Nincs útlevél a felnőttek közé!

Egy nap az utánpótlásért – Segítség, felnőttem! címmel immár nyolcadszor tart nagyszabású konferenciát az utanpotlassport.hu szerkesztősége november 27-én a Testnevelési Egyetemen. Az előadók közül az immár a felnőttek mezőnyébe került fiatal sportolók személyes tapasztalatairól Valkusz Máté 20 éves teniszező beszél majd, akit menedzser-édesanyján, Valkusz Valérián kívül edzője, Kuhárszky Zoltán is elkísér az eseményre. A kiváló szakember ennek kapcsán adott interjút honlapunknak.

Gy. Szabó Csilla – utanpotlassport.hu A magyar teniszsport egyik legtapasztaltabb szakembere, Kuhárszky Zoltán játékosként és edzőként egyaránt megélte az utánpótláskorból kinövő fiatal sportolók felnőttek közé történő beilleszkedésének nehézségeit. És még ma is nap mint nap szembesül a problémával, hiszen jelenlegi topjátékosa, a 20 esztendős Valkusz Máté, éppen ebbe a „veszélyeztetett korosztályba” tartozik. S bár a világ, abban pedig a teniszvilág különösen nagyot változott azóta, hogy az egykori kiváló játékos az ATP-világranglista előkelő 53. helyén érte el karrierjének csúcspozícióját – edzőként pedig nem kisebb sztárokkal dolgozott, mint a német Anke Huber, az amerikai Jennifer Capriati és a szerb Ana Ivanovics –, a probléma ugyanaz. A sikeres juniorkarrier egyetlen fiatal kezébe sem ad érvényes útlevelet a felnőttek közé. S bár a korosztályváltás nehézségeivel kisebb-nagyobb mértékben valamennyi sportágban találkozni lehet, Kuhárszky honlapunknak elsősorban sportága egyéni sajátosságaira hívta fel a figyelmet.

A NOVEMBER 27-I UTÁNPÓTLÁS-KONFERENCIA RÉSZLETES PROGRAMJA ÉS JELENTKEZÉS ITT

− A tenisz az egyik legprofibb sport, ezért a konkurenciaharc is rendkívül kiélezett. Minél több pénz van egy sportágban, annál többen szeretnének a csúcsra jutni. A hölgyek között a teniszezők keresik a világon a legtöbbet, de a férfiak sem panaszkodhatnak. Az egyéni sportok tekintetében a második legjobban fizetett szakma az övék, s ha a csapatokat is figyelembe vesszük, akkor is benne vannak a top tízben. Ez a realitás. Ha valaki ide akar betörni, annak vállalnia kell a kemény versenyfutást. A sportág specifikumai pedig csak tovább nehezítik az elszánt teniszezők dolgát. − Mire gondol, amikor a sportág egyéni sajátosságairól beszél?

− A mi esetünkben nagyon hosszú a képzési idő. Attól a pillanattól, hogy a gyermek ütőt vesz a kezébe, egészen addig, hogy a felnőttek között a top százba kerül, akár tizennyolc év is eltelhet. A lányok esetében ez rövidebb periódus, de náluk is legalább tizennégy-tizenöt befektetett évre kell számítani az igazi eredmény eléréséig. Sportágunk rendkívül összetett, mind technikailag, mind mentálisan, nemkülönben a koordinációs készségek tekintetében. Ezt az időt sajnos nem lehet megspórolni. Játékosnak, szülőnek és edzőnek a legnagyobb összhangban kell ezt az embert próbáló időszakot végigmenedzselnie. Szándékosan használtam a menedzselés szót, hiszen annyira komplex feladatokat rónak a mindennapi teendők erre a hármas egységre, hogy ez másképpen nem megvalósítható. − Sok országban a nyilvánvaló nehézségek ellenére is eredményesen oldják meg a problémát. Nálunk ez miért megy nehezebben? − Ennek két nagyon fontos oka is van. Más nemzeteknél komolyabb hagyományokkal büszkélkedhet a sportág, mint Magyarországon, s így több a nemzetközi szinten elismert játékos is. A gyerekek számára ugyanakkor nagyon fontos, hogy sikeres sportolókat lássanak maguk előtt, akik utat mutatnak nekik. Akik saját példájukkal bizonyítják, hogy érdemes befektetni, nekik is sikerült. Nem is kell olyan messzire menni, elég Csehországig, ahol mindig akadnak topjátékosok, akik egymást húzzák. A másik probléma hazánkban, hogy nincs kialakult struktúra, amely széles bázisból kiindulva alulról felfelé adná az ígéretes játékosokat. A rendszerváltás után megszűnt nagy klubok helyére lépett kisebb és üzleti alapokon működő egyesületek ezt a helyzetet sajnos nem tudják eredményesen kezelni. S noha amatőr szinten sokan teniszeznek, kevesen versenyeznek. Felülről ezen nehéz változtatni. − Tapasztalatai alapján mi a felnőtt és a juniormezőny közötti legnagyobb különbség a felkészülést illetően? −A fiúk esetében elsősorban nem is a mentális, sokkal inkább a fizikális képességeken múlik a sikeres korosztályváltás. A felnőttek között hihetetlen a tempó, amelyhez egy ifiből éppen kiöregedő fiatalnak nemcsak hozzá kell szoknia, hanem hozzá is kell erősödnie. Ezért olyan fontos a türelem. A helyesen lefektetett technikai alapokról nem is beszélve. A kezdetektől fogva hosszú távon kell gondolkodni, előremutató, modern teniszt tanítani a gyerekeknek, amellyel egész karrierjük során sikeresek lehetnek. A korosztályos versenyeken még az egyszerű mennyiségi munkával is lehet eredményeket elérni, később viszont ez már nem elég. Szülőnek, játékosnak és edzőnek ezért kell teljes összhangban dolgoznia, ha el akarja kerülni a korosztályváltás buktatóit.

A november 27-én a Testnevelési Egyetemen tartandó Egy nap az utánpótlásért – Segítség, felnőttem! című konferencia előadói: Köpf Károly, a Magyar Edzők Társasága titkára Dr. Pavlik Gábor egyetemi tanár, a 2000 és 2008 között háromszor is olimpiai bajnok vízilabda-válogatott sportorvosa Valkusz Máté 20 éves teniszező, korábbi junior-világranglistavezető, a Davis–kupa-válogatott tagja, Valkusz Valéria, Máté édesanyja, menedzsere és Kuhárszky Zoltán, Máté edzője, korábbi Davis–kupa-kapitány Dr. Lénárt Ágota egyetemi docens, a Testnevelési Egyetem Pszichológiai és Sportpszichológiai Tanszékének vezetője Mocsai Tamás, a Nemzeti Kézilabda Akadémia ügyvezetője és Németh András, a Váci Női Kézilabda SE szakmai igazgatója Szita Márton többszörös korosztályos Európa-bajnoki érmes, 23 éves asztaliteniszező Bodnár Péter, a kosárlabda-szövetség főtitkára Dr. Sós Csaba, a Testnevelési Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, az úszóválogatott szövetségi kapitánya

A KONFERENCIA RÉSZLETES PROGRAMJA ÉS JELENTKEZÉS ITT

További korosztályos hírek TENISZBEN a sportági aloldalunkon.