Eltűnt a mosoly Palkovits István mezeifutó arcáról

Palkovits István, a Kecskeméti Atlétika és Rugby Klub 18 éves atlétája a mezeifutó országos bajnokságon aranyérmet szerzett a juniorok között, és a felnőtt mezőnyben is alig maradt le a dobogóról.

Budai Zoltán – utanpotlaasport.hu Munkatársunk a tavalyi mezei diák-világbajnokságon győztes sportolóval beszélgetett legújabb, hazai sikeréről. – Nyilvánvaló volt, hogy megnyered? ­– Igen, bíztam benne, hogy a junioroknál én fogok győzni, sőt mondhatom, hogy ez nem volt kérdéses számomra. Viszont országos mezei versenyem most indultam először a felnőttekkel, elsősorban közöttük szerettem volna dobogóra állni, de ez nem sikerült.  Ellenfeleim idősebbek, erősebbek is voltak, a végére elfáradtam. A korosztályos bajnoki címnek nagyon örülök, de én már a felnőttek közötti jó eredményekben gondolkodom. – Versenyek közben is gondolkodsz? – Inkább csak arra összpontosítok, hogy minél gyorsabban érjek be a célba. A mostani országos bajnokságon is azt szajkóztam magamban, hogy ne szakadjak le az élmezőnytől. Aztán mégis leszakadtam. Utána már azt mondogattam egyfolytában, hogy csak ne érjenek rám fel a többiek. És akkor egyszer csak áthaladtam a célon. Ez általában így történik. – Mindig ez jár a fejedben? – Nem mindig. Volt rá példa, hogy azon méláztam el futás közben, hogy mit csinálok majd a verseny után, mivel kell foglalkoznom még aznap. Ez persze nem jó, mert ha teljesen máshol vagy gondolatban, nem tudsz kellő mértékben az aktuális dolgodra koncentrálni, és akkor könnyen beérnek, lehagynak az ellenfelek. ­– Edződ, Németh Gyula szerint annyira szereted, amit csinálsz, hogy még a legnehezebb küldetéseket is mosolyogva teljesíted. – Ez így van, és így volt a mostani négy körös országos bajnokságon is. Az első két kör valóban igazi boldogság volt, aztán jött a hajrá és… – Történt valami a mosollyal? – Úgy emlékszem, hogy az utolsó méterekre eltűnt – felel nevetve. – Elfáradtam, aztán elmentek mellettem a fiúk. – A hétvégén Dániában rendeznek junior mezeifutó-világbajnokságot. Miért nem indulsz? – Egy ilyen világbajnokságon, ahol kenyai és etióp futók is szerepelnek, nehéz helytállni. Kimondhatom, hogy nem sok esélyem lenne. Tapasztalatszerzésnek kiváló, ha részt tudsz venni egy ilyen eseményen, talán meglepetést is okozhattam volna, de igazából szóba se került, hogy induljunk. – Akkor hol láthatunk legközelebb nagy világversenyen? – A júliusi junior Európa-bajnokságon, Svédországban. Ötezer méteren szeretnék az első hatban végezni, bár nagy talány számomra, hogy milyen ez a táv egy kontinensbajnokságon, hiszen tavaly 10 ezer méteren indultam, de az már nem szerepel a kiírásban. A múlt évemmel is elégedett vagyok, de az idén jobb eredményekre számítok magamtól. Tíz- és ötezer méteren is szeretnék egyéni csúcsot javítani. Utóbbival, ha az Európa-bajnokságon sikerülne, már nagy elégedett lennék, de ha mindez egy dobogós helyezéssel is párosulna, az okozna igazán nagy örömöt számomra. További korosztályos hírek ATLÉTIKÁBAN a sportági aloldalunkon.