Felvette a kesztyűt

Jól érezte magát a gólvonalon, bár az ellenfél támadói nem igazán tették próbára. Márkvárt Dávid máskor is szívesen lesz "vészkapus" ha a csapat érdekei úgy kívánják, egyéb esetben marad kedvenc helyén, a középpályán.

Nagy-Pál Tamás Különösre sikeredett a pécsi Márkvárt Dávid (címlapfotó: friss.hu) ötvenedik NB I-es bajnokija, hiszen a 20 éves középpályás több mint húsz percig kapusként szerepelt. Vukisan Polekszics ugyanis megsérült a Győr elleni, egyébként 3-0-s vereséggel véget ért meccs hajrájában. Cserelehetősége már nem volt a csapatnak, így a szekszárdi születésű labdarúgó állt a háló elé. Azóta már egy Ligakupa-mérkőzésük is volt a mecsekieknek, melyen 2-0-ra nyertek a Soroksár ellen.

– Hol játszottál? – Nem a kapuban, ha erre gondolsz, hanem a szokásos helyemen, a középpályán. – Nem is vágysz rá, hogy a neveddel kezdődjön a Pécs összeállítása? – Azért vannak nálam jobb kapusok a keretben, akik megoldják a feladatot. – Miért merted vállalni, hogy beállj Polekszics helyére? – Nagyon régen védtem néhány hónapig, nyolc-tíz éves lehettem. Emiatt mondtam azt, amikor megsérült, és már nem volt cserelehetőségünk, hogy szívesen védek. Kicsit ellenkeztek a többiek, de más lehetőség nem nagyon volt, úgyhogy felhúztam a kesztyűt. – És hogy volt ez tíz éve? Kiderült, hogy mégsem a kapus a neked való poszt? – Egészen jól védtem. Egy teremtornán például a legjobb kapusnak választottak. Amikor azonban nagypályára kerültünk, ott ehhez a poszthoz már kicsi voltam, így mezőnyjátékos lettem. – Akkor most nosztalgiáztál? – Jól éreztem magam, igen. Persze sokat rontott, hogy háromgólos hátrányban voltunk. Igazán próbára nem tettek, egyetlen kijövetelem volt csupán, azt megoldottam. – Mi okozhatott volna nagyobb gondot? – A beadások. Alacsony vagyok, és a Győrben jó néhány magas játékos is szerepelt. – Legközelebb is vállalnád? – Persze! Ha a csapat érdeke azt kívánná, nagyon szívesen. – Ha már a csapat. Nem megy túl jól mostanság a Pécsnek… – De hogy miért, azt magam sem tudom. Fontos meccseket veszítettünk el, ráadásul úgy, hogy a Pápa és a Dunaújváros ellen is vezettünk, utóbbi találkozón kétszer is. A Győrtől bármelyik csapat ki tud kapni, de a másik két győzelem borzasztótan fontos lett volna. – Emiatt pénzbüntetéssel sújtott titeket a klubvezetőség. Jogosnak érzed? – Erre inkább nem reagálnék semmit. – Ezek szerint kimondottan jól jött nektek a válogatott szünet, hogy kicsit rendet rakjatok a fejekben… – Mindenképpen. Ráadásul olyan sűrű volt a programunk az edzőváltás óta, hogy Kulcsár Árpáddal még nem tudtunk új dolgokat gyakorolni. Most végre lesz erre idő, így rendesen felkészülhetünk a Nyíregyháza ellen. Muszáj nyernünk!

– Mi lehet a siker kulcsa? – Fegyelmezetten kell játszanunk, hogy ne kapjunk elkerülhető gólokat. És persze értékesítenünk kell a helyzeteinket. – Ha tényleg jobban és eredményesebben futballoztok, mit érhettek el? – Az előző bajnokságban is nagyjából ugyanez volt a keretünk.  Hetedik lettünk, ami nagyon szép eredmény. Most ettől távol vagyunk. A téli szünetig mindenképpen pontokat kell gyűjtenünk, hogy véletlenül se kerüljünk kieső helyre, és jó felkészülés után a tavasz végén ott lehetünk az első tízben. – Veled vagy nélküled? Csapattársad, Kővári Róbert a Nottingham Forestnél volt próbajátékon, úgy hírlik, téged is figyel a patinás angol klub. – Eredetileg mindketten utaztunk volna, de én megsérültem a Videoton elleni meccsen, nem tudtam edzeni, így úgy döntöttünk, nem érné meg kimennem. Remélem, lesz rá máskor is lehetőségem, de egyelőre semmi konkrétumról nem tudok. – Érett vagy már arra, hogy belevágj a nagy kalandba? – Előbb inkább kipróbálnám magamat egy hazai topcsapatban. Utána persze, szeretnék külföldre menni. Bízom benne, hogy sikerül majd.