Célra tarts!

A figyelem és a koncentráció hiányzott ahhoz, hogy jobb eredményeket érjenek el a magyarok a Drzonkówban rendezett junior öttusa Európa-bajnokságon. Kállai Ákos utánpótlás-kapitány vegyes érzésekkel értékelte a szereplést.

reb Meglehetősen fáradtan érkezett haza hétfőn este a magyar junior öttusa-válogatott utolsó csoportja Drzonkówból: a vasárnapi vegyes váltó két szereplője, Józan Beáta és Tomaschof Soma Kállai Ákos utánpótlás-kapitány szó szerinti vezetésével (ő irányította a szövetségi kisbuszt) tért haza Lengyelországból. Az érkezéskor természetesen kikérdeztük a szakembert, hogyan értékeli az egy aranyérmet hozó kontinensviadalt:

„Vegyes érzéseim vannak a szerepléssel kapcsolatban, hiszen – bár jól kezdtünk – az lehet a látszat, mintha utána eredménytelenek lettünk volna. Pedig ez ebben a formában nem igaz, hiszen a fiúváltó csak kevéssel maradt le a dobogóról, míg a két nem egyéni mezőnyében is harcban álltunk az érmekért. Ketten ráadásul az első tízben zártak.” Kállai az elindulás előtt úgy fogalmazott, hogy két egyéni dobogós eredménnyel lenne elégedett: mindez ugyebár nem jött össze. Kíváncsiak voltunk, min múlt a jobb szereplés. „Elsősorban a figyelmen és a koncentráción. Simon Saci és Tomaschof Soma a lövészetben rontott. Az utolsó számig remekül versenyeztek, de talán túlságosan is akarták a sikert, s közben a többiek elmentek mellettük, s akkor már a teherrel nem tudtak feljebb zárkózni. Boros Alexandra kicsit eltaktikázta magát, Barta Lucának pedig szintén a lövészetben nem ment. Meglepett, hogy utóbbi ennyire kiesett a versenyből, itthon sosem fordult vele elő hasonló. Ami pedig a fiúk többségét illeti, a rosszul sikerült víváson úszott el a hajó.”

„Erős mezőnyben szerepeltem, igaz, hiányzott néhány korombeli, aki már az olimpiára készül – értékelte saját szereplését a fiúk között legjobban teljesítő, nyolcadik Tomaschof Soma. – A rangsoroló vívás negyedik helye után azt éreztem, hogy akár az első tízbe jutásra is lehet esélyem. A nyolcadik hely nem rossz, de ha a lovaglásban jobban koncentrálok, és a kombinált számban sikeresebb vagyok, most szebb eredményről beszélgethetnénk.”

A vívás hosszú ideje neuralgikus pontnak számít, nem véletlen, hogy rendre nemzetközi edzőtáborokat szerveznek, s erős ellenfelek ellen próbálják felkészíteni a fiataljainkat. Kállai szerint nem is ezzel volt gond. „A legnagyobb baj az, hogy a fiúk-lányok nem szokták meg a mezőnyt, és persze teljesen más versenyen vívni, mint edzésen. Nem elég, ha technikailag rendben van a sportoló, végig küzdeni kell, és koncentráltnak maradni.” Pozitív élményként emeli ki a leányváltó sikerét, és nem pusztán az aranyérem miatt, hanem mert Boros Alexandra és Simon Sarolta a másoknál hiányolt összpontosítással és nagy akarással a dobogó tetejére ért. A teljesítményük különösen annak tükrében értékes, hogy – mint Simon elmondta – az előző esti érkezés miatt nehezen kerültek versenyhangulatba a nyitányon. Bár a viadal közben maguk sem hitték, végül aranyérmet akasztottak a nyakukba. „A célban ugráltunk, kicsit sikongattunk és örültünk” – idézi fel a győzelem pillanatát Boros Alexandra. Hogy később hasonló ünneplésben legyen részük a fiataloknak, még sokat kell javulniuk. A lehetőség azonban adott: a szófiai felnőtt Eb-n csak váltóban kapnak lehetőséget azok, akik az olimpián indulnak, így a többi versenyszámban a nem kvótás profik és az utánpótlásnak a héten rendezendő székesfehérvári felnőttbajnokságon legjobban teljesítő tagjai kapnak esélyt Bulgáriában.