UtánpótlásSport
2024. március 29.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Vívás

2014-10-31 10:28

Álmaimban Amerika

Németh Andrásnak az amerikai élet nem álom, hanem maga a valóság. Imádja. Nem bánta meg a döntését, hogy New Yorkban kezdte meg az egyetemi tanulmányait, és ott folytatta a vívást. A fiatal tőröző célja a szezonban csupán annyi, hogy jól vívjon. Bár ez az ő esetében sok mindent takar.

Pusztai Viola Németh András New Yorkban él. Az interjú előtt egy nappal egyeztettük az óráinkat – én a karórámat, ő pedig az egyetemi óráit –, hogy mikor tehetem fel neki az „izgis” kérdéseimet. A terv szerint ezeket amerikai idő szerint négy órakor várta volna, ám időközben rájött, hogy aznap van a regisztráció utolsó napja a következő szemeszterre. – Na, hogy őszinte legyek, csak várok, mert hiba csúszott a rendszerbe, és most próbálják megoldani. Ez annyira jellemző! Velem mindig van valami probléma… Csak hogy mindenkit megnyugtassunk, Andrásnak sikerült felvennie az összes tantárgyát, így jövőre szabadbölcselet helyett közgazdaságtant hallgat. A számtalan lehetőség közül most ez vonzotta a legjobban, bár nem volt túl határozott a választás. Valójában ugyanis egészen mást csinálna a tanulás helyett, ha tehetné. – Leginkább aludni szeretnék, bár ha jobban belegondolok, akkor sikeres akarok lenni. Igazából nincs konkrét elképzelésem, szüleim mérnöki pályára szántak, nekem is tetszett volna, mégsem amellett döntöttem. Az érettségi után egyébként felvettek a BME építészmérnöki szakára, de nem iratkoztam be. Ekkor jött az a kósza ötlet, hogy a bátyámmal együtt az Egyesült Államokba mennénk tanulni, illetve vívni.
Németh András Forrás: hunfencing.hu
Németh András Forrás: hunfencing.hu
Mert tudniillik egyéniben junior Európa-bajnoki bronzérmes, csapatban ezüstérmes tőrözőről van szó. Az amerikai élet pedig annyira elkezdte izgatni, hogy végül egyedül is belevágott a nagy kalandba. Tavasszal felvette a kapcsolatot a St. John’s University vívóedzőjével, és megírta az amerikai érettségit, de úgy érezte, nem sikerült túl jól. Így még nagyobb volt a meglepetés, amikor megkapta az e-mailt a következő üzenettel: felvették az egyetemre. – Emlékszem, éjfél elmúlt, és egyedül voltam otthon. Elkezdtem kiabálni, aztán felhívtam a legjobb barátomat, aki már aludt. Ekkor jöttem rá, hogy mennyire akartam ezt az egészet. Egyszerre éreztem kihívásnak és kalandnak. Egyszerűen imádom. Persze többen is próbáltak maradásra bírni, köztük az edzőm is, de senki sem tudott lebeszélni. Egy hónapja volt arra, hogy mindent előkészítsen a nagy utazásra. Előtte még sosem járt New Yorkban, így azt gondolná az ember, hogy arra a kérdésre, mit érzett, amikor Amerika földjére lépett, valami ilyesmit válaszol: felemelő. – Igazából arra gondoltam: végre nem rugdossa a kisgyerek a székem, és nem sír mellette a testvére, mint ahogy tették előtte órákon keresztül a repülőn. Kicsit azért izgultam, fogalmam sem volt, mi lesz. Iszonyat fáradt voltam, és a legrosszabb, hogy másfél hétig nem is nagyon tudtam kialudni magam. Az első napokban az iskolai ügyeket intéztem, bár ekkor még volt némi szabadidőm is, így párszor a lakótársammal elmentünk az óceán partjára. A városnézésre viszont azóta sem jutott időm a tanulás és az edzések mellett. A vívás továbbra is fontos szerepet játszik az életében. Bár azzal ő is számolt, hogy rengeteget kell utaznia az európai versenyekre, hiszen a felnőtt, illetve a junior világ- és Európa-bajnokságra csak akkor juthat el, ha részt vesz a Világ Kupa-versenyeken, illetve az országos bajnokságon. Márpedig ezt a célt tűzte ki maga elé a szezonban. – Egyszerűen hangzik, de ez mindent takar: jól akarok vívni. A junior-világversenyekről éremmel szeretnék hazatérni, megismételve a tavalyi teljesítményemet. Az amerikai egyetemi bajnokságban is dobogós helyet akarok elérni, bár egyáltalán nem lesz könnyű. De bízom magamban.