Párhuzamos utakon

A Budapest Honvéd-MFA neveltjei, az U19-es válogatott alapemberei. Neves nyugat-európai akadémián nevelkedtek, mígnem most hazaszerződtek, és a felnőttek között bizonyítanának. Tapasztalatokról, tervekről és a közelgő Európa-bajnoki elitkörről kérdeztük Schön Szabolcsot és Szerető Krisztofert.

Leiner Soma - utanpotlassport.huRengeteg a közös pont Schön Szabolcs és Szerető Krisztofer pályafutásában, kezdve onnan, hogy mindketten szélsők, és mindketten a Honvéd akadémiáján nevelkedtek. A fejlődésük érdekében Nyugat-Európába szerződtek – Schön a holland Ajaxba, míg Szerető az angol Stoke City akadémiájára. Párhuzamos a folytatás is: mindketten késznek érezték magukat, hogy a felnőttek között játsszanak hétről-hétre, így előbbi az MTK Budapest, míg utóbbi a Ferencváros együttesébe tért haza. Az U19-es válogatott támadóit elsősorban az elmúlt évek tapasztalatairól, illetve a közeljövő terveiről faggattuk, de a márciusi Eb-elitkör is terítéken volt.

Mindketten megálltátok a helyeteket a nyugat-európai utánpótlásban, mégis hazaszerződtetek. Végtére is, miért döntöttetek így? Schön Szabolcs: Célul tűztem ki az elkövetkező időszakra, hogy felnőttek között futballozzak. Hollandiában ennek nem volt egyelőre realitása, túl fiatal vagyok, az első csapatban pedig óriási a konkurencia. Ezért is tartom jó döntésnek, hogy az MTK-ba szerződtem, hiszen itt az arra érdemes fiatalok megkapják a bizalmat az NB I-ben. Szerető Krisztofer: Miután a Stoke felnőttcsapata kiesett, rengeteg új játékos érkezett a klubba, ők sokszor lejátszottak az U23-as csapatba is, így nekünk, fiataloknak nemigen jutott lehetőség. Mondhatjuk azt is, hogy türelmetlen voltam, de úgy érzem, kész vagyok arra, hogy felnőttek között futballozzak. Adódtak lehetőségek a külföldi folytatásra is, kerestek Olaszországból, illetve a Legiától, ám a tanulmányaim és a családom miatt a Ferencváros mellett döntöttem. Milyennek értékelitek a külföldön eltöltött időszakot? S. Sz.: Sokat köszönhetek az Ajax akadémiájának, szinte minden téren nagyot ugrottam előre: gondolkodásban és játékban is felgyorsultam, sokat fejlődött a gyengébb lábam, és az első érintéseim is pontosabbak lettek. A Honvéd utánpótlásához képest más szintet képvisel az Ajax akadémiája, még akkor is, ha a kispesti bázis az egyik legjobb Magyarországon. Sz. K.: Úgy érzem, párhuzamosan fejlődött a személyiségem és a játékom – az utóbbi másfél évben egyedül éltem, megkomolyodtam, és játékban is előreléptem. A körülményeket és az edzések tempóját nem lehet összehasonlítani azzal, amilyet itthon tapasztaltam, már az utánpótlás-korosztályban jelentős a különbség. Elképesztő a hajtás, a tréningeken is óriási az iram. Először vagytok tagjai felnőttcsapat keretének – milyenek az első tapasztalatok? S. Sz.: Teljesen más érzés felnőttek között készülni, edzeni, ugyanakkor nagyon segítőkész a csapat, így nincsenek beilleszkedési gondjaim. Különösen hálás vagyok a csapatkapitány Kanta Józsefnek, aki rengeteget segített ez első néhány napban. Igyekszem felvenni az edzések tempóját, az Ajax U19-es együttesének edzéseihez képest az MTK tréningjei sokkal intenzívebbek. Sz. K.: Pozitívan értékelem a törökországi felkészülést, hiszen megismertem a játékosokat és az edzőt, ráadásul rajtam kívül több fiatal játékos van még a csapatban. Hamar kiderült, hogy a felnőttfutballban keményen megkövetelik az utasítások betartását, ha pedig hibázol, nem azt mondják, hogy „majd legközelebb”, hanem „jön helyetted más” a csapatba. Nem egyszerű a helyzetünk, harmincegyen vagyunk a keretben, ráadásul a Ferencváros a harmadik csillagra, azaz a harmincadik bajnoki címre hajt. Ugyanakkor bízom benne, hogy megkapjuk a lehetőséget, hiszen mi, fiatalok jelentjük a magyar futball jövőjét.

Egyikőtök sem tett még le a külföldi karrierről, ugyanakkor először az NB I-ben várnak rátok feladatok. Melyek a következő időszak legfőbb célkitűzései? S. Sz.: Nagyon szeretnék először itthon bizonyítani; igyekszem megmutatni, hogy sokat tanultam Hollandiában, s ezt a tudást az NB I-ben is képes vagyok kamatoztatni. A következő fél évben az lesz a legfontosabb, hogy minél több játéklehetőséget harcoljak ki magamnak az MTK-ban. Sz. K.: Tavasszal szeretném beverekedni magam a keretbe, és remélem, hogy a következő szezonban akár már kezdőjátékosként számolnak velem. Egyelőre ez a legfontosabb, természetesen szeretnék még külföldön játszani, ahhoz azonban először itthon kell jól teljesítenem. Nehéz feladat előtt álltok az U19-es válogatottal, hiszen a németek mellett a horvátok és a norvégok ellen szerepeltek az elitkörben. Reális célkitűzés az Európa-bajnoki szereplés kivívása? S. Sz.: Nagyon várom már a mérkőzéseket, azt gondolom, hogy a horvátok és a norvégok ellen jó esélyekkel indulunk, és képesek vagyunk győzni, ha mindenki a maximumot tudja hozni. A németek ellen pokoli nehéz találkozóra számítok, az ellenfeleink közül őket tartom a legerősebb csapatnak. Kulcskérdés lesz, mire megyünk ellenük, ugyanis ebben a korosztályban már csak a csoportelsők jutnak el az Európa-bajnokságra. Sz. K.: Pozitívan állok a feladatok elé, erős ellenfelek ellen fogunk jó meccseket játszani. A közelmúltban, illetve az U17-es Európa-bajnokságon is okoztunk már meglepetéseket – a siker kulcsa ezúttal is az lesz, tudunk-e egymásért küzdeni úgy, mint két éve Horvátországban. További korosztályos híreink LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.