Andrej Minakov: A legnagyobb motivációm, hogy nem vagyok a világ legjobbja

Mi lesz az olimpián? Először fejezzük be sikeresen ezt a szezont, aztán elkezdődik a hosszú, kemény munka, és Japánban meglátjuk. Senki sem tudja, mit hoz addig az élet – mondja az 17 éves pillangózó, Andrej Minakov. Az oroszok világklasszisa beszélt a kezdetekről, a legnagyobb céljairól és a magyar úszókról is. Exkluzív interjú.

A világ úszósportjának egyik legígéretesebb versenyzője Andrej Minakov. Az oroszok 17 éves hatszoros ifjúsági olimpiai aranyérmes pillangóspecialistája az idén is bizonyította már klasszisát: a kvangdzsui felnőtt-világbajnokságon 100 méteren ezüstérmet nyert, a vasárnap véget ért budapesti juniorvébén pedig a száz pille mellett a 100 m gyorson is diadalmaskodott, s ezzel a legjobb fiú versenyzőnek választották.

Az oroszok ígérete a Duna Arénában rendezett korosztályos vb után exkluzív interjút adott az utanpotlassport.hu-nak. – Három aranyéremmel zárta a junior-világbajnokságot. Elégedett a budapesti teljesítményével? – Elsősorban a dél-koreai felnőtt-világbajnokságra készültem, így most nem vagyok csúcsformában. Ugyanakkor természetesen a junior-világbajnokságon is a legjobbamat akartam kihozni, győzelmekkel, dobogós helyezésekkel segíteni az orosz csapatot, és szerintem sikerült is. – Az egyik legnagyobb riválisa a magyarok világcsúcstartója, Milák Kristóf. Mi a véleménye róla és a magyar úszósportról? – Ahogyan én látom, a magyar úszók a világ legjobbjai között vannak, nagyszerű időszakot él a sportág az országotokban. Milák Kristóf előtt pedig külön le a kalappal, szinte hihetetlen úszással döntötte meg a világrekordot Kvangdzsuban. Remélem, nagyszerű rivalizálás alakul ki közöttünk, és még sokáig fogunk egymás ellen versenyezni.

– Amit az utánpótlásban meg lehet nyerni, azt már megnyerte és a felnőttek között is begyűjtött két vb-érmet. Melyikre vagy a legbüszkébb? – Számomra minden győzelem, minden siker fontos, hiszen mindig ezek adnak erőt ahhoz, hogy felkészüljek a következőre. Természetesen a világbajnoki címek állnak a legelőkelőbb helyen ezen a listán, de ugyanúgy büszke vagyok az Európa-bajnoki aranyérmekre és a többi eredményemre is. – Nem volt mindig egyértelmű, hogy az úszást választja. Az igaz, hogy síeléssel kezdte? – Az édesanyámnak köszönhetem, hogy a medencében kötöttem ki, ő terelgetett az úszás felé. Eredetileg valóban a síeléssel próbálkoztam, de azt csak télen tudtam volna űzni, na meg hegyek is kellenek hozzá, a költségekről nem is beszélve. Szóval egyszer egy napon jött az ötlet, hogy miért is ne próbálhatnám ki az úszást. Azóta itt vagyok.

– Mi az, ami a legtöbb örömöt adja az úszásban? – Az érzés, amelyet a versenyzés felfokozott hangulata vagy akár egy kemény edzés is tud adni. Ami pedig folyamatosan hajt, hogy nem én vagyok a világ legjobb úszója. Ezért tudom, hogy melyik irányba kell haladnom. – Tizenhét évesen hogyan látja a karrierjét? Mik a legnagyobb álmai? – Amióta elkezdtem úszni, az egyik legnagyobb célom, hogy ösztöndíjjal amerikai egyetemen tanuljak. Szóval, az aktuális tervem, hogy az Egyesült Államokba menjek, de természetesen az ambícióim tovább terjednek: mint mindenki, én is az olimpiai dobogó tetejére szeretnék állni. – Egy év van hátra a tokiói olimpiáig. Mi lesz jövőre? – Nem vagyok az a típus, aki szeret jósolgatni. Először fejezzük be sikeresen ezt a szezont, aztán elkezdődik a hosszú, kemény munka, és Japánban meglátjuk. Senki sem tudja, mit hoz addig az élet. További korosztályos hírek ÚSZÁSBAN a sportági aloldalunkon.