Az ifjúság horizontja lehet a 2024-es budapesti sakkolimpia

Szeptember elején a nemzetközi sakkszövetség budapesti ülésén maga a FIDE elnöke jósolt kiváló esélyeket Magyarországnak a 2024-es sakkolimpia megrendezésére. Amennyiben Budapest megnyeri a pályázatot, páratlan lehetőségek teremnek a hazai sakktársadalom és azon belül a fiatalok számára. Szabó László, a hazai szövetség elnöke is a sakkolimpiában érzi a legnagyobb húzóerőt.

Amikor szeptember hetedikén Arkagyij Dvorkovics, a nemzetközi szövetség (FIDE) elnöke a FIDE budapesti ülésén kijelentette, Magyarország igazi sakknagyhatalom, és jó eséllyel pályázhat a 2024-es sakkolimpia megrendezésére, alaposan felcsigázta a hazai sakktársadalom lelkesedését. Bár bizonyos, az orosz sakkelnök számos országban teszi tiszteletét – köztük olyanokban, ahol hasonló reményeket fűznek az öt év múlva esedékes világeseményhez – és beszédeivel feltételezhetően senkit sem tántorít el aktuális terveitől, a budapesti sakkolimpia gondolatát akarva-akaratlan életszerűbbé tette.

Bizakodásra ad okot, hogy Magyarország már számtalanszor bebizonyította, remek házigazdája a nemzetközi sporteseményeknek, és az ország tradíciói is kiválóan alkalmazkodnak a sakkolimpiához.  Némi hátránya lehet viszont a magyar pályázatnak, hogy legutóbb 1992-ben rendezett nem európai ország sakkolimpiát (Fülöp-szigetek), és a következő két világesemény is ezen a kontinensen esedékes. A FIDE pedig, ahogyan mondja (de az elmúlt szűk 30 évben a sakkolimpiát illetően nem mutatja), globálisan gondolkodik. A pályázat kiírása decemberben várható, a döntés pedig jövő augusztusban. Addig lehet szövögetni a terveket, álmodozni és beszélgetni arról, milyen előnyei származhatnak a magyar sakknak abból, ha Budapesten lesz a 2024-es sakkolimpia. Jövő augusztustól pedig remélhetőleg már készülhetünk is rá. Amikor májusban a magyar szövetség elnökévé választották Szabó Lászlót, ő letett a közgyűlés asztalára egy stílszerűen 64 pontból álló programot. A tervezetet 8 témára osztotta, ebből az egyik az ifjúsági sakk. Ha a felsorolt pontok nagy részét sikerül megvalósítania a szövetségnek (arra törekszik, hogy mindben előre lépjen), akkor kimondottan jó útra terelik és indítják el azon a magyar sakkot. Az egész program csúcspontjaként a 2024-es sakkolimpia megpályázása szerepel a listán.

