A labdarúgó NB I-ben szereplő U20-as játékosok alacsony száma az MLSZ figyelmét sem kerülte el. Bánki Erik elnökségi tag után Csányi Sándor, a szövetség elnöke is kritikusan értékelte helyzetet, így könnyen lehet, hogy a fiatalszabály utolsó évének vagyunk a tanúi.
Leiner Soma - utanpotlassport.hu„Eltelt egy év, látjuk melyek a fiatalszabály előnyei, hátrányai, és úgy gondoljuk, hogy valóban a fiataloknak a saját tehetségükkel, rátermettségükkel, a sebesség felvételével kell bizonyítaniuk azt, hogy képesek arra, hogy 17-18-19 évesen az első csapat tagjai lehessenek, nem kell ehhez többletmotiváció” − fogalmazott Bánki Erik, az MLSZ elnökségi tagja.
Csányi Sándor is észlelte, mélyponton a fiatalszabály Forrás: nemzetisport.hu
Ismert mondatok, hiszen az NB I-es edzők többsége is hasonlóan vélekedik a kérdésről. A fiatalszabály ettől függetlenül nem fekete-fehéren rossz kezdeményezés, hiszen az előző bajnokságban azt tapasztaltuk, hogy a klubok többsége él a lehetőséggel, sokszor 1000 játékpercnél is több jutott az U20-as futballistáknak fordulónként. Sőt, a Budapest Honvéd három 20 év alatti játékossal nyert bajnokságot tavaly.
Ennek ellenére szinte csak negatív tapasztalatot jegyezhetünk fel a most futó évadban. Az ifjú játékosok aránya, ezáltal a játékperceik száma is jelentősen csökkent. A tehetősebb hazai klubok szinte egyáltalán nem vetik be az utánpótlásból érkező labdarúgókat, immár kevés klub bízik saját akadémiájában. Kivételek persze mindig vannak.
Korábbi írásunkban George F. Hemingway, a Honvéd tulajdonosa világított rá ennek a miértjére. Az edzők eredménykényszerben dolgoznak, a kiesés ellen küzdő egyletek pedig nem tehetik meg, hogy kipróbálják a fiatalokat, hiszen akár az élvonalbeli tagságukba is kerülhet.
De tényleg arról lenne szó, hogy Magyarországon legfeljebb három-négy akadémia végez érdemi munkát?
Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, ha nem is nyíltan, de erre is utalt a Világgazdaságnak adott interjúban:
„Változtatni kell, ezért is tervezzük átalakítani az utánpótlásképzés támogatását, döntően arra építve, hogy ki nevel ki olyan játékosokat, akik akár a saját, akár más NB I-es vagy NB II-es klubban, külföldi bajnokságban, a válogatottban szerepelnek. Azoknak az utánpótlásműhelyeknek, amelyek nem képesek kinevelni ilyen játékosokat, fölösleges támogatást adni, minderről már a hetekben tárgyal az MLSZ.”
A támogatási rendszer átalakítása mellett lényegi kérdés a fiatalszabály sorsa is, amivel kapcsolatban szintén (ön)kritikát fogalmazott meg a szövetség első embere:
„Azzal elégedett vagyok, hogy a külföldi labdarúgókra jutó játékpercek száma csökkent 2010 óta, a fiatal játékosok szerepe viszont kevesebb bizakodásra ad okot. Míg a környező országokban komoly meccsterhelést kapnak a tizennyolc-tizenkilenc éves játékosok, addig nálunk még mindig az idősebb, tapasztaltabb játékosoké a főszerep. Márpedig az életkor szorosan összefügg a piaci értékkel. Egy huszonkét éves futballista ára a többszöröse lehet a hasonló képességű harminc esztendős társáénak, de ehhez fel is kell hozni a megfelelő szintre.”
Egybehangzó tehát az elnökség tagjainak a véleménye, így könnyen lehet, hogy az évad végeztével lezárul a fiatalszabály korszaka...
További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.
