Aki bekopog az ajtón, abból kosárlabdázót faragnak Körmenden

A Körmend férfi kosárlabdacsapata 1987-ben első vidéki egyesületként nyerte meg a felnőtt magyar bajnokságot. A kisvárosban akkor szinte vallássá vált a kosárlabda, az évek múltával azonban több nehézséggel is meg kellett küzdenie a klubnak. Az utánpótlásban mai napig bízik a vezetőség.

Budai Zoltán – utanpotlassport.hu Valami ismét érik Körmenden. A 32 éve első vidéki csapatként bajnokságot nyerő egyesület, legutóbb 2003-ban emelhette magasba a hazai pontvadászat trófeáját, és idén újra reális esély mutatkozik a nagy sikerre, hiszen a klub vezeti a felnőtt élvonal tabelláját. A jövőre nézve biztató, hogy a bajnokesélyes csapatban körmendi nevelésű fiatalok is szerepet kapnak, bár az odáig vezető útjuk nem egyszerű.

A 15 éve alapított, Törpördögök névre keresztelt körmendi utánpótlás-egyesület edzői hét éves kortól kezdenek el foglalkozni a gyerekekkel, és egészen tizennyolc éves korig egyengetik útjukat. Az innen kikerült tehetségek szerepelhetnek az U20-as, netán felnőttcsapatban. A Körmend egyik nagy hátránya a létszámból adódik. A legendás bajnokcsapat egyik legfiatalabb tagja, az akkor 18 éves Érsek István, most a klub utánpótlásának vezetői feladatát látja el. Meglátása szerint, szurkolói körben még mindig rendkívüli népszerűségnek örvend a sportág a városban, viszont ahogy a világ változik, és a technikai vívmányok előtérbe kerülnek, a gyerekeket is egyre nehezebb kosárlabdára fogni. „Nem vagyunk sokan – mondta az edző. – Ezzel a problémával küzdünk. Amíg az akadémiák 400-500 gyerekkel foglalkoznak, nálunk 80-90 fiatal sportol. Ezzel a kis létszámmal igyekszünk elérni jó eredményeket. Szerencsére sikerül. Nálunk nincs olyan, hogy valakit elküldünk. Aki bekopogtat az ajtón, mindenkiből megpróbálunk kosárlabdázót faragni.”

A 10 ezres kisváros korosztályos csapatai szűkös állomány ellenére sikeresen szerepelnek a bajnokságokban, és a megalapítás óta rendszerint döntőbe jutnak. Olyan is előfordult már, hogy mind az öt korosztályban a legjobbak közé értek. A legnagyobb sikert a fiatalok számára az jelentené, ha majd a felnőttcsapatban is számolnának velük. Érsek István szerint a régi időkben sokkal egyszerűbb volt bekerülni a nagyok közé. „Akkor nem voltak külföldiek. Most az öt légiós egymaga kitesz egy csapatot, nem is kell cserélni. Ráadásul Körmenden játszik két magyar válogatott is. Mellettük kellene érvényesülniük a tinédzserjeinknek. A 16-17 éves fiúknak olyan amerikai játékosokkal kell felvenniük a versenyt, akik magas szintű egyetemi bajnokságokból kiválasztva, kiforrott kosárlabdázóként érkeznek Magyarországra. Ha nincs abban koncepció, hogyan akarjuk beépíteni a sajátjainkat a csapatba, akkor eltöltenek két évet a kispadon fiatalként, majd jön helyettük egy új tehetség, aki talán nem is körmendi, és ő lesz a fiatal” – vélte a szakember. Hogy valahogyan mégis utat tör az egyesület az ifjú sportolóknak, arra példa a saját nevelésű, 16 éves Takács Kristóf, aki a gárda legfiatalabb tagjaként már több élvonalbeli mérkőzésen is szerepet kapott a listavezető Egis Körmendben. „Nagyon örülök, hogy a felnőttek között is játszhatok. Ez egy visszaigazolás: ha sokat dolgozol, elérheted, amit szeretnél.  Erőnlétileg sokkal megterhelőbb egy meccs a nagyok között, nehéz negyven percet bírni. Ráadásul, ha egyet hibázol, rögtön lecserélhet az edző. A klub utánpótlásában felnőve, és ismerve a csapat múltját, különösen sokat jelent, hogy itt szerepelhetek” – nyilatkozta a három pontos dobásairól híres gimnazista. A kosárlabda körmendi tradíciójának köszönhetően a legkisebbekhez is eljut a híre a régi nagy csapatnak, ez pedig motiváltabbá teszi a kisiskolásokat. Valamilyen formában mindenki kapcsolatba kerül a sportággal a városban, a legtöbben próbálkoztak is vele. „Számtalan esetben egy-egy szülő kergeti az álmait – így Érsek István. – Ha belőle nem lett kosárlabdázó, majd a fiából lesz. Ezáltal is meg vannak fertőzve a gyerekek, és ha nem is mindenki, de rengetegen kijönnek a találkozókra. Sőt, egy utánpótlásmeccsen is öröm nézni, ahogy egymásnak szurkolnak. A célunk elérni azt, ami az első bajnoki címnél és a következő években is elmondható volt, hogy a körmendi csapat, az körmendi. Szeretnénk minél több itthoni gyereknek tapsolni a pályán.” További korosztályos híreink KOSÁRLABDÁBAN a sportági aloldalunkon.