Labdarúgás: mit jelent a fiatalszabály? Mikor találták ki? Miért szűnt meg és miért vezetik most be újra?

A labdarúgó NB I 2019–2020-as idényében ismét életbe lép a fiatalszabály. Az elmúlt néhány évben rengeteg kritikát kapott, a 20 éves és annál fiatalabb labdarúgók szerepeltetését támogató pénzügyi ösztönzőt 2015-ben találta ki a Magyar Labdarúgó-szövetség, majd 2018-ban éppen a bírálatok hatására megszüntették, ám egy év szünet után, kissé megváltozott formában ismét életbe lépett.

A napokban megjelent cikkünkben Tajti József, a DVTK labdarúgócsapatának sportigazgatója beszélt arról, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség az új idénytől visszavezeti a fiatal, vagyis a húsz éves és az alatti futballisták és a hazai játékosok szerepeltetését ösztönző díjazási rendszerét, az úgynevezett fiatalszabályt és a légiósajánlást vagy ahogy az MLSZ hívja, a hazai szabályt. „Néhány hete kaptunk egy levelet a Magyar Labdarúgó-szövetségtől, eszerint a következő idénytől a klubok úgy érhetik el a szövetségi támogatás maximumát, hogy egy 1999. január 1. után született magyar játékos végigjátssza a szezont, a harminchárom forduló alatt pedig átlagosan hét magyar kilencven percet a pályán tölt”– mondta Tajti József. A Nemzeti Sport Online azóta birtokába jutott a 2018–2019-es évad díjazási ismertetőjének, amely részletesen leírja a változásokat, de mielőtt ezeket összefoglaljuk, érdemes egy kicsit visszamenni az időben és megvizsgálni, mi is az a fiatalszabály, honnan ered, mi a célja és milyen aggályokat erősíthet fel

A magyar labdarúgásban 2015 tavaszán több forradalmi változásról is döntött az MLSZ. Ezek közé tartozott, hogy az NB I létszámát 12 csapatra csökkentették, és bevezettek a klubok díjazásában a minden résztvevőnek egységesen járó normatív támogatáson felül olyan pénzügyi ösztönzőket, melyek anyagilag érdekeltté tették a klubokat, hogy a szövetség hosszú távú céljaival összhangban alakítsák a keretüket és szerepeltessék a hazai, illetve a 20 éves vagy annál fiatalabb magyar játékosokat. Egyrészt úgy lehetett tehát a normatív támogatáson felüli, jelentős összeghez jutni, ha adott klub minden bajnoki mérkőzésén pályára küldött legalább két 20 éves vagy annál fiatalabb hazai játékost. A másik, ezzel összefüggésben megalkotott motivációs tényező volt, hogy a csapatok akkor is plusz forráshoz jutottak, ha hosszú távon betartották azt az ajánlást, mely szerint egyszerre három, illetve nemzetközi kupaindulók esetében egyszerre öt légiós szerepelhetett. A szabályozás egyik mintája alighanem az osztrák, a saját nevelésű futballisták szerepeltetését elősegítő úgynevezett Österreicher-Topf intézménye volt, amely azonban azóta már megszűnt. Az elv egyszerű: a közvetítési jogdíjak felét be kell fizetni a kasszába, és az összeget visszaosztják a csapatoknak. Minél több osztrák játszik rendszeresen – az U21-es labdarúgók játékpercei duplán számítanak –, annál több pénzt kap egy klub. Természetesen nyitva maradt a klubok előtt az a lehetőség is, hogy légiósokra építsenek, de akkor nem részesülhettek az Österreicher-Topf plusz forrásaiból. Itthon három év alatt nagyon sok kritikát kapott a fiatalok és a hazai játékosok szerepeltetését ösztönző rendszer. Az egyik kifogás az volt, hogy több edző nem küldhette pályára a lehető legerősebb csapatot, mert a klubvezetés elvárta, hogy a plusz támogatásért megfeleljenek a szabályban rögzített ajánlásnak, még azon az áron is, hogy nem a legjobbak alkotják a kezdőcsapatot. Aztán azért is többen bírálták a rendszert, mert ezzel megemelkedett a magyar, kiváltképp a húsz év alatti hazai játékosok piaci értéke és fizetési igénye. Miközben az is látható volt, hogy a fiatalszabály következtében az első kerethez kerülő játékosok jelentős része azonnal kikerült a csapatból, mihelyt kiöregedett a támogatott korból. Vagyis sok olyan futballistából lett NB I-es játékos, akiről később kiderült, hosszú távon nem üti meg a szintet, de amíg húsz év alatti volt, néhány idényt lehúzott az élvonalban. A sok kritika hatására az MLSZ 2018 nyarán úgy döntött, megszünteti a 20 év alatti és a hazai nevelésű játékosok szerepeltetését ösztönző rendszert, eltörölték a légiósajánlást és a fiatalszabályt. Azonban még egy év sem telt el, már látszott, hogy visszájára fordultak azok a folyamatok, amiket az elmúlt években a szövetség elért, és amelyek részei a hosszú távú szövetségi stratégiának. A negatív tendenciáról Csányi Sándor, a szövetség elnöke beszélt a májusi közgyűlésen. Csányi Sándor onnan indította a klubvezetőkkel szembeni kritikáját, hogy 2010-ben, amikor felállt az általa vezetett elnökség, az egyik stratégiai cél a külföldi játékosok arányának és játékperceinek csökkentése, illetve a hazai fiatalok számának, játékperceinek növelése volt. Ebben az elmúlt években eljutottak odáig, hogy 75 százalékra emelkedett a magyar játékosok játékperceinek aránya – köszönhetően az úgynevezett fiatalszabálynak és a légiósajánlásnak. Ez utóbbiakat azonban a klubszuverenitást szem előtt tartva tavaly megszüntette az MLSZ, és máris 70 százalékra csökkent a magyar futballisták játékperceinek aránya, és folyamatosan apad. A 20 éves vagy annál fiatalabb hazai játékosok aránya pedig húsz százalékról négy százalék alá esett vissza. A szövetség most erre adott válaszként ismét visszavezette a szóban forgó szabályokat, de a korábbihoz képest némileg megváltozott, kötetlenebb formában. A kluboknak megküldött MLSZ-tájékoztatóból kiderül, hogy a 2019–2020-as idényben, a labdarúgó NB I-ben valamennyi sportszervezet feltétel nélkül, 350 millió forint díjazásban részesül (az összeg az áfát nem tartalmazza és a kifizetés két részletben, félévente történik), a meccsenkénti győzelmi prémium pedig tízmillió forint lesz, az NB I 1–6. helyezettje között pedig 420 millió forintot osztanak szét (1. hely 120 millió, 2. hely 100 millió, 3. hely 80 millió, 4. hely 60 millió, 5. hely 40 millió, 6. hely 20 millió). A győzelmi prémium több mint háromszorosára emelkedik a legutóbbi idényhez képest, és a 350 millió forintos alapdíjazás is nagyobb, mint a 2018–2019-es idényben volt, és ez további százmillió forinttal egészíthető ki, ha egy adott klub betartja a hazai és fiatal labdarúgók játékperceire vonatkozó normatív előírást. A szabályozás első fele vonatkozik a hazai játékosokra. A lényeg itt az, hogy ötvenmillió forintos pluszhoz akkor lehet hozzáférni, ha legalább 20 790 percet a pályán töltenek az idény során a hazai játékosok, vagyis meccsenként átlagosan hét magyar állampolgárnak végig a pályán kell lennie, viszont az U20-as hazai játékosok percei itt duplán számítanak. A szabályozás másik fele vonatkozik a fiatalokra, a megfogalmazás szerint ők az 1999. január 1. után született labdarúgók, és az ő szerepeltetésükkel lehet újabb ötvenmillió forintos többletforráshoz jutni. „Az összes fiatal labdarúgó játszott perceit összegezzük, méghozzá úgy, hogy az 1999. január 1-jén és azután született  labdarúgók perceit egyszeres, a 2000. január 1. után születettekét kétszeres szorzóval kell figyelembe venni. Ha egy adott sportszervezet fiatal labdarúgói a bajnokságban játszott mérkőzéseken 2970 percet játszottak, akkor a sportszervezet 50 millió forint egyösszegű díjazásra jogosult” – fogalmaz a szabály. Átlagolva a számokat ez azt jelenti, hogy egy csapatban egy U20-as játékosnak minden meccsen kilencven percet kell játszania, ahhoz, hogy meglegyen a 2970 perc. Viszont a 19 éves és annál fiatalabb játékosok percei duplán számítanak, tehát azok a csapatok, amelyek mondjuk egy U19-es futballistát szerepeltetnek rendszeresen, akár már az idény felénél elérhetik az ötvenmilliós díjazáshoz szükséges 2970 percet. A fiatalszabály korábban (tavalyi megszüntetését megelőzően) a maximális többletforrás eléréséhez két U20-as játékos szereplését írta elő, és azt meccsenként 90 percben határozta meg. Láthatjuk a hazai és a fiatalszabály esetében is, hogy az egy évvel ezelőtti szabályozáshoz képest engedékenyebb a többletdíjazás feltételeiben, de a lényeg, hogy a májusi Csányi-beszédnek megfelelően a szövetség ismét szeretné anyagilag motiválttá tenni a klubokat a fiatal és hazai labdarúgók szerepeltetésére. A változások egyébként a tavaly bevezetett, kimondottan az utánpótlás támogatását célzó produktivitási rendszert nem érintik. További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.