Fiatalok éve

A kiemelt állami támogatásból számos programot vitt sikerre az atlétikai szövetség, beszerzett alapvető felszereléseket, és többet versenyezhettek a fiatalok, akik – noha kevés volt a világverseny – remek eredményeket értek el.

reb Ugyan mi a közös Bakuban, Eugene-ban és Nandzsingban? Ha más nem is, az biztos, hogy a térben egymástól ugyancsak messze található helyszíneken szép sikereket arattak az utánpótláskorú magyar atléták. Ezt azért is fontos külön tárgyalni, mert nehéz az előző év teljesítményéhez viszonyítani. Ifjúsági és junior Európa-bajnokságot nem rendeztek idén, és U23-ast sem. Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál szempontjából ugyancsak lyukas volt az esztendő, az előző ifjúsági olimpiát pedig négy éve tartották, Szingapúrban.

A világversenyekben szűkös esztendő mégis reflektorfénybe állította a magyar fiatalokat. A nandzsingi szárnyalásra utaló jeleket már május végén, az Azerbajdzsán fővárosában rendezett megméretésen észrevehettünk, hiszen a 43 fős mammutcsapatból kilencen is kvótát szereztek az ifjúsági játékokra (ahol visszalépés miatt aztán aztán diszkoszvető Kálmán Alexandra is dobókörbe állhatott). „Kitűnően sikerült a formaidőzítés minden versenyre” – mondja Spiriev Attila szakmai igazgató, amikor a 2014-ről kérdezzük. Az eugene-i junior-világbajnokságon Pásztor Bence és Gyurátz Réka is ezüstérmet szerzett kalapácsvetésben, a Nandzsingban begyűjtött öt érem és két negyedik hely, az összesen tíz lehetségesből elért kilenc döntő pedig minden álmot felülmúlt. – Az utánpótlás-korosztályban nem szabad túldimenzionálni az eredményeket, mégis cél a siker – vallja Spiriev. – A bakui kegyetlen kvalifikációs rendszerben (csak azon az egy versenyen vívhatták ki a részvételt, aztán jó éjszakát!) jól vizsgáztak a fiatalok, akárcsak a két világversenyen. Az elfogadhatatlan, hogy a junior-világbajnokságra nem jutottak el korosztályos ugrók, hanem eggyel fiatalabb ifjúságiakat kellett indítanunk. A nandzsingi szereplés azonban megmutatta: vannak tehetséges versenyzők, csak meg kell őket tartani. Ezt segíti a komplex rendszer kialakítása: Spiriev tájékoztatása szerint idén jelentős átszervezés történt. Egységes szakmai stratégia állt össze azzal, hogy az általános iskolásokat célzó kölyökatlétikai programtól a Sport XXI-en keresztül, a Héraklész- és a Csillag-programon át egészen a Tehetségből felnőttig hangolták össze. Emellett az egyes szakágak fejlesztését is szolgáló programok is futnak, például a rúdugrásé.

Nem ez az év egyetlen nagy vívmánya. Bevezették a különböző ligasorozatokat, amelyek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A nemzetközi trendekhez alkalmazkodva életre hívott versengésnek köszönhetően meghosszabbodott a szezon, a viadalok népszerűek voltak, nőtt a versenyzői aktivitás. A kiemelt állami támogatás, a sportágba érkező korábban nem látott összegek nélkül ez persze nem valósulhatott volna meg. A szakmai igazgató elmondta, a forrás java részét az utánpótlásra fordították: a versenyeztetés finanszírozására, és – sokéves lemaradást behozandó – alapvető eszközök beszerzésére. – A sportszerető állami vezetés nélkül az atlétika sem fejlődhetett volna úgy, ahogy idén. Elismerésem a szövetség minden tagjának, legfőképpen az edzőknek, versenyzőknek, akiknek köszönhetően ilyen szép évet zártunk. De sok tennivaló vár még ránk: okosan kell használni a forrásokat, megtalálni a lehetőségeket, hogy előbbre lendüljön a sportág.