Új szakmai csapat kinevezését javasolja a fiúszakágban a kosárszövetség főtitkára, Bodnár Péter

„Ha valami hosszú távon nem működik, akkor változásra van szükség. Már két évvel ezelőtt is azt javasoltam, hogy új szövetségi szakmai gárdát nevezzünk ki a fiúk élére, és ez az idén sem lesz másképp. Jelenleg nem látok sok kockázatot abban, hogy megújult, friss edzői team lásson munkához a következő idényben az utánpótlás-válogatottakkal” − mondja a kosárlabda-szövetség főtitkára, Bodnár Péter.

Bármely fiú utánpótlás kosárlabda-válogatottunk legutóbb 2016-ban, a helsinki U20-as Európa-bajnokságon szerepelt az A divízióban (és a finnek elleni vereség után kiesett az első osztályból). A fiatalok legjobb eredménye azóta a B divíziós kontinenstornákon a hetedik hely volt, amelyet 2017-ben ért el az U16-os csapat. A szövetség főtitkárával, Bodnár Péterrel beszélgettünk a fiúszakág problémáiról és arról, hogy eközben a lányok szárnyalnak a nemzetközi porondon.

− Egy héttel ezelőtt a tizennegyedik helyen zárta Pór Péter U20-as alakulata a matosinhosi B divíziós Európa-bajnokságot. A szakember azt nyilatkozta a torna után, hogy elégedett, a lehető legtöbbet kihozták az erőpróbából. Igaza van? − Nem új keletű a fiúk sikertelensége, régóta szenvednek az eredményhiánytól. Többen hivatkoznak arra, hogy napjainkban kevesebb tehetséges ifjú van idehaza, ám ezzel nem lehet egyetérteni, hiszen láthatjuk: nem egy olyan ország van, amely ütőképesebb nálunk, miközben kevesebb a lélekszáma. Úgy vélem, a hiba nem a genetikában rejlik, sokkal mélyebbre kell nyúlni ahhoz, hogy megtaláljuk a gond forrását. − Menjünk egészen addig, ahonnan ered… − Nyilvánvaló, hogy először a klubokban kell keresgélnünk, hiszen az év nagy részét ott töltik a srácok. A legnagyobb probléma az erőnlét hiányából fakad, de amellett sem mehetünk el, hogy némiképp motiválatlanok, nem elég fegyelmezettek és precízek a pályán. A legfrusztrálóbb talán a fizikai hiányosság, hiszen azt lehet a legkönnyebben javítani. Ami pedig a lelkesedés hiányát illeti: ha a jelenlegi edzőink nem tudják ezt átfordítani pozitív irányba, másokat kell találnunk a helyükre. − Ezt hogyan kell érteni? − Ha valami hosszú távon nem működik, akkor változásra van szükség. Már két évvel ezelőtt is azt javasoltam, hogy új szövetségi szakmai gárdát nevezzünk ki a fiúk élére, és ez az idén sem lesz másképp. Jelenleg nem látok sok kockázatot abban, hogy megújult, friss edzői team lásson munkához a következő idényben az utánpótlás-válogatottakkal. − Említette, hogy a probléma gyökere a klubok tevékenységében van. − Az egyesületekben zajló munkát szakszerűbbé, következetesebbé és hatékonyabbá kell tenni. Emiatt a szövetség mentorprogramon keresztül az erőnlétet, a taktikát és a technikát fejlesztő anyagokat juttatott el a csapatoknak. Ezeknek a számonkérése elindult. Minden megyében van  szakmai mentorunk, akinek az a feladata, hogy ellenőrizze és segítse a klubok munkáját. − Mit tehet a szövetség az utánpótláskorúak motiválásának érdekében? − A 2020/2021-es évadtól új fiatalszabály lép életbe az első osztályú férfibajnokságban. Az alapszakaszban, a mérkőzések első félidejében legalább egy, huszonhárom évnél fiatalabb magyarnak szerepelnie kell az összes csapatban. Ezáltal minimum negyvenkét, még U23-as kosaras lehet az NB I-es gárdák keretében. Azt hiszem, ez kiváló lehetőség a gyerekeknek, akiknek így reális cél lehet a játékpercek szerzése a felnőttélvonalban. − Több mester is állítja, szakemberproblémával is küzd a magyar kosárlabdasport. − A Testnevelési Egyetem – sok esztendő után – két éve indította újra a kosárlabdaszakedző-képzést, így a trénerek körülbelül nyolcvan százaléka olyan, aki csak OKJ-s képzést végzett. Úgy vélem, ez sokatmondó adat… Időbe telik, amíg újra megfelelő mennyiségű, jó kvalitású edzővel büszkélkedhet sportágunk. − A fiúkkal ellentétben a lányok parádéznak: 2016-tól az U16-os, U18-as és U19-es korosztály összesen két ezüst- és egy bronzérmet, valamint négy ötödik helyet szerzett az A divíziós Európa-bajnokságokon, ráadásul U17-es világbajnoki negyedik helyet is felmutathat a szakág. Minek köszönhető a hatalmas eltérés az eredményességben? − Véleményem szerint ennek három oka van. Az első, hogy a nemzetközi versenyhelyzet nem olyan nagy, mint a férfiak között. Ide sorolható az is, hogy kevés országban tehetik meg azt, amit mi: ugyanannyi anyagi forrásunk van a női-, mint a férfiszakágra. Megemlítenék társadalmi tendenciát is, amely nem csak Magyarországra jellemző: a női szerepek a férfiak szerepe felé tolódása, és a fiatal férfi generációban feltűnő feminin szokások szintén hozzájárulhatnak a két szakág eredményességének különbségéhez. Egyéb korosztályos hírek KOSÁRLABDÁBAN a sportági aloldalunkon.