Négy-négy fiú- és leánykorosztályban több mint ezer gyerek szerepelt a jubileumi, tizedik Főnix utánpótlás-kézilabdakupán. Dobszai Jenő szervező szerint gyökeret vert a tíz esztendeje elültetett mag, de ők készen állnak akár újabb két-három évtizedig „ápolni a növényt”.
reb A Főnix Csarnoktól kezdve a Beregszászi Pál Szakközépiskola tornaterméig nyolc helyszínen rendezték meg a Főnix-kupát. A hagyományos és kedvelt utánpótlás-kézilabdatorna jubileumi, tizedik kiadására több mint negyven sportszervezet majdnem nyolcvan csapata és ezer feletti gyerek nevezett.
„Voltunk már többen, de azt gondolom, hogy ez a maximum, ennyi résztvevővel tudjuk az általunk elvárt színvonalon megrendezni a kupát” – jegyezi meg az egyik szervező, Dobszai János, amikor a háromnapos viadalról kérdeztük.
fonix_kezi
A tizedik esemény újítást is hozott: eddig „csak” szakmai partner volt, most társrendezőként a Hajdú-Bihar megyei kézilabda-szövetség is beszállt a munkába, de Dobszai szerint kisebb városi összefogás és a Debreceni Sportcentrum-Sportiskola összes dolgozójának a munkája is kellett a sikeres lebonyolításhoz. Az esemény rangját jelzi, hogy vasárnap Zsiga Gyula, az MKSZ szakmai igazgatója, míg pénteken Papp György szakfelügyelő jelent meg Debrecenben.
A nívót igazán persze az mutatja, hogy visszatérő csapatok sora nevezett újra, ráadásul olyan neves műhely képviselői is érkeztek a cívisvárosba, mint a Pick Szeged.
A házigazda debreceniek egy elsőséggel és két második hellyel zártak a négy-négy korosztály versenyében. A Pumukli Kézilabda Akadémia két, a Szigetszentmiklós, a Balmazújváros, a Miskolc, a Pick Szeged és a Budapesti Honvéd egy-egy első helyet szerzett.
A torna valódi értékét azonban nem a győzelmek adják.
„Elcsépeltnek hangozhat, pedig tényleg valódi sportbarátságok születnek – teszi hozzá Dobszai. – S persze az edzők, gyerekek is jobban megismerhetik egymást a három nap alatt, máskor jellemzően csak egynapos viadalokon vesznek részt. Az esemény egyébként jó felkészülési lehetőséget adott a gyermekbajnokság következő szakaszára. Ráadásul annak a kötött szabályrendszerén túllépve a gyerekek a teljes szépségében élvezhetik és játszhatják a kézilabdát. ”
Dobszai Jenő edzőként vagy szervezőként az összes Főnix-kupán ott volt, így a kezdetektől láthatta, miként terebélyesedik az ország legnagyobb utánpótlás-kézilabdatornáinak egyikévé a debreceni viadal:
„Olyan ez, mint amikor a kertész magot ültet el, majd látja kifejlődni a virágot. Nagyon jó érzés.”
Amikor megkérdezzük, kívánhatunk-e újabb tíz évet, némi gondolkodás után vágja rá: inkább húszat-harmincat!
