Habot a tortára!

A magyar U17-es leány kosárlabda-válogatott a rendkívül előkelő negyedik helyen zárta a minszki korosztályos világbajnokságot. A csapat kulcsjátékosaival beszélgettünk a történtekről, s arról, hogyan értékelik a megméretést.

Krasznai Bence – utanpotlassport.hu  Remekül szerepelt a magyar U17-es leány kosárlabda-válogatott a minszki korosztályos világbajnokságon, ugyanis a rendkívül előkelő negyedik helyen zárta a megméretést. Az út nagyon hosszú volt. Meg kellett hozzá nyerniük a csoportot, majd Angolán és Japánon is át kellett verekedniük magukat a lányoknak. S bizony egyik sem volt egyszerű feladat.

A C csoport elsőségéhez a spanyol válogatottat kellett legyőzniük, amely a világbajnokságot megelőző felkészülési időszakban háromszor is diadalt aratott ellenük. Igaz, mind a három esetben csupán egy-egy kosár döntött a két csapat között. Ez a különbség maradt, de most a magyar együttes nyert 57−56-ra. A nyolcaddöntőben így könnyebb ellenféllel nézhetett farkasszemet Völgyi Péter együttese: Angolán kellett túljutnia, s ez magabiztosan sikerült is. A négy közé jutásért viszont parádés mérkőzésen verekedte át magát Japánon a csapat; 12 pontos hátrányból fordította meg a találkozót, s jutott az elődöntőbe. Érdekesség, hogy a magyar válogatott tagjai legnehezebb akadályként nem a két utolsó meccset emelték ki. Erről beszélt oldalunknak Mányoky Réka, aki 9,4 pontos meccsenkénti átlaggal fejezte be a vb-t: „A spanyolok és a japánok elleni ütközet volt a legnehezebb, s egyben a legizgalmasabb. Előbbivel szemben már nagyon érett, hogy felénk forduljon a kocka, hiszen a felkészülési időszakban háromszor kaptunk ki tőlük úgy, ahogyan most ők tőlünk. Az ázsiaiak játéka rendkívül gyors, teljesen új volt a helyzet, s az elején nem is tudtunk velük mit kezdeni, de aztán szerencsére megtaláltuk az ellenszert.” A négy között viszont jött az Egyesült Államok válogatottja, amely 52 (!) ponttal verte meg később Franciaországot a döntőben, s átlagosan 48 (!) ponttal múlta felül az ellenfeleit a tornán. Völgyi gárdája 45 pontos vereséget szenvedett ellenük.

Az alakulat irányítója, Angyal Barbara így emlékezik vissza a párharcra: „Erőnlétben, technikai tudásban, s igazából mindenben a mezőny fölé nőttek. Eszméletlen volt megtapasztalni, mire képesek a pályán. Amikor Péter lehozott játék közben, odasúgta a fülembe, hogy ilyen lesz a felnőtt elsőosztályban játszani a következő szezonban (a Csata DSE feljutott az idén az élvonalba), és igaza van. Csupán mosolyogni tudtam. Boldog voltam, hogy ilyen erős csapat ellen játszhatok. Mindenki tudta, hogy megnyerik ezt a trófeát.” A lányok a bronzmérkőzésen a két évvel ezelőtti győztes ausztrál csapattal kerültek szembe, s drámai vereséget szenvedett; az utolsó negyed előtt még hat ponttal vezettek, a végjátékot azonban jobban bírta az ellenfél. Az ausztrálok végül ugyancsak hat ponttal nyertek, így a mieink a nagyon előkelő negyedik helyen zárták a világbajnokságot. A gárda centere, Kiss Angelika fejtette véleményét az eredményről:

„Ha a torna előtt felajánlják, hogy negyedikek leszünk, azt hiszem, mindegyikünk aláírta volna. De, ha azt nézzük, hogy meglehetett volna a bronzérem, akkor azért maradt némi hiányérzet bennünk. Koncentráltabbak voltak, valamint erőnlétben is jobban bírták az ausztrálok a végét.” Varga Alíz így emlékezik vissza: „Rajtuk és rajtunk is látszódott a fáradtság. Nem szabad elfeledni azt sem, hogy legjobb játékosukat, Shyla Jade Healt egészen a végéig semlegesíteni tudtuk, a végére viszont megtalálta gyenge pontjainkat, s gyakorlatilag megállíthatatlanná vált. De én úgy éreztem, hogy hatpontos előnyünk kicsit dekoncentrálttá tett bennünket. Úgy vélem, ezek elegye okozta, hogy Ausztráliáé lett a harmadik hely.” Nem sok ideje maradt a csapatnak pihennie, ugyanis szombaton kezdődik Udinében az U18-es Európa-bajnokság, amelyen szinte száz százalékban ugyanennek a gárdának szurkolhatunk. „Muszáj lesz regenerálódnunk. Szaunáznunk kell, s hideg vízben fürödnünk, így könnyeben frissül fel a szervezetünk. Bízom benne, hogy segít. Kettő, maximum három új taggal bővülünk az Eb-re, amelyen nem kell meglepődni, ha nem szerzünk érmet. Mindezek ellenére, úgy gondolom, hogy reális esélyünk van eljutni a negyeddöntőig, s ha ott nyerni tudunk, az már csak a hab lesz a tortán” – zárja le Angyal. Amit a világbajnokságról írtunk Nyolc közé távolról? Argentína kipipálva Hibátlan mérleg Tarolással a nyolc között Úton a négy közé Elődöntőben a magyar csapat! A bronz a cél Hajszálon múlott a bronz  Egyéb korosztályos hírek KOSÁRLABDÁBAN a sportági aloldalunkon.