Fedetlen valóság – hol készüljenek télen az atléták, és mire?
2019. október 10. csütörtök
Magyarországon nincs olyan fedett pályás atlétikai létesítmény, ahol a versenyzők méltóképpen fel tudnának készülni akár felnőtt, akár korosztályos Európa- és világbajnokságra – mondja Lengyák György utánpótlás-referens. Olyan csarnok, ami az atléták szempontjából is elfogadhatónak minősül csak kettő található hazánkban, a nyíregyházi Atlétikai Centrum lesz az első nemzetközi szintű építmény – ha elkészül.
B. Z. – utanpotlassport.hu •Ha minden jól megy, akkor 2021 márciusában Nyíregyházán átadják Magyarország első igazi atlétikai csarnokát – fogalmaz Lengyák György utánpótlás-referens, aki szándékosan emeli ki az „elsőt”, hiszen a budapesti BOK csarnokot bár használják a versenyzők, nem minősül atlétikai létesítménynek, csupán télen állítják fel a négysávos körpályát.
A rangos nemzetközi versenyekre továbbra is lehetetlen jól felkészülni a magyar pályákon • Forrás: atletika.hu
Akkor hol és hogyan edzenek, edzettek eddig a fiatal atléták a hideg hónapokban, és hol fognak? A fedett pályás magyar viszonyok korántsem szolgálják kellő mértékben a sportolók érdekeit, alig van olyan építmény, ahol „nagyjából” fel lehet készülni egy Európa- vagy világbajnokságra. De úgy igazából sehol.
„Jelenleg Magyarországon kimondottan atlétikai versenyre készített csarnok nincs – mondja az utánpótlás-referens. – Ami volt, az a 186 méteres körpályával rendelkező Olimpiai Csarnok, de a lebontása után nem épült helyettese. Ahol minden igényt kielégítő futófolyosó található, az Győr és Székesfehérvár, de utóbbiban már a rúdugrást nem lehet magas szinten gyakorolni, hiszen a kiszélesedő pálya a nekifutó résznél túl alacsony.”
A szakember szerint több olyan fedett pálya is akad az országban, ami hiányossággal küzd, de valamelyest alkalmas a téli edzésekre, ám olyan megyékről is beszélhetünk, ahol borzalmasak vagy egyáltalán nincsenek körülmények. A teljesség igénye nélkül említünk meg néhányat, például Tatabányát, ahol a 115 méter hosszú futófolyosó a nemrég melléépített magas- és rúdugró csarnokkal már egész jó feltételeket biztosít, de Veszprémben már csak 50 métert lehet futni egyenesen. Szombathelyen az egyetem bír 56 méteres folyosóval és távolugrógödörrel, de ez főként csak az oktatásnak felel meg, egy másik vasi helyszín, a Haladás létesítménye fél méterrel hosszabb, de gödör nincs. Az amolyan bemelegítő folyosó, ahol az ember megindul, és fékeznie is kell. Nem sok jót tesz az achilles-szel. Zalaegerszegen a 120 méteres folyosó mellett van távolugró gödör, de az alacsony kereszttartó miatt csak serdülő korig lehet érdemben használni.
A nyíregyháza csarnok látványterve • Forrás: szabolcshir.hu
Nagykanizsán semmi, Somogy megyében semmi. Azaz Kaposváron mégis valami, ha idevesszük azt a 35 méter körüli iskolai folyosót, amit télen gumival beborítanak. Tolna megyében a bonyhádi cipőgyár átalakított csarnoka jelent némi lehetőséget. A kb. 80 méter hosszú és 20 méter széles pályán visszafogott tempóban 180 méteres kört is lehet futni. Békéscsaba 120 méteres könnyűszerkezetű létesítménye az utánpótlás felkészítésére talán megfelel, a Kecskeméten frissen készült rekortán 60 méter futásra alkalmas, annyira, mint Miskolcon.
„Szeged teljes mértékben elhanyagolta az atlétikát. Hogy egy ilyen nagyvárosban ne legyen rekortán, szinte megengedhetetlen – vélekedik Lengyák György. – Arról a környékről nem is nagyon nevelünk ki versenyzőket. A debreceni helyzet is kritikán aluli. Egy alagsori folyosó lett átalakítva futónak. Nincs megfelelő szellőzése, sötét és keskeny. Amennyire jó ott a szabadtéri pálya, annyira a rossz a fedett.”
Szóval megállapíthatjuk, továbbra sincs olyan hely az országban, ahol 200 és 400 méterre ideálisan lehetne készülni, nem beszélve a 800-ról és az 1500-ról. Erre a legjobb lehetőséget a BOK Csarnok kínálná, de túlterheltsége nagy sérülésveszélyt hordoz magában. Nem egyszer történt baleset a tömegben. A nyíregyházi Atlétikai Centrum változást hozhat. A fedett atlétikacsarnok és sportcentrum mintegy 12 ezer négyzetméternyi területen épül fel. A csarnokrész magába foglal egy 6 sávos 200 méteres futópályát, egy 8 sávos 60 méteres futópályát, valamint tartalmazza a magas-, távol- és rúdugrás pályafelületeit is a nemzetközi versenyek lebonyolításához. A szakember szerint egy ilyen azonban nem elég.
„Ha magas szinten szeretnénk felkészülni a 2023-as hazai rendezésű vb-re, akkor régiónként elhelyezve, 2022-ig legalább még két olyan létesítmény kellene, mint a nyíregyházi lesz.”
További korosztályos hírek ATLÉTIKÁBAN a sportági aloldalunkon.
Kommentek küldéséhez a sütik engedélyezése szükséges a lábléc menüben
Válassz másik sportágat: