Szabályváltozások elfogadva!

A vizes sportokat tömörítő nemzetközi szervezet (FINA) elfogadta a vízilabdára vonatkozó szabálymódosító-csomagot, amelynek célja leginkább a játék felgyorsítása. A szombathelyi ifjúsági világbajnokságon és az emlékezetes berlini Világkupán, a magyar sikerrel zárult eseményen is tesztelték ezeket.

UP-info „Csomagban megszavazták!” – küldte azonnal az információt Katona Norbert, az FTC-Telekom technikai vezetője a kedden kezdődő rövidpályás úszó-világbajnokság helyszínéről, a kínai Hangcsouból. A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) kongresszusán a „Vízilabda 21 reformcsomag” került terítékre, avagy azokról a szabályokról értekeztek a vezetők, amelyeket a nyári Világkupákon és utánpótlás-világversenyeken, többek között a szombathelyi ifjúsági világbajnokságon teszteltek. A részvevők között ott volt dr. Kemény Dénes, a FINA edzőbizottságának alelnöke és dr. Molnár Tamás, a LEN és a FINA technikai bizottságnak tagja – utóbbi kettős minőségében nyilatkozott honlapunknak: „A kongresszus egyben szavazott a javaslatokról, ami azt jelenti, hogy van néhány olyan pont, amelyet az európai szövetség megfontolásra újragondolt volna, de hiába. A LEN-megbeszélés alapján kijelenthetem, az európai országok jelentőségét hangsúlyozta szinte mindenki, ezért is fáj Európának, hogy ezt nem vették figyelembe. Ami a szabályokat, a játékot magát illeti: az európai országok is az ismert módosítások pártján voltak, senkinek sem volt kifogása ellenük. A technikai bizottság tagjaként az európaiak véleményét tolmácsolva három dologgal kapcsolatban emeltem kifogást, közülük kettőnek van igazán jelentősége. Az egyik az időkérések számának csökkentése, a másik a félidei szünet rövidítése három percre. Tekintettel arra, hogy a szabályváltoztatások után fizikailag egyértelműen megterhelőbb lesz egy-egy mérkőzés a játékosoknak, felhívtuk a figyelmet, hogy ez a két változtatás nem feltétlen állja meg a helyét. A játékosok egészségének érdekében érdemes lett volna minimum megfontolni, ennek ellenére miután a kongresszus csomagban szavazott, változtatás nélkül ment át minden.”

Háromszoros olimpiai bajnokunktól megtudtuk, az új szabályokat az Európa Kupa-döntőktől vezetik majd be. Egyúttal minden jel arra mutat, hogy a tokiói limit miatt bevezetett 11-es keretek csak az olimpiákon élnek majd, avagy a többi világversenyt 13 játékossal, vagy akár a kontinensviadalokat 13+2 játékossal rendezik. Ami az új szabályok látványosabb részét illeti: a támadóidő újraindulása esetén – például szögletnél – harminc helyett csak húsz másodpercük lesz a csapatoknak a támadásra. Rövidülnek a mérkőzések, mivel az eddigi negyedenkénti egy időkérés helyett egy csapat összesen kétszer kérhet szünetet, valamint a nagyszünet az eddigi öt perc helyett három percig tart majd. A kapus átúszhat a félpályán, hat méterről lehet a szabaddobást ellőni, akár lóbából is. A sarokdobást egyből rá lehet lőni, cserélni félpályáig bárhol lehet. Változás még, hogy ha a kapu felé úszó támadó játékost a kaputól hat méteren belül hátulról szabálytalanul – vagyis nem csak a labdát érintve – akadályozzák a lövésben, a játékvezetőnek büntetőt kell ítélnie. Kemény Dénes arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani módosítások (amelyeket 181 igen, 8 nem, illetve két tartózkodás mellett fogadtak el) felgyorsítják a játékot, ugyanakkor egy korábbi szabályváltozással együtt – miszerint az olimpián csak 11 játékos nevezhető – veszélyes lehet, hiszen könnyen elképzelhető, hogy „elfogynak majd az együttesek”, ez pedig ronthatja a sportág megítélését. További korosztályos híreink VÍZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.