Küszöbön a régi-új szabályok

Pusztai Viola E-mailben közölte a FINA a szövetségekkel, hogy az augusztusi döntését hirtelen megváltoztatta, és 2015-től mégis csak új szabályok lépnek életbe a világligában, illetve az utánpótlás-világversenyeken. A magyar szakembereket is megdöbbentette a hír, és egyelőre mérlegelik, mit hoznak a változások. Az új szabályok a következők: – a férfiak a jövőben huszonöt méteres medencében és kisebb labdával játszanak, – mindkét nemre vonatkozik, hogy a hét helyett hat játékos – egy kapus és öt mezőnyjátékos – lehet a vízben, – tizenhárom helyett tizenegy fős kerettel számolhatnak a szövetségi kapitányok.

Természetesen több kérdés is felvetődik. Miben változik a játék? Mely csapatoknak jelent előnyt az új rendszer? Melyek lesznek azok a posztok, ahol „spórolni” lehet az emberrel? Valamint milyen változást jelent ez a kapusoknak? – A zónavédekezés gyakorlatilag eltűnik, és a szoros emberfogás kerül előtérbe. Ez azoknak a válogatottaknak előnyös, amelyeknek nagyon jó centereik és bekkjeik vannak. Horvátország, Montenegró, Olaszország és Szerbia utánpótlása ebben előttünk jár. Ahogy ennyiből is kiderül, a centereket és a védőket nem lehet kihagyni a csapatból, azaz szélső vagy középső lövő, illetve olyan játékos kerül ki a keretből, aki csak egy poszton bevethető – mondta Horkai György, férfi utánpótlás-kapitány honlapunknak. Petrovics Mátyás, női utánpótlás-vezető is egyetért: azok a pólósok kapnak nagyobb figyelmet, akik gyorsak, tökéletesen védekeznek, a támadásban pedig kreatívak, azaz egyénileg képzettebbek. A kapusok szerepe is felértékelődik, miután gyorsabbak lesznek a támadások, illetve ha húsz másodperc marad a kiállítás, öt a négy ellen is.

Tesztmeccset játszott egymással a KSI felnőtt és utánpótlás-csapata. A szakemberek feltevései a gyakorlatban is igazolódtak, tudtuk meg Horkai Györgytől. A játék felgyorsult, a taktikai lehetőségek viszont szűkültek. Sokkal több a gól, ez a 21-18-as végeredményből is látszik. A centereknek és a bekkeknek, valamint a gyors, mozgékony játékosoknak kedveznek az új szabályok. A támadóidő tizenöt másodpercről húszra nőtt, így nagyon nehéz kivédekezni a támadásokat.

A zónavédekezés eltűnését az utánpótlásért felelős szakmai stáb a gyermek- és a serdülőbajnokságok első négy fordulójában mesterségesen előidézte. Az első két negyedben ugyanis tilos ezt a taktikát alkalmazni, azaz a játékosoknak szoros emberfogást kell alkalmazniuk. Horkai elmondta: az eddigi tapasztalatok jók, a gyerekek elsősorban azokat a taktikai és technikai megoldásokat gyakorolhatták – mint a center elé, illetve mögé kerülés –, amelyben leginkább fejlődniük kell. Fodor Rajmund, a Vasas ifjúsági csapatának vezetője is úgy gondolja, hogy gyermek-, illetve serdülőkorban kell megtanulni a szoros védekezés több fajtáját, így az ifjúságiak között már csak szinten kell tartani. A következő lépcsőfok lehetne a zónavédekezés különböző típusainak elsajátítása. Horkai Györgyhöz hasonlóan ő is örülne, ha a négy fordulóra a gyermek-, és az ifjúsági bajnokságban bevezetett zónavédekezés tiltása az egész szezonra érvényben maradna, sőt nemcsak két, hanem négy negyedig. Szerbiában ugyanis már évek óta eszerint játszanak a fiatalok: rákényszeríti őket a több mozgásra és a centernek beúszó játékos, valamint a védő is gyakorolhatja a vízszintes, illetve a függőleges helyváltoztatást. Az utánpótlás-bajnokságban azért már több csapat is akadt, amely a két negyed helyett, mind a négyre száműzte a zónavédekezést. – Én már két-három éve a szoros emberfogást gyakoroltatom a BVSC-ben is az utánpótlás-csapatokkal. Ugyanis a fiatalok egyesületi felkészítésében az eredményességet másodlagosnak tartom, az egyéni képességek fejlődésével szemben. Tesztjelleggel idén a lányok bajnokságában is alkalmazzuk a kötelező taktikai változatot – mondta Petrovics.

A mostani új szabályok ötlete régi. Azokat ugyanis már 1995-ben a dunkerquei junior-világbajnokságon is alkalmazták. A magyar csapatnak – amely aranyérmet nyert – tagja volt a későbbi kétszeres olimpiai bajnok, Fodor Rajmund is. Jól emlékszik a vb-re, és nemcsak azért, mert a görögök elleni döntőben négy gólt lőtt: – Az volt a legélvezetesebb vízilabda, amelyet valaha játszottam. Három ponton azonban eltért a mostani szabályoktól: a hét méteren kívülről lőtt gól kettőt ért, a kiállított játékost azonnal válthatta másik, amint elérte a büntetőterületet, valamint tizenhárman alkottuk a keretet. Véleményem szerint a FINA akkor azért vetette el az ötletet, mert a görögök ellen 14-7-re megnyert döntő után nem akarták, hogy évekig a magyarok uralják a mezőnyt. Én már sokkal előbb bevezettem volna, bár azzal nem értek egyet, hogy csak tizenegy játékos utazhat a világversenyekre. Ezzel Petrovics Mátyás is egyetért. Ahogy mondta, főleg a lányoknak okoz lelki törést, ha kimaradnak a válogatott keretből. Ez sokszor odavezet, hogy egy-egy játékos a vízilabdát is abbahagyja. Ez pedig az utánpótlás-korosztályokban különösen veszélyes: – Fontos lenne, hogy tizenhárom játékos utazhasson a versenyekre, hogy legalább cserélhessünk a torna során. Évek óta probléma, hogy a vízilabda az egyetlen csapatsportág, amelyben annyi játékost vihetünk, amennyit nevezhetünk. De azt gondolom, hogy ez mégsem változik. Az új szabályok felvetik a gyors kipontozódás súlyos gondját is. Ha ugyanis négy játékos idő előtt kényszerülne elhagyni a medencét, akkor öt mezőnyjátékos maradna csupán a kispadon. Erre egyelőre a FINA sem gondolt. A magyar szakembereknek vannak elképzeléseik, milyen változtatásokat lehetne hozni az elkerülésére. Például a három helyett négy, vagy öt büntetés után járna a kizárás. De ez is még csak elmélet. Ahogy Horkai György is fogalmazott: a gyakorlatban kell látni, hogyan változtatják meg az új szabályok a vízilabdát. Épp ezért az idén a Komjádi-kupát már ennek megfelelően rendezik.