Ruszei tabló

A ruszei U23-as Európa-bajnokság után a három fogásnem szövetségi edzőjét kértük fel értékelésre. Az eredményektől függetlenül több-kevesebb hiányérzet mindegyik szakemberben maradt.

Lakner Gábor A magyar birkózóválogatott öt éremmel, közte két arannyal tért haza a ruszei U23-as Európa-bajnokságról. A kötöttfogású és a női csapat alaposan kitett magáért, a szabadfogásúak azonban a csekély várakozást is alulmúlták Bulgáriában. A három fogásnem szövetségi edzőjét kérdeztük meg arról, hogyan látták ők a történteket. A kötöttfogású válogatott nagyszerűen teljesített, hiszen Szilvássy Erik Európa-bajnok lett, a fiatalabb Lévai Zoltán és Török Zsolt bronzérmet nyert, továbbá két ötödik helyezés is gazdagítja az eredménysort. Lévai Zoltán szövetségi edző előzetesen pontosan ennyit várt a csapattól, így kijelenthetjük: jól mérte fel az erőviszonyokat.

„Erik nem véletlenül volt a titkos favoritom, nagyon jól egymásra találtunk, működött a kémia közöttünk, és végre elhitte, hogy képes győzni. A bronzérmesek közül Török Zsolt felülmúlta önmagát, még annál is többet mutatott, mint amit vártunk. Zoli az elődöntőben megtapasztalta, hogy a juniorok között eredményes, mindig akcióra törő, jó értelemben vett gátlástalan birkózás az idősebbek között nem mindig vezet sikerre. A bronz szépen csillog, és a vereségéből többet tanult, mintha nyert volna.” Persze többekben megvolt a jobb szereplés lehetősége, a szakvezető szerint legalább két érmet ott hagytak Bulgáriában. „Losonczi Ottónak érmet kellett volna nyernie, és Kéri Zoltán is hatalmas lehetőséget hagyott kihasználatlanul. Torba Erik betegeskedett a felkészülés alatt, rosszul sikerült a fogyasztása, talán ezért birkózott formán kívül. Almási Ferit sajnálom, mert hiába versenyzett jól, hiányzott róla az a tíz kiló izom, amennyivel eredményes lehetne. Összességében azonban elégedett vagyok, hiszen megmutattuk az erőnket, és a pontversenyben harminc országból huszonnyolcat megelőztünk.” A női válogatott ugyan kis létszámú volt, de eredményesség tekintetében nem sokkal maradt el a kötöttfogású csapattól. Németh Zsanett Európa-bajnok lett, Dénes Mercédesz bronzérmet nyert, továbbá Galambos Ramóna az ötödik helyen zárt. A súlyos sérülés után visszatérő Aszódi Rita is helytállt, a tizenkettedik helyen fejezte be a küzdelmet. Nagy Lajos szövetségi edző csak dicsérni tudja a lányokat.

„Ahogy mondani szokták, a győztes mindent visz, márpedig a lányok között akadt győztes. Nagyon boldog vagyok Zsanett Európa-bajnoki címe miatt, és hasonlóképp örülök a bronzéremnek is. Merci végre felnőttnek mondható mezőnyben is felállhatott a dobogóra, ami nagy lökést adhat neki. Egyedül Rami érdekes körülmények között elveszített bronzmérkőzése miatt keserű kicsit a szám íze. Ritát egy év kihagyás után próbáljuk visszahozni a nemzetközi vérkeringésbe, ő is derekasan küzdött, így mindegyikük teljesítményével elégedett vagyok.” Galambos Ramóna bronzmérkőzése után több szakember is úgy fogalmazott, elvették az érmet a magyar versenyzőtől. Úgy látták, a török Bediha Gün csak a bírók szerint múlta felül a felnőtt Eb-bronzérmes szigetvári birkózót. Nagy Lajos testközelből figyelte a történteket, és egyetért velük. „Mondjuk ki nyugodtan, azt a mérkőzést szétcsalták a bírók. Ha simán kikapott volna, mint korábban az orosz Anderejevától, könnyebb lenne elfogadni a történteket, mint úgy, hogy egyébként jobb volt az ellenfelénél. Most már túl vagyunk rajta, nyilván mindkettőnket bántja a helyzet, de jönnek a következő feladatok. Raminak idén a junior Európa-bajnokságon kell nagyot alkotnia, most már arra koncentrálunk.”

HELYÜNK EURÓPÁBAN A kontinensbajnokság 24 aranyérmén nyolc ország osztozott. A magyar csapat az Európa-bajnoki címek számában – az ukránnal holtversenyben – ötödik lett. 7 arany: Oroszország 4: Grúzia és Törökország 3: Azerbajdzsán 2: MAGYARORSZÁG és Ukrajna 1: Lengyelország és Németország

A sorból a szabadfogás lóg ki, alaposan. A magyar versenyzők tíz mérkőzésből mindössze egyet nyertek meg az Eb-n. Tihanics Tibor nem a leghálásabb feladatot kapta tőlünk, amikor értékelésre kértük fel, de készségesen válaszolt. „Nemcsak akkor kell kiállni a nyilvánosság elé, ha parádézunk, hanem akkor is, amikor sikertelenek vagyunk. Sajnos, nekünk minden kifelé pattant a kapufáról az egész Európa-bajnokságon. Az első napon katasztrofális sorsolást kaptunk, és az is hozzátartozik a történethez, hogy Kardos Róbert és Bábszky Gergely sérülten lépett szőnyegre. A hetvennégy kilós Nagy Mihály nagyszerű mérkőzést vívott, de a vége nem az övé volt, ami azért is sajnálatos, mert olyan ellenféllel találkozott volna, akit korábban már legyőzött.” És hogy mik lehetnek a gyenge szereplés okai? „Ennyivel nem vagyunk rosszabbak, mint a riválisok, ugyanakkor jelzésértékű, hogy a második napon három mérkőzésünket is előnyből veszítettük el. Elsősorban fejben voltak problémáink, a fiúk jó kezdés után nem a megbeszélt taktika szerint folytatták a birkózást. Nem szabad összeomlanunk, megyünk tovább az úton. Egyértelműen a nemzetközi edzőtáborokban és versenyekben látom a felzárkózás zálogát, valamint abban, hogy a kötöttfogásúak példáját követve a tehetségeknek a felnőttválogatottal együtt kell készülniük.”