A folyamatos sikerek ellenére sem választja túl sok gyerek a rövid pályás gyorskorcsolyát, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az országos bajnokságon résztvevő fiatalok száma. Így a szövetség egyik legfőbb feladatának tartja az utánpótlásbázis növelését. A gyorsasági ágazat szakmai igazgatójával, Telegdi Attila mesteredzővel beszélgettünk szervezete erre irányuló törekvéseiről.
Krasznai Bence – utanpotlassport.hu A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség egyik legfőbb feladatának tartja az utánpótlásbázis növelését a rövid pályás gyorskorcsolyában. Ez nem véletlen, hiszen a korosztályos országos bajnokságon (7–18 éves korig) az utóbbi három évben csupán egyszer voltak száznál többen, 2017-ben.
Bácskai Sára Lucának ez lesz az utolsó szezonja utánpótláskorúként Fotó: M4
„A létszámok köszönőviszonyban sincsenek az eredményességünkkel – így a gyorsasági ágazat szakmai igazgatója, Telegdi Attila mesteredző. – Bátran kijelenthetjük, hogy a minőségi munka megvan, már csak gyerekek kellenek.”
Érdekesség, hogy a férfi 5000 méteres váltó Pjongcsangban szerzett történelmi olimpia aranyérme után (az első téli magyar ötkarikás bajnoki cím) sem észlelhető nagyobb mértékű érdeklődés a szakág iránt. Kivételt jelentenek a budapesti klubok, azon belül is leginkább az MTK Budapest korcsolyaszakosztálya.
A szervezet mindig jelen van a téli sportágválasztókon, ahol minél több gyerek figyelmét szeretnék felkelteni a korcsolyázás iránt. Emellett létrehozta a Sport XXI. programot is.
„Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a programmal kapcsolatban, de építő jellegű kritikák is érkeztek− mondja Telegdi. − Úgy döntöttünk, szeretnénk szélesíteni a program körét és javítani a minőségét is. Több gyerekhez juttatnánk el a Sport XXI. lehetőségeit, emellett magasabb szintű műhelytámogatásokat nyújtanánk. Hamarosan elkészül a Nemzeti Korcsolyázó Központ, ahol minél több fiatalt szeretnénk nevelni.”
A Sport XXI. a négy és hét év közötti gyerekek oktatásán alapul. Minden magyar műhely igényelheti, amelynek van 60x30 méteres jégpályája. A kis sportolókkal heti két-három alkalommal foglalkoznak, és a megfelelő kiválasztás után szakágat ajánlanak nekik.
És ha már a lehetőségeknél tartunk: a szervezet egyesületet szeretne létrehozni minden olyan városban, amelynek van szabványméretű (60x30 méteres) jégpályája. Ugyanezen városokban érnék el azt is, hogy az iskolák testnevelési programjában szerepet kapjon a sportág. A szakember beszélt a szövetség erre irányuló törekvéseiről:
„Remek ötletnek tartjuk, hogy az iskolák testnevelési programjában szerepet kapjon a sportág. Tárgyalást folytatunk a Testnevelési Egyetemmel, hogy foglalják bele a tanárok képzésébe a korcsolyaoktatást is.”
Telegdi azt tartja reálisnak, hogy mindezek segítségével évente harmadával növekedjen az utánpótlásbázis.
„Van más terv is: eddig csak hétvégente volt keretedzés Budapesten, ez idén megváltozott; hétköznap is a felnőttekkel egy helyen készülhetnek a fiatalok. Mi több, az olimpiai csapat edzői felváltva foglalkoznak velük annak érdekében, hogy a technikai hiányosságokat javítsák. Többüknek komoly áldozatot kellett hozni: sokan közülük magántanulói státuszt vettek fel. A szövetség támogatja vagy kifizeti a sportolók lakhatását.”
Egyéb korosztályos hírek KORCSOLYASPORTOKBAN a sportági aloldalunkon.
