nem titkolt célunk, hogy a tanulásban is lehetőségeket biztosítsunk nekik ösztöndíjprogramokkal akár itthon, akár külföldön. Most is van juniorunk, aki Amerikába készül.” Az élvonalban remekelő első gárda is tele volt juniorkorú játékossal, és ugyanígy képzelik el a jövőt is. „Ez a fiataloknak követendő példa, óriási motiváció. Mert remek dolog, hogy a válogatott eljutott az Eb-re, de az, hogy látják a fiatal lányainkat a bajnokságban, akikkel együtt edzenek nap mint nap, sokkal kézzelfoghatóbb számukra.” A műhelyt 2007-ben a szövetségi előző elnöke, Tóth Tamás alapította a sportág iránti szeretetből. És mert a legidősebb lánya is röplabdázik, tagja a junior-bajnokcsapatnak, s az NB I-ben is szerepel. Rengeteget fejlődött ez idő alatt az egyesület, de a neve ellenére egyelőre még klasszikus értelemben vett, bentlakásos akadémia képzés nem zajlik. „Célunk, hogy kollégiummal és iskolákkal együttműködve gyűjtőtégely lehessünk. Ez még kezdeti stádiumban van, egyelőre egyesületként működünk. De dolgozunk azon, hogy a TF-fel együttműködve kiskortól kezdve egészen a legfelsőbb tanulmányokig egyengethessük a gyerekek útját. Ezt csak lépésről lépésre tudjuk megvalósítani. Kapcsolatban vagyunk már gimnáziumokkal is, de még nem teljesen alakult ki a rendszer.” Boros elárulta, hogy a beiskolázás egész folyamatára súlyt fektetnek. „Fontos, hogy ne a maradék gyerek legyen röplabdás, hanem tudatos válogató munkával találjuk meg őket. Ne azért akarjon valaki röplabdázni, mert más nem megy neki, hanem, mert jók az adottságai. Szeptembertől Halász Márti szakedző foglalkozik ezzel, aki nemcsak remek testnevelő, hanem ért is a tehetségek felkutatásához. Járni fogja az iskolákat. Már az egészen kicsiket is keressük, akiknek először labdás, ügyességfejlesztő gyakorlatokat tartunk, természetesen röplabdás elemekkel. Figyeljük az adottságaikat, illetve a szülők fizikai paramétereit is megnézzük. Azt is tisztáznunk kell: vállalják-e, hogy a sport az életük meghatározó része legyen. Helyi vagy iskolai sportágválasztón mutatjuk meg nekik, mit jelent a röplabda. Az mindig népszerű a gyerekek körében, de a testnevelők is örülnek, hogy tanítványaik látják a sportág szépségeit. Nagyon szívesen küldik hozzánk az ügyesebbeket.” A műhelyhez jelenleg körülbelül tíz edző és száz lány tartozik. „Ez a szám mindig változik, és szerencsére inkább felfelé, folyamatosan érkeznek új lányok. Mind e közben a lemorzsolódás nem jelentős. Inkább idősebb korban fordul elő, amikor a tanulás és a sport között lamentálnak. De mi pont azt szeretnénk megmutatni, hogy a kettőt egyszerre is lehet csinálni magas szinten. A felnőttcsapatban is mindenki tanul főiskolán vagy egyetemen, a fiatalabbak pedig gimnáziumban.”

Ők adják tehát az Aluprof-TF utánpótlását, míg az egyetem termet biztosít a mindennapi edzésekhez. „Reméljük, a TF önállósodásával is folytatódik az együttműködés. Van alapja, ugyanis az egyetem összes csapatát figyelembe véve mi vagyunk a legeredményesebbek.” Bár a KRA anyagi nehézségekkel nem küzd, a biztonságos működés legalábbis garantált, a minőségi fejlődéshez azért nagyobb költségvetésre lenne szüksége. „Nem egyszerű a TAO-s sportágak mellett felszínen maradni, mert nem tudunk olyan lehetőségeket biztosítani, mint azok, legyen szó felszerelésről, teremdíjról vagy edzői fizetésekről. Nagy lökést adott ugyan, hogy a kiemelt sportágak közé kerültünk, de még csak most ébredezünk a tetszhalott állapotunkból. Sokkal nagyobb támogatás kéne az utánpótlással foglalkozó kluboknak, hiszen ott a röplabda jövőjének a kulcsa. Sok-sok gyerekből lehet, rengeteg munkával és jól felkészített edzőkkel megalapozni a jövőt. Ennek ellenére az önkormányzatoktól a kisegyesülethez kevés pénz csorog le a fővárosban, míg vidéken a lokálpatriotizmus miatt sokkal jobb a helyzet. Pedig fontos feladatokat látunk el a kerületben, a többi műhellyel együtt, hiszen rengeteg lány sportol nálunk tömegesen. Ezen kívül nagyon nehéz megfelelő szakembert találni. Csak pár elkötelezett ember választja, hogy röplabdaedző lesz, mert nem ad akkora perspektívát, mint a látványsportágak. Ráadásul ahhoz, hogy a kisgyerekek ne Messik, hanem röplabdások akarjanak lenni, tévéközvetítés is kellene.” Boros mindezek ellenére bizakodva tekint a jövőbe, és a tele van célokkal, tervekkel a következő szezonra is. „Szeretnénk minden korosztályban döntőbe jutni, illetve a nagycsapattal is minél jobb eredmény elérni úgy, hogy beépítjük a mieinket. Szeretnénk sikeresen folytatni a beiskolázást, vagyis egyre több és jobb gyereket foglalkoztatni. Bajnoki címeknek is örülnénk az utánpótlásban, és nemzetközi tornákon is jól akarunk szerepelni. Idén Biellában nyertünk rangos viadalt. Fontos, hogy már fiatalon bekerüljenek a lányok a nemzetközi vérkeringésbe.”