Csak félig tele?

A magyar válogatott öt éremmel tért haza a szabadkai kadet Európa-bajnokságról, annak ellenére egyik szakágvezető sem elégedett maradéktalanul a szerepléssel.

Lakner Gábor A magyar csapat egy ezüstöt, négy bronzot és két ötödik helyet szerzett. Érmet mindhárom fogásnem hozott, ami kifejezetten jó szereplésnek mondható. A szakágvezetők azonban azon a véleményen vannak, maradt még tartalék a válogatottban. Szabadfogásban a 76 kg-os súlycsoportban szereplő Lukács Botond állhatott fel a dobogó harmadik fokára. Bánkuti Zsolt szabadfogású szakágvezető szerint a sorsolásnak nagy szerepe volt abban, hogy nem lett még fényesebb a szereplés: „Az Eb előtt egy érem és egy pontszerző hely volt a célkitűzésünk. Az érem meg is lett, sajnos a pontszerzés elmaradt, bár közel álltunk hozzá. Az első napon nagyon nehéz sorsolást kaptunk, így négy versenyzőnek nem volt esélye, pedig tőlük jó szereplést vártam. A második nap már jobban alakult, így összességében elégedett vagyok. Némi hiányérzet azért van bennem, a versenyek alakulását látva akár még egy érem is benne volt a csapatban.” A korábbi Európa-bajnok birkózót arról is megkérdeztük, miben látja a legnagyobb különbséget a hazai versenyzők és a mezőny többi tagja között. „A magyar szabadfogásúak küzdeni nagyon tudnak, és állóképességben is felveszik a harcot a mezőnnyel. A különbséget az jelenti, hogy év közben nem tudunk olyan minőségű edzőpartnerek ellen készülni, mint a vezető országok versenyzői. Ezen a téren kell még fejlődnünk, jelenleg külföldi edzőtáborokkal igyekszünk megoldani a problémát.”

A női birkózók voltak a legeredményesebbek, három érmet is hoztak. 40 kg-ban Molnár Nikoletta, 70 kg-ban Nagy Bernadett lett bronzérmes, míg 49 kg-ban Szekér Szimonetta ezüstérmet nyert. Ritter Diletta női szakágvezető azonban nem maradéktalanul elégedett: „Elekes Emesétől és Dollák Tamarától is jobb szereplést vártam. Annak viszont örülök, hogy két serdülőkorú versenyzőnk, Szekér Szimonetta és Nagy Bernadett is dobogóra állhatott. Az ő jó szereplésük kicsit engem is meglepett.” A szakembert arról faggattuk, miben kell leginkább fejlődniük a versenyzőknek az előrelépéshez. „A lányok technikája sokat fejlődött a külföldi edzőtáborozások alkalmával. Fizikálisan viszont még nagyon sok munka vár rájuk, és több versenyzőnek még mentálisan is érnie kell. Azt viszont nem lehet tőlük elvitatni, hogy nagyon akarják a győzelmet.” Nagy Bernadett bronzérmében nagy szerepet játszott, hogy a szakmai stáb kiválóra vizsgázott szabályismeretből.

Idézet tudósításunkból A bronzmeccs kísértetiesen hasonlít a Rama ellenire. 1-1-re végződik a fehérorosz Zimjankova ellen. Az első menetben a beloruszt megintik, 1-0. A másodikban Bernadett kap figyelmeztetést, és elindul az óra, amely jelzi, hogy 30 másodperce van akcióra, és ha nem csinál semmit, őt is megintik. És akkor Zimjankováé a meccs. A szorító fél perc letelte előtt, talán ha egy másodperccel, az ellenfél kilépteti a szőnyegről a magyart, amiért egy pontot kap. De az a veszte. Értékelhetjük úgy is, hogy a két kispad közötti különbség döntött. Ritter Diletta és Martin Gábor integet a lánynak, hogy jó ez így, ne csináljon semmit, csak vészelje át a hátralévő időt. A belorusz mesterek is azt teszik – de tévednek… Az eredményjelző világosan mutatja, hogy Bernadett nem kapott intést, csak a kiléptetésért írtak be egy pontot az ellenfélnek. Ami azt jelenti, hogy a magyar nyert, mert neki nem volt intése. A belorusz tábor tiltakozik, challenget kér, óvni akar. De nincs miért.

„Viszonylag új szabályról beszélünk, amit nagyon kevesen ismernek a nemzetközi mezőnyben is. Nem értek egyet a szellemiségével, visszásnak tartom, hogy egy intésnek nagyobb a súlya, mint egy akciónak. Viszont ha már létezik, akkor felkészültünk arra, hogy alkalomadtán kihasználjuk a benne rejlő lehetőséget. A fehéroroszok nem is értették, mi történt, de most már valószínűleg ők is megtanulták a szabályt.” A három szakágvezető közül a kötöttfogásúak edzője, Fodor Zoltán a legkritikusabb. Előzetesen mindenki tőlük várta a legjobb szereplést, ahhoz képest egyetlen érmet hoztak: Érsek Róbert harmadikként zárt a 100 kg-os súlycsoportban.

„Egyáltalán nem vagyok elégedett, előzetesen két-három érmet vártam, köztük egy aranyat. Ez sajnos nem jött össze, mégpedig azért, mert nem tudunk mérkőzést befejezni. Megcsináljuk a pontokat, majd nem követjük a megbeszélt taktikát. A buta hibákat ezen a szinten már kőkeményen büntetik az ellenfelek. Fejben kell még sokat erősödnünk, hogy ne engedjük ki a kezünkből a már szinte megnyert mérkőzéseket. Pozitívum, hogy sok pontot tudunk csinálni, ami azt mutatja, hogy technikailag és fizikailag jól állunk.” Fodor Zoltánt az általa felfedezett tendenciákról is megkérdeztük. „Meglepett, hogy szinte minden országból oda tudott érni egy-egy versenyző a dobogóra. A tradicionálisan jól szereplő országok mellett például Ausztriába, Olaszországba vagy Svájcba is került érem. A nagy szórás azt jelzi, hogy kezd kiegyenlítődni a mezőny, és egyre nehezebb dolgunk lesz a folytatásban. De állunk elébe.”