A tusherceg

A szombathelyi Kovács Sanyika sorozatban nyerte a birkózóversenyeket, mígnem kiderült róla, hogy még az alsó korhatár alatt van. Tehát el sem indulhatott volna. A fegyelmi ügyben ugyanolyan bölcs és igazságos döntés született, mint a napokban az úszó kislegény rekordjáról.

Szekeres István Miközben magam is elégedetten nyugtáztam a bölcs döntést, hogy Juhász-Dóra Richárd 800-as úszócsúcsát mégis hitelesítik, felidéződött bennem a mintegy négy évtizedes, a megszólalásig hasonló történet. Mégpedig a birkózásból. De kicsit a futball is érdekelt benne. A szombathelyi Kovács Sándor sorozatban megnyert talán három-négy versenyt is a 29 kilósok mezőnyében, ráadásul úgy, hogy minden ellenfelét két vállra fektette. Miután Vasból indult a kor legendás tuskirálya, Hegedüs Csaba is, Sanyikát rögtön elnevezte a sajtó tushercegnek. Aki viszont a következő versenyen „lebukott”…

Akkor ugyanis kiderült róla, hogy még nincs tíz éves, márpedig a tíz év volt a sportág alsó korhatára. Fegyelmi lett belőle. A tárgyaláson részt vett mindenki Misi bácsija, azaz Matura Mihály, a szövetség elnöke is, akinek a neve évtizedeken át egyet jelentett a birkózással. A szombathelyi edző írásos figyelmeztetést kapott, amiért megszegte a szabályt. De mi legyen Sanyikával? Az eredményét nem törölték, az érmeit nem kellett visszaadnia. Misi bácsi úgy érvelt, hogy már a kacagását nem tudta visszatartani: „A szabály azért született, hogy megvédjük a kicsiket, nehogy az idősebbek összetörjék testüket, lelküket. De itt inkább a nagyokat kellett volna megvédeni a kicsitől, aki feltörölte velük a szőnyeget.” Máris lediktálta a levelet, amellyel megoldotta az ügyet, és amelyben a humora is megcsillant: Kovács Sándor különleges engedéllyel, korkedvezménnyel indulhat versenyeken. Az engedélyt megadom. Matura Mihály elnök Magyar Birkózó Szövetség Utóirat. Reszkessetek, 29 kilósok!

• • • A történet hősének további sorsa. Kovács Sándor nyert bronzérmet még országos juniorbajnokságon is, de egyre több időt töltött a futballpályán. Később a Haladás NB I-es csapatának a középpályása lett, a válogatott keretbe is meghívták. S. Zs. a Nemzeti Sportban a következőket írta róla: A Haladás középpályása a „Tüdő” becenévre hallgatott: birkózóként kezdte sportpályafutását, így a párharcokban ritkán lehetett legyőzni. Emellett „finompenge” volt: a játszótéren fogadásból lerúgta egy harmadik emeleti lakás csillárját – egy klubvezető is szemtanúja volt az esetnek, és rögvest igazolta. (Sportszelep) 1993-ban a Fradi és a Haladás játszotta a Magyar Kupa döntőjét. Szombathelyen 1-1 volt az eredmény, az Üllői úti visszavágón 1-0-ra vezetett a hazai csapat, az utolsó percekig. A tömeg már ünnepelte a kupagyőztest… Hanem akkor az egykori Kovács Sanyika jó huszonötről elképesztő bombát zúdított a léc alá. A hosszabbításban nem született újabb gól. A kupát – tizenegyesekkel – végül a Fradi nyerte.