Labdarúgás: csökkent a fiatalok szerepe az NB I-ben, 23 U20-as játékos hiába várta a pályára lépést

A Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, Csányi Sándor a legutóbbi MLSZ-közgyűlésen élesen bírálta a hazai klubokat, főleg amiatt, hogy a magyar fiatalokkal szemben egyre több lehetőséget kapnak 28 év körüli légiósok, a „lejárt lemezek”, ahogy a szövetség első embere fogalmazott, ráadásul olyan légiósok is elveszik a keretekben a helyet a magyarok elől, akik aztán alig játszanak. A statisztikák alátámasztják az elnök által elmondottakat.

P. K. – utanpotlassport.hu Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a szövetség legutóbbi közgyűlésén onnan indította a klubvezetőkkel szembeni kritikáját, hogy 2010-ben, amikor felállt az általa vezetett elnökség, az egyik stratégiai cél a külföldi játékosok arányának és játékperceinek csökkentése, illetve a hazai fiatalok számának, játékperceinek növelése volt. Ebben az elmúlt években eljutottunk odáig, hogy 75 százalékra emelkedett a magyar játékosok játékperceinek az aránya – köszönhetően az úgynevezett fiatalszabálynak és a légiósajánlásnak. Ez utóbbiakat azonban a klubszuverenitást szem előtt tartva az MLSZ tavaly megszüntette, és a magyar futballisták játékperceinek aránya máris lecsökkent 70 százalékra – és folyamatosan csökken. A 20 éves vagy annál fiatalabb hazai játékosok aránya húsz százalékról négy százalék alá esett vissza. A statisztikák felsorolása után a labdarúgó-szövetség első embere a klubok gazdálkodását vette célkeresztbe, majd az alig játszó légiósokról tett említést.

„Nézzék meg, hogy mi történik Magyarországon. Hogy is fogalmazzak, mintha a klubok tulajdonosai vagy vezetői ostobák lennének, általában. Képzeljék el, van 504 igazolt játékos. Csapatonként 42. Az 504-ből az elmúlt szezonban 223 egyetlenegy percet sem játszott – fogalmazott Csányi Sándor, majd áttért a légiósokra is. – A hazai-külföldi arány a hetvenötről szintén lecsökkent hatvannégyre. [...] 28 éves külföldieket hozunk ide. Fel tudnám sorolni a csapatokat. A Salzburg például vagy az Ajax 22-23 éveseket igazol. Mi meg 28-akat. A lejárt lemezeket. Nagy pénzért, aztán nem is játszanak. Tisztelet azoknak, akiktől lehet tanulni és húzóembere a klubnak.” Csányi Sándor említette, hogy 504 NB I-es játékengedéllyel rendelkező futballistából az elmúlt szezonban 223 egyetlenegy percet sem játszott. Ebben azok a játékosok is benne vannak, akik nem tagjai az első csapatnak, de a második csapatból vagy az utánpótláskeretből bármikor benevezhetők az élvonalra is. A 223 játékos jó része utánpótláskorú, és bár nagyobb részük nem tagja az NB I-es keretnek, olyanok is vannak közöttük, akik a kispadig már eljutottak az élvonalban. A részletes statisztikákat megnézve 47 olyan játékost találni, aki a most befejeződött idényben a kispadon ült az NB I-ben, illetve stabilan az első keret tagja, de az első osztályban nem lépett pályára. A 47 játékosból 23 saját nevelésű, 20 éves vagy annál fiatalabb (többségük inkább fiatalabb) magyar labdarúgó. Ők azok, akik azért kerültek fel az első kerethez, hogy szokják a légkört, együtt készülhessenek a „nagyokkal”. A Honvédnál négy ilyen játékost találtunk, a többi csapatnál kettőt vagy hármat, a fiatalokra kevésbé alapozó Kisvárdánál és a Mezőkövesdnél egyet-egyet. Ugyanakkor az, hogy ennyi fiatal kerül oda, de nem kap lehetőséget, összefüggésbe hozható azzal, hogy a szövetség megszüntette a fiatalszabályt. A klubok kevésbé vannak „rákényszerítve” a fiatalok szerepeltetésére, ezért kevesebbet is kísérleteznek, kevesebbszer küldik be őket tapasztalatszerzés céljából. Az előző évadban még érvényben lévő fiatalszabály mellett ők, 23-an is nagyobb eséllyel kaptak volna lehetőséget, mert a klubjuk akkor anyagilag még közvetlenül ösztönözve volt, hogy szerepeltesse őket. További korosztályos híreink LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.