Iskolák kapujában

Egyes sportágakban teljesen hétköznapi, hogy az olimpiákon és világversenyeken érmeket halmozó fiatalok „civilekként” egyetemre, főiskolára járnak, esetleg már felsőfokú végzettséggel büszkélkedhetnek. Ugyanakkor az évtizedekkel ezelőtt fogant közhiedelem szerint a labdarúgók még csak belülről sem láttak hasonló intézményt. Ez azonban ma már egyáltalán nem így van. Sőt.

Majer Dániel Általános sztereotípia, hogy a futballisták nem tanulnak, sokszor úgy kell őket „továbbkönyörögni” egyik évfolyamból a másikba, és a labdarúgáson kívül nem értenek semmihez. Manapság azonban ez már távolról sem igaz, az akadémiák ugyanis kezdetektől fogva igyekeznek tudatosítani növendékeikben, hogy a legtöbben nem a futballból fognak megélni, és még azok is, akik igen, sem gondolhatják azt, hogy ez az állapot örökké tart.

A Győri ETO utánpótlását adó Fehér Miklós Labdarúgó Akadémián nyelvi előkészítős, öt évfolyamos képzést kapnak az ifjú futballisták. „Az első évben heti tizennégy óra angolra, mellette négy németre járnak a srácok, de a későbbiekben is legalább heti négy órában tanulják ezeket a nyelveket – világosít fel Horváth Zsolt, az intézmény igazgatója. – A tanítási rendjük természetesen eltérő, az iskolában kezdenek, majd elmennek edzésre, utána ebédelnek, délután egytől fél ötig visszaülnek a padba, onnan pedig ismét a pálya felé veszik az irányt. Sok áldozatot hoznak tehát a sportágukért.” A képzés a sport kerettantervre épül, amelynek részét képezi a már az aktív pályafutás alatt kamatoztatható sporttörténet, sportismeret, sportetika és sportpszichológia. „Amikor tizennégy évesen hozzánk kerülnek, harmincból harmincan állítják, hogy a labdarúgásból szeretnének megélni. Csakhogy a tapasztalataink szerint ez legfeljebb egy-két gyereknek sikerül közülük. Nekünk végig úgy kell tehát dolgoznunk, hogy amikor erre néhány év múlva ők is rájönnek, lehetőségük legyen továbbtanulni, mert a többségük felnőttként a tanulás mellett futballozik majd, nem pedig fordítva” – mondja Horváth, büszkén hozzátéve, hogy idei végzőseik több mint fele a felsőoktatásban kívánja folytatni a tanulmányait. A győriekénél talán még nehezebb a nyitott akadémiai modellben működő intézmények helyzete, amelyek nem ritkán 50-60 külső iskolában helyezik el a növendékeiket. Gyarmati Zoltán, a Debreceni Labdarúgó Akadémia utánpótlásedzőből lett oktatásvezetője két évvel ezelőtt gyökeres változásokat vezetett be. „Olyan érzésem volt, mintha forgalommal szembe mennék az autópályán. Rengeteg időre és sziszifuszi munkára volt szükség ahhoz, hogy az edzők és a gyerekek is belássák: értük teszünk és nekik lesz jobb azzal, ha naponta foglalkozunk a tanulmányaikkal. Meggyőzni nagyjából akkor sikerült őket, amikor a kilencvenhatos korosztályból mindenki leérettségizett.”

Merthogy korábban a sikeres érettségi sem számított evidensnek. „Ma ott tartunk, hogy a kéthónapos felkészítő után a fiatalok szólnak: szükségük lenne még különórára. Van, aki matekversenyre, más diákolimpiára megy, a jelenleg az akadémián vagy az NB III-ban játszó kilenc végzősünkből pedig négy már jelezte, hogy szeretne továbbtanulni, méghozzá a Debreceni Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem vagy a Nyíregyházi Főiskola valamelyik szakán.” Győrött belső Facebook-csoport a garancia arra, hogy semmi ne maradjon titokban, a tanárok oda töltik fel az aznapi házi feladatot, amelyet a nevelők is látnak, vagyis a gyerekeknek esélyük sincs linkeskedni. S ez Debrecenben sem zajlik másképp. „Az osztályfőnökök azonnal írják az e-mailt, ha valami történik, beszélnek velünk, küldik az elektronikus naplót. Azt is sikerült elérnünk, hogy több hiányzást engedélyezzenek, mert ezek a gyerekek nem csavarognak, hanem mérkőzésre utaznak, edzésre mennek, tornákon vesznek részt. Én pedig örömmel látom, hogy ma már a buszra is magukkal viszik a könyvet, a leckét.” De nem csak Győrben és Debrecenben gondolják komolyan a továbbtanulást a diákok, a Honvéd utánpótlását adó Magyar Futball Akadémia végzősei közül például kilencen, míg a felcsúti Puskás Akadémia fiataljai közül hatan adták be jelentkezésüket egyetemre vagy főiskolára.