Szinte hihetetlen: a női birkózásban megközelíthetetlenül világelső Japán leányai aranyérem nélkül térnek haza a tajvani junior Ázsia-bajnokságról. A legtöbb dobogós helyezést, tizenötöt Üzbegisztán versenyzői szerezték, mégis a tizennégy érmet, közte nyolc aranyat begyűjtő Irán volt a legeredményesebb.
Szekeres István Japánban nyilván történelmi mélypontnak értékelik a női csapat szereplését a junior Ázsia-bajnokságon, hiszen a leányok a tajvani Tajcsungban nem nyertek egyetlen aranyérmet sem. A nyolc bajnoki címből Kína négyet, India, Kazahsztán, Kirgizisztán és Mongólia egyet-egyet szerzett meg.
Jing Liang nyerte a négy kínai arany egyikét, a döntőben 6-5-re győzve le a japán Ucsidzsót
Az okok feltárása természetesen a japán szakemberekre vár. Mi kettőt találtunk. Az első kevésbé lényeges, mármint az, hogy nem a legerősebb gárdát küldték a kontinensbajnokságra, hiszen nem is szokták, azon általában a következő évek bajnokjelöltjeit tesztelik. Az elmúlt öt évben, vagyis 2012-15 között így is 18 aranyat szedtek össze a lehetséges negyvenből. Ezzel szemben a fő eseményként kezelt világbajnokságokon huszonegyet. Tavaly az Ázsia-bajnokságon három első helyet szereztek, szemben az öt kínaival, mígnem a vébén hatot, szemben a nulla kínaival.
A másik, általunk vélt ok az, hogy nem sikerült a formaidőzítés. Hat érmet, négy ezüstöt és két bronzot ugyanis így is nyertek, és a fogásnem pontversenyében a második helyen végeztek. Ezzel szemben… A döntők közül a 48 kg-ban Csihiro Szavada 4-2-re kapott ki, az 51 kg-os Csiszaki Hori és az 55 kilós Tomoha Ucsidzso egyaránt 6-5-re, míg a 63 kg-ban Miszuzu Enomito 5-3-ra vesztette el a finálét. Vagyis nagyon szoros küzdelemben – úgy, hogy a hajrában nem sikerült érvényre juttatni a legendás japán küzdőszellemet, amely az éles forma ikertestvére.
Tizennyolc ország küldte el a versenyzőit a kontinensbajnokságra, és közülük tizenkettő nyert érmet. Hat ország tudhat magáénak kétszámjegyűt: Üzbegisztán 15, Irán 14, India 13, Kazahsztán és Kína 12-12, Kirgizisztán 10 dobogós helyezést ért el. (Japán hét éremmel zárt, közte szabadfogású arannyal, a 66 kg-os Rjoma Anraku révén.)
Nem kis meglepetésre egyedül Indiának van junior Ázsia-bajnoka mindhárom fogásnemben. Maga az indiai siker nem meglepetés, hiszen az országnak ősi gyökerű és nagyon gazdag a birkózókultúrája, más kérdés, hogy évtizedeken át a sportban is elszigeteltség jellemezte: nem vett részt világversenyeken.
A kontinensbajnokság legsikeresebb szereplője, Irán azért is nem szerezhetett aranyat mindhárom szakágban, mert a női birkózást – vallási okokból – nem vállalja. (Más kérdés, hogy nem sportöltözetű leányaik edzését videók is megmutatják. Lehet, hogy közel a frontáttörés?) A két férfiszakágban egyaránt hét érmet nyertek a legjobbjai Tajcsungban, a kötöttfogásúak 5 aranyat és két ezüstöt (a nyolc súlycsoportban), míg a szabadfogásban 3 arany, 2 ezüst, 2 bronz alkotja a gyűjteményüket.
Szejdilla Tazajev Türkmenisztán első junior Ázsia-bajnoka Fotók: unitedworldwrestling.org
Sporttörténelmet írt Türkmenisztán. A kötöttfogás 60 kg-os súlycsoportjában a tavalyi juniorvébé bronzérmese, Szajdilla Tazajev kőkemény csatában, 8-7-re verte a döntőben az iráni Abdevalit, és megszerezte hazája első junior-kontinensbajnoki aranyát. A második utánpótlás-diadalát, pontosabban az elsőt Sorat Hodajevnek az 1994-ben (!), a kötöttfogás 65 kg-os súlycsoportjában szerzett serdülő-világbajnoki aranyérme után.
Ez a példa is azt mutatja, hogy évről évre szélesedik és erősödik a világ korosztályos élmezőnye (is). És persze, azt is, hogy az augusztus 1-jén kezdődő, finnországi juniorvébé nekünk sem lesz lakodalmi menet…
Azt azonban előre, bárkivel lefogadom, hogy Tamperében a japán női birkózók minimum három aranyérmet nyernek.
A pánamerikai juniorbajnokság összefoglalója ITT található. A korosztály Európa-bajnokságát a jövő héten rendezik meg Dortmundban.
Egyéb korosztályos hírek BIRKÓZÁSBAN a sportági aloldalunkon.
