MTK-filozófia és új fellegvár
Újrastrukturálják a Sándor Károly Akadémiát: a műhely nemcsak Pestre költözik, de szélesíti spektrumát, ráadásul megszünteti bentlakásos jellegét. Tamási Zsolt mindemellett arról is beszélt, hogy Dárdai Pál olyan hitelt adott a magyar edzői szakmának, melyet vétek lenne nem kihasználni.
Nagy-Pál Tamás Fontos hírekről számolt be nemrég az MTK Budapest hivatalos honlapja: egyrészt meghosszabbították szerződését a Sándor Károly Akadémia igazgatójának, Tamási Zsoltnak, másrészt a tervek szerint 2016-ban az eddig Agárdon működő műhely átteszi székhelyét a fővárosba, az újjáépülő Hidegkuti Nándor stadion környékére. Az akadémia vezetőjével beszélgettünk.
Az MTK közleménye a beruházásról: „A magyar kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette az Magyar Testgyakorlók Körének létesítmény-fejlesztési projektjeit, azaz a Hidegkuti Stadion és a zuglói Lantos Mihály Sporttelepre tervezett sportcsarnok építését, így ezek megvalósítása felgyorsulhat. A már korábban elfogadott, összesen 5,65 milliárd forint költségvetési támogatás mértéke nem nő, ám a kifizetés ütemezése változik, méghozzá kedvezően." Ezzel mind a Lantos Mihály sporttelepen létesítendő multifunkcionális sportcsarnok, mind pedig a Hidegkuti Nándor Stadion építése tovább gyorsul, mert lerövidülnek a hatósági eljárási határidők. Másrészt a kormány rendelkezett a korábban meghatározott nagyságrendű források rendelkezésre bocsátásának előrehozásáról is, azaz a támogatás összege nem, csupán az ütemezése változott, ezzel is segítve a beruházások minél gyorsabb megvalósítását. A zuglói multifunkcionális csarnok építésére 1,39 milliárd forintot, a Hidegkuti Stadion újjáépítésére 3,91 milliárd forintot, a stadionhoz kapcsolódó edzőpálya megújulásának költségeire pedig 350 millió forintot biztosít a kormány, mely ebből 4,2375 milliárd forintot jövőre, 852,5 milliót pedig 2016-ban tesz elérhetővé a klub számára.”
– Emiatt van szükség a költözésre? Az újabb korosztályok miatt? – Budapestre és az agglomerációra támaszkodva szeretnénk építeni a tehetségkutatást. Eddig csupán tizenkét évesen kerültek a gyerekek az MTK-ba , és csak három évvel később Agárdra, most már a legfiatalabbak is nálunk kezdik. Ehhez játékos-megfigyelő hálózatot is ki kell építenünk. Tizennégy éves kor fölött vidéki, illetve magyarlakta külföldi területekről is szeretnénk gyerekeket bevonni, addig viszont csak a fővárosból táplálkoznánk. – Agárdon a gyerekek az akadémián laktak, viszont mostanában sokat vitatkoznak arról a szakemberek, ki kell-e szakítani őket a családi környezetből. A fővárosban is maradnak a bentlakásos módszer mellett? – Nem. A vidékieknek természetesen továbbra is biztosítunk kollégiumi szállást, de a budapestiek bejárók lennének. Agárdon teljesen más volt a helyzet, hiszen még annak is messze volt, aki a fővárosban lakott, muszáj volt tehát beköltöztetni a srácokat. A Hungária körúton ez létjogosultságát veszti. A gyerekek minden délután hazamehetnek. Az akadémia képzést én nem szigorúan bentlakásos rendszerben képzelem el, de arra bizonyos helyzetekben szükség van. – Nemrég több magyar edzővel együtt Berlinben járt tanulmányúton a Hertha BSC akadémiáján. Onnan is el tudott lesni még pár dolgot az új struktúra kiépítéséhez? – Nem ez volt az első tanulmányutam. Mindig láttam olyan dolgokat, amelyek hasznosak, ezúttal is így volt. Lenyűgöző, hogy az U9-es korosztályban egyedül Berlinben száznegyven csapat van, ez hihetetlen szám. Minden gyerek a Hertha játékosa akar lenni. Egyszerűen, de tervszerűen dolgoznak. Az edzők szabadságot kapnak, és kiemelten kezelik a tehetségesebb gyerekeket, gyakorlatilag minden róluk szól, külön foglalkozásokon vesznek részt. Apróságokat tudtam ellesni, mert azért nem Berlinben fedezték fel a labdarúgást. Láttunk ugyanúgy gyengébb edzéseket és persze jól felépítetteket is. Dárdai Pál is azt mondta, hogy ezeket bármelyikünk le tudná vezényelni. Egyszerűen ott sokkal jobbak a körülmények, és nálunk a tökéletes szervezettség is hiányzik.