„Minden terv élére kell egy olyan ügy, ami kijelöli számunkra horizontot – mondja Szabó László. – Tudnunk kell, hova tartunk, merre haladunk. 2024 öt év múlva lesz. Ha sikerül Budapestre hozni a sakkolimpiát, az az egész magyar sakktársadalomnak húzóerő, vonatkoztatási pont lenne.” Az elnök szerint csak akkor érdemes hazánkba hozni sporteseményt, ha az segítheti lehet az adott sportág magyarországi viszonyainak javítását. Ha hazánkba érkezne a világ legjobb 190 férfi-, és 170 női csapata, és a fiatalok testközelből láthatnák a legnagyobb játékosokat, ott lehetnének szimultánokon, elemzéseken, közönségtalálkozókon, felbecsülhetetlen, bármi mással összehasonlíthatatlan lökést adna számukra. Emellett a jelenlegi ifjúsági sakkozók számára is páratlan lehetőség teremne. „Azt gondoljuk, 2024-re mind a jelenlegi ifjúsági fiúk, mind a lányok mezőnyéből lesz lehetőségünk egy-két versenyzőt eljuttatni a legjobbak közé. A sakkolimpia lehet számukra a cél. Az egész magyar utánpótlás-nevelést fel lehet húzni arra a kérdésre, hogy ki az, aki ott lehet öt év múlva az indulók között. Hazai színekben, hazai közönség előtt a magyar válogatott aktív tagjaként. Erre jó eséllyel pályázik a lányok közül Gaál Zsóka, Demeter Dorina, Majranovics Annamária, Juhász Judit. Ők azok közé tartoznak, akik öt év múlva lehetnek teljesítőképességük csúcsán. A fiúk között most ért el nagymesteri normát Kántor Gergely és Kozák Ádám, de Gombócz Ferenc vagy Borhy Marcell is kibontakozhat addigra. Ezek a gyerekek képesek lehetnek, hogy beírják nevüket a hazai és nemzetközi sakktörténelembe. Ezért kell a sakkolimpia megrendezési lehetőségét életben tartani, ez ad húzóerőt a fejlesztésnek, a sakktársadalom víziójának” – vélekedik a szövetség elnöke. Szabó László alátámasztja, a sportág népszerűsítése sem másodlagos, de hangsúlyozza, ebből a szempontból nem áll rosszul az ország. Sőt! Számos fiatal kezd el különböző nevelőegyesületekben 6-8-10 éves korban játszani. Az iskolai sakkprogramoknak köszönhetően pedig évente gyerekek ezrei ismerkednek meg a sportággal. Véleménye szerint, a magyar versenyzők eredményei, noha nem tökéletesek, még mindig a világ élvonalához tartoznak. A kérdés az, mivel tudnak a legjobbak még előrébb kerülni, és miként lehet a bázist olyan értelemben szélesíteni, hogy ne csak népszerű sportágként legyen népszaerű a sakk, hanem mind szélesebb körben játsszák is, akár kedvtelésként is. Fontos, hogy a szülő is szeresse, ne csak a gyerek. Vagy fordítva.

„Különösen óvodás és kisiskolás korban igaz, hogy a szülő dönt. Ami neki tetszik, szerinte hasznos, a gyerek azt fogja sportolni. Az európai kulturális viszonyok között ez jellemzően az anya. Ez az egyik oka, hogy a 64 pontban ott szerepel a női sakk fejlesztése. Szeretném, hogy egyre több leányversenyző legyen, hiszen aki fiatalon megismerkedik a sportággal, megszereti, izgalmasnak, érdekesnek találja, az később anyaként vagy nagymamaként szívesen viszi el gyermekét vagy unokáját sakkozni. A sakk akkor is hasznos, ha valakiből még csak jó játékos sem lesz. Megtanít az őszinteségre, hiszen ez egy átverhetetlen játék. Ott van minden a táblán és az ellenfél ugyanazt látja, mint én. Nincs simli, nincs mellébeszélés, nem lehet semmit sem eltitkolni. Megtanítja az embert a másik fejével gondolkodni, előre tervezni, és sok más mellett koncentrálni. Ezek az élet minden területén hasznossá válnak később.” Bár a sakkolimpia rengeteg módon segítené a magyar ifjúsági sakkot, ha mégsem sikerül Budapestre hozni a szövetségnek maradnak alternatívái az előrelépésre. Az iskolai sakkoktatás elterjesztése, az amatőr sakk, illetve egyesületek segítése és a kommunikáció javítása továbbra is napirenden szerepel. Szabó László azonban nem úgy áll a sakkolimpiához, hogy mi történik, ha mégsem nyer a pályázat. „Sportember vagyok. Nem a vereség gondolatával megyek fel a pályára. Természetesen megtörténhet, hogy nem nálunk lesz a sakkolimpia, mert nem egyedül vagyunk a világban. Más is meg akarja rendezni. Ha nem mi kapjuk a rendezés jogát, lesznek más ötleteink, de most kizárólag arra koncentrálunk az elkövetkezendő nyolc hónapban, hogy tervünk megvalósuljon, hiszen mindennek ez lehet a középpontja. Addig küzdünk a 2024-es sakkolimpiáért, ameddig tudunk.”   További korosztályos hírek SAKKBAN a sportági aloldalunkon.