Miért jó?-sorozatunkban a futballról mondja el véleményét három magyar klasszis

Sorozatunkban utazásra invitáljuk olvasóinkat – a sportágak birodalmába. Túrakalauzunk egy-egy utánpótláskorú sportoló, edző és felnőtt klasszis lesz; az ő segítségükkel igyekszünk bemutatni, milyen adottságok birtokában érdemes belevágni egy-egy sportágba, no meg azt, hogy mire számíthatnak azok a fiatalok, akik már ki is nézték maguknak valamelyik edzőtermet, pályát vagy éppen uszodát. Ezúttal annak jártunk utána, miért jó a labdarúgás?

G. G. utanpotlassport.hu A labdarúgás a világ legnépszerűbb sportága, amelyet több mint kétszáz országban közel negyedmilliárd ember játszik nap mint nap. Magyarországon az első feljegyzések alapján 1879-ben kezdődött a sportág térhódítása, s 1901-ben az MLSZ megalakulásával hivatalossá is vált a működése. A futball alapja a labda szeretete, amely a legtöbb fiatalnál már egészen kiskorban megmutatkozik, emellett fontos, hogy egyszerű, a hosszú évek alatt is keveset változó szabályrendszerben zajlik, a felszerelésigény pedig minimális. Elég csak néhány legenda pályafutásának történetére gondolni, például az Aranycsapat játékosaira, akik gyerekkorukban összecsavart harisnyákat tömtek ki és az utcán sajátították el az alapokat. CSOBOTH KEVIN – A portugál Benfica utánpótlás-válogatott támadója

„A szüleim azt szokták mondani, hogy a labda szinte már a kezdetektől fogva ott volt a lábamon. Az első emlékem olyan hat- vagy hétéves koromból egy AC Milan-mérkőzés, amelyen a brazil Robinho is játszott a piros-feketéknél, és varázslatos dolgokat művelt a labdával. Onnantól kezdve én is valami hasonlót szerettem volna csinálni egész életemben. Mi a jó a futballban? Minden! Egy óriási élmény az egész, nem lehet nem szeretni, aki egyszer is kipróbálja az életében, nem akarja majd abbahagyni. Rengeteg barátot lehet szerezni a játék által, s mivel csapatsportágról van szó, külön élményt jelent az is, hogy együtt küzdhettek a társaiddal a kitűzött célért. Profi szinten természetesen már a győzelem is fontos, de szerintem ezt csak a futball szeretetével együtt lehet csinálni.” MÉSZÖLY GÉZA – 18-szoros válogatott védő, korábbi utánpótlás szövetségi kapitány, a Mészöly Focisuli elnöke. ”Két részre bontanám a kérdést. Először is: édesapám miatt én beleszülettem a futball közegébe, a fű illatával, nagy játékosok között nőhettem fel, ennek a mai napig érzem a hatását. El sem tudtam volna képzelni, hogy az életemet ne a futball töltse ki. A Mészöly Focisuli vezetőjeként azt látom, hogy olyan gyerekekre is hatással van ez a csodálatos sport, akiknek a családi körülményeiből nem feltétlenül adódna ez. A labda elvarázsolja a fiatalokat, s a sportágak közül talán itt fejezhetik ki a legjobban önmagukat, hiszen egy rendkívül összetett tevékenységről beszélünk, amely egyéni és csapatjáték is egyben. Rengeteg a sikerélmény, egy jó csel, egy végigfutott mérkőzés, vagy a maga a gólszerzés óriási önbizalmat adhat. Ne felejtsük el a játék közösségteremtő erejét, hiszen fiatalon meg lehet tanulni, hogy valaki hogyan rendelje magát alá a csapatérdeknek, adott esetben pedig hogyan vegye a vállára a csapatot. Ezeket a tapasztalatokat – a pályán tapasztaltakat és az azon kívülieket egyaránt – az élet egyéb területein is lehet hasznosítani.” TORGHELLE SÁNDOR – Az MTK 42-szeres válogatott csatára

„Nálunk úgymond családi örökség a futball, hiszen nagyapám és édesapám is játszott, így szinte nem is volt kérdés nálam a dolog. Még az általános iskola elején rendeztek egy focitábort, ahol az ottani vezető meglátott bennem valamit és elhívott Kispestre, innentől kezdve pedig gyakorlatilag el is dőlt, mi szeretnék lenni. Hogy mi a jó a futballban? Csapatban, barátokkal együtt harcoltok, a siker íze pedig semmihez sem fogható. Személy szerint a győzelem – legyen az egy párharc az edzésen, egy felkészülési vagy egy bajnoki mérkőzés – az egész életemre kihatással van a mai napig. Amikor nyerek, akkor az pozitív hatással van az egész napomra, persze amikor nem sikerül, akkor az negatív. Csatárként emellett természetesen a góllövés érzése az, ami óriási adrenalinlöketet ad. A futball ezen kívül megtanít arra, hogy az életben semmit sem adnak ingyen, mindenért meg kell küzdeni. A labdarúgó-társadalom pedig egy olyan közösség, ami egy egész életre szól, és olyan kapcsolatokat lehet kialakítani, amelyek pályafutásunk befejezése után is segítséget jelenthetnek bármikor.” További korosztályos híreink LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.