Markovits reformokat sürget

Zalaegerszegen rendezték meg a teniszezők országos bajnokságát. Markovits László a látottak alapján mondja el véleményét, s mint egykori sokszoros bajnok, valamint jelenlegi sportvezető, reformokat sürget. Szerinte nehéz helyzetben van a sportág Magyarországon, ezért új alapokra kell helyezni az utánpótlás-nevelést.

Gy. Szabó CsillaTöbb mint tíz napra, Zalaegerszegre költözött a hazai teniszvilág. A nyugat-dunántúli város adott otthont az országos bajnokság mérkőzéseinek, amely mind a versenyzők, mind pedig a szakvezetők legnagyobb örömére sikeresen zárult. Droppa Erika versenyigazgató és stábja nagyszerűen helytállt, a szélsőséges melegben is megszakítás nélkül bonyolították a mérkőzéseket. Volt tennivalójuk bőven, hiszen négy korcsoportban, fiúknál és lányoknál, egyesben és párosban, valamint a csapatoknál is megteltek a táblák, s ezáltal a pályák is. A bajnokság különleges résztvevője Markovits László volt, aki három minőségben követte az eseményeket. Egykoron maga is profijátékos volt, 11 éven át a férfi Davis Kupa-csapat oszlopos tagja, ma sportvezető, 2002 óta a Vasas Sport Club elnöke. Igazából a harmadik „tisztsége” csalogatta Zalaegerszegre. Fia, Milán, a legkisebbeknél, vagyis az U12-esek küzdelmében lett második. Markovitséknál úgymond családi ártalom, hogy millió szállal kötődnek a sporthoz, s amit csinálnak, azt a lehető legeredményesebben próbálják tenni. S mivel a sportszerűséget is alapnak tekintik, az apuka a szakmai szempontok előtérbe helyezésével nyilvánított véleményt a verseny lebonyolításáról.

− Minden tiszteletem azoké, akik a versenyzők érdekében ezt a majdnem két hetet a helyszínen végigdolgozták − mondta Markovits, amikor az országos bajnokságon tapasztaltakról kérdeztük. – Nagy munkát végeztek, amiért köszönet illeti őket, de úgy gondolom, néhány szakmai észrevételt is feltétlenül meg kell fogalmazni a verseny kapcsán. Rossz döntésnek tartom például, hogy a tizenkét éven aluliaknál nem használták a „háttérranglistát”. Az évközi kisebb versenyeken ez a lebonyolítási mód elfogadható, hiszen külföldi példák igazolják, hogy lehetnek pozitív hatásai. Országos bajnokságon azonban nem szabad felborítani az erőviszonyokat, értékelni kell a gyerekek korábbi teljesítményét. − Az ön fia éppen ebben a kategóriában indult és jutott el a döntőig. − Ezért is tartom objektívnak a megközelítésemet. Nagyon büszke vagyok Milánra, a maga szintjén remekül játszott és küzdött, de pont a kiemelés hiánya miatt lett reális lehetősége a döntőbe jutásra, márpedig úgy gondolom, országos bajnokság kimenetelét nem szabad a sorsolás szeszélyeire bízni. − Többen panaszkodtak a körülményekre, hogy nem volt elegendő pálya... − Értem és megértem a szövetség korábbi döntését, miszerint az egyik évben Budapesten, a másikban pedig vidéken rendezik a bajnokságot. Ez jó kiindulási elv, ám az esemény helyszínének kijelölése előtt pontosan kell felmérni, hogy a versenyszámok, indulók és a fordulók számának ismeretében hány pálya szükséges a zökkenőmentes lebonyolításhoz. Ebbe értendő többek között a helyszínen biztosított elegendő beütési és edzéslehetőség is. Úgy gondolom, ezeket a paramétereket nem mérték fel megfelelően az idei bajnokság előtt, a létesítmény, a rendezők legnagyobb igyekezete és jóindulata ellenére sem volt alkalmas ilyen meccs- és versenyzőszámú esemény lebonyolítására. − Hogy tetszettek a mérkőzések? − Sok színvonalas találkozót láttam, többekben megvan a lehetőség, hogy jó teniszezővé váljon. De ez nagyon nehéz pálya. Fontos lenne, hogy a szövetség fajsúlyos döntései előtt meghallgassa azokat a szakembereket is, akik hosszú évtizedek óta dolgoznak az utánpótlás-nevelésben. Sokakkal beszélgettem Zalaegerszegen, és egyetértettünk abban, hogy ezen a téren mindenkiben van hiányérzet. − Miben látja a megoldást? −Vannak építő jellegű kezdeményezései a szövetségnek, nagyon fontosak lehetnek a látványos, rangos versenyek, amilyeneket az elmúlt években sikerült rendezünk. Ilyen kirakatra is szükség van. De ha nincs mögötte az utánpótlás-nevelésben olyan rendszer, amely minden fontos résztvevő érdekeit szem előtt tartja, akkor nem várható jelentős előrelépés.

− Milyen konkrét döntésekre gondol? − Nincs könnyű helyzetben a magyar tenisz. Világviszonylatban ez az egyik legnépszerűbb sportág, tehát nehéz felvennünk a többiekkel a versenyt, ugyanakkor nagyon költséges is. Utóbbi nagyon szűkíti a merítési lehetőségeinket. Mindenekelőtt olyan kereteket, támogatásokat kellene kialakítani, amelyek ténylegesen segítik a meglévő nevelőműhelyeket, azokat feltétlenül, ahol azt a létszám és az eredmények indokolják. Ezt követően professzionális feltételrendszerre van szükség, amelyet csak a szövetség tud megteremteni, hiszen ahhoz állami forrásokra, központosításra és további kiemelt szakemberek bevonására van szükség. Ez a rendszer természetesen csak akkor lehet működőképes, ha klubok és a nevelőedzők méltó erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesülnek. Megoldás lehet bónuszrendszer létrehozása, amely segítené a szakemberek motivációjának megőrzését újabb tehetségek kinevelésére. De később arra is lehetőséget kaphatnának, hogy ők maguk vigyék tovább a játékosaikat, szövetségi keretek között. − Ismer olyan szakembereket, akik önhöz hasonlóan látják a magyar tenisz jövőjét? − Nagyon sok szülővel és edzővel beszélgettem Zalaegerszegen, és többen egyetértettek velem. Felmerült érdekképviselet létrehozása is, amely az általam is felsorolt problémák megoldására összpontosítana, vagyis a háttérmunka és az utánpótlás-nevelés mielőbbi megreformálására. Szívügyem a sportág, ezért az elkövetkező hónapokban személyesen is mindent megteszek azért, hogy az ötletből valós kezdeményezés legyen. További korosztályos hírek TENISZBEN a sportági aloldalunkon